Az 1578. évi jelentés
Az 1578. évi jelentés
Verzaichnus, Was an der Römischen Khayserlichen Majestät Vessten Comorn in Hungern, souil an beuolchen von gemeüer, sowoll auch von Erdt Zu völliger verrichtung auf dato den Viertten Martii Anno Achtundsibenzigisten Zu Pauen vnnd Aines nach den andern Zuuerrichten ist
Von Gemeüer
(5) Anfenglich, Hat die Corthina Zwischen der Zwayen Thainaw Passtein, Darhindter khain Waal vnnd Standt, Derwegen ist beuolhen worden, Darhindter Phäller AufZufüeren, Jn die Mauer einZuPrechen, Dann Von Ainem Phäller in den anndern SchwiPogen Zuschlissen, Darauf den Wall Zu seiner Notwendigen Höch mit Erdt Zubeschütten, die Brustwöhrn aber sein an disem Orth schon verfertigt.
(6) Zum Andern, Weill die Schißlöcher der Streichwöhrn an Allen Vier Passtein Zu Nider, Vnnd auch dardurch die VaZada der Passtein nit der Notturfft nach gestrichen werden khündten, So Jst demnach beratschlagt worden, dieselben souil es sich der Mittern Streichweer wegen, thain lässt ZuerHöchen vnnd Zumachen, Das Sy die VaZada der Notturfft nach streichen mögen,
(7) Zum Dritten, Nachdem die Losamenter Jm Geschloß on alle Ordnung gar enng ineinander, Auch Zum thaill gar an den Wöhrn gelegen sein, Dieselben schlechtlich von Laden döckht, vnnd vor feuer nit versehen, Also da (dafür der Allmechtig Gott genediglich sein wölle) Ain feuer Außkhumen, vnnd ain wenig ain Windt haben solle, Dieselben nit allain nit Zu erretten, Sonnder auch Jm Geschloß, Weill dasselb an Jme selbs Enng, Vnnd auch das Puluer Vnnd ander Artolorey Notturfft, So woll auch ain AnZall Profanndt darinen ligt –– sich darinen 83Jemandts woll enthalten khünde, Dardurch Dan in fridens, will schweigen, feindts Zeitten das Schloß in grossen gefar stende, Haben Weillendt die Römische Khayserliche Majestät Hochlöblicher vnnd sälligister gedachtnuß aller genedigist beuolchen, Alle Losamenter Auf Jr Majestät Vncossten, in Ain Ordnung mit gewelben Zupauen, Vnnd mit Ziegl Zu dekhen, Damit Sy von erZelter gefärlichkhait wegen, vor feuer versichert sein möchten,
(8) Auf solchen der Römischen Khayserlichen Majestät Aller genedigistem Beuelch Hab Jch Alberait Vnnd an dem Orth Jm Model beZaichnet, Ain Anfanng gemacht. Nachdem Jch aber in der Höch khain grundt finden khünen, Habe Jch etlich Pfäller auß der tieffen herauß gefüert, Verhofft Zu dem Anndern ain guetten grundt Zufinden. Weill Jch aber Zu den Andern Pfällern Auch khain grundt haben mögen, Sonder auch von der tieffen Herauß füeren miessen, Auch des Erdtreichs Jm Geschloß Hin vnnd wider bedürfftig gewesen, Habe Jch mit Rath des Herrn Khüelmans Obristen daselbs, gar Ain Kheller gemacht, denselben Auf die Pfäller gewelbt, Aber noch nit Außgeraumbt, Darauf möchten alberait der Ordnung nach etliche Losamenter gePauth werden.
Vnnd dieweill aber Wie verstanden, wegen das die Erdt Jm Geschloß vasst alle geschüt, Vnnd derwegen Zu erPauung der Vberigen Losamenter die grundt vessten schwärlich mit grossen Vncossten herauß Zufüeren, Wierdt es sich nicht thain lassen, Das man dieselben gewölben Vnnd mit Ziegl dächern versehen solle, der Vncossten wurde Zu groß darauf lauffen, müessen derwegen Auf Ainen Anderen Weeg durch starckhe Pöden vnnd durch guette Ordnung vor feuer versichert werden.
Das dachwerch ob dem Jnnern Schloß Auf dem Profanndt Cassten, Jst die Ain Seytten gegen der Thainaw, noch mit Ziegl Zu deckhen, Wie den Alberait die Ziegl vnnd Khallich darZue noch vergangnes Jar hinab gefüert worden, Das ist gleich Jezo in Merzen vnd APPrillis, ehe es gar Zu Haiß, für die Hanndt Zunemen.
Souill waiß Jch das von gemeüer Zu machen noch überig.
Verzaichnus, Was bey der Römischen Kayserlichen Majestät GePey Comorn, von Erdt arbait, souill bißheer anbeuolchen Vnnd wissendt, noch biß auf dato Zu völlig verrichtung Hinderstellig.
(9) Erstlichen sein an baiden Passtein Als an der Herobern Thaina Passtein Vnnd dan an der obern Waag Thaina Passtein, die Prusstwöhrn, so von Ziegl gemacht, AbZuprechen, dieselben gegen baiden Wassern Zwo Claffter, gegen dem Markht aber drey Claffter dickh Zubeschütten, mit Wasen Zubelegen Vnnd ZueZurichten.
Dann so ist an der Hochen Wöhr der Waal etwas wenig Pösser Zuerhöchen.
Die Cassamatha sein in allen Viern Passtein Höcher AußZuschitten, DarZue die Erdt Jm Schloß graben Zunemben werden solle.
(10) Der Schloßgraben Jst bey khleinen Wassern biß in drei vier schuech vasst durchauß Zuuertieffen, Vnnd mit derselben Erdt die Contra scarpa gegen dem Markht bösser Zubeschütten vnnd Zuerhöchen Vnnd strada Falsa Zuemachen.
Die gewölber gegen dem Spiz sein oben auf drej Schuech hoch Zubeschütten, Damit das Regenwasser bösser Ablauffen, vnnd nit durch die gewelben sizen möge.
So Hat dise Jezige Vergangne Eyßgüß, die wasserschlächt gegen der Waag Thainaw vast Zerrissen, Die ist vor Allen dingen Widerumben Zu Pessern,
Souil ist mir bewüst, Das beuolchen Vnnd noch an der vessten Comorn von Erdt Arbait Zuverrichten wäre,
(11) Dieweill aber dise Vessten Comorn gegen dem Spiz durch die gemachten Gewölben vasst alle Holl vnnd in Veindts belegerung gefärlich, Säch mich für guett an, Das Zu baiden 84Seytten ain Contra scarpa Aufgeschüt, Darhindter Ain Brustwehr Vnnd laufgraben, Vnnd dieselben vor Einwaschung der Wasser mit Ainer wasserschlach verwart werde. Das steet aber in der Römischen Khayserlichen Majestät Aller genedigisten Wolgefallen,
Der Vncossten, Was auf das vnuerricht Mauerbrech lauffen möchte, ist nit Zu vberschlagen, dieweill man noch nit waiß, wie die Losamenter Zuegericht werden sollen. Das ander aber mecht mit FunffZehen Hundert floren, wan mans nocheinander AlsPaldt für die Hanndt nemb, verricht werden,
Die Erdt arbait aber Hieabbemelt, Wan die Römische Khayserliche Majestät Die vnderthannen Zu der Robat Hielt, Vnnd das sich darauf Zuuerlassen wär, Mechte alles mit der Robath, so geen Comorn DePutiert verricht werden, das Jhr Khayserliche Majestät Allain den Vncossten Auff den Pauzeug, Wasenfuer vnnd Ainen Maurer der dem Wasen Ansezt, Zallen liessen, Das mecht dan alles disen Sumer beschehen, vnnd der Schloß graben Jm Winther geraumbt werden,
Verzaichnus was Bey der Romische Khayserliche Majestät Gebew Comorn Zuuölliger verrichtung auf dato den viertten Marty Anno 78 noch Hinderstellig
Összesítés [arról], amit a római császári felség komáromi erődítményében Magyarországon, miként azt megparancsolták, úgy kőből, mint földből a teljes befejezéshez [ezerötszáz]hetvennyolc március negyedikén építeni és egymás után elvégezni kell.
Kőből
(5) Először, a két dunai bástya közötti kurtina mögött nincs fal és állás, ezért megparancsolták, [hogy] mögötte pilléreket állítsanak fel, a falba építsék be, azután egyik pillért a másikkal gyámívvel kapcsolják össze, majd a falat a szükséges magasságig földdel töltsék fel. A mellvéd viszont ehelyütt már készen van.
(6) Másodszor, mivel a bástyaszárnyak lőrései mind a négy bástyán túl alacsonyak, s ezáltal a bástyák homlokzatát nem tudják a szükségnek megfelelően pásztázni, ezért azt tanácsolták, [hogy] ezeket [ti. a lőréseket] amennyire ezt a bástyaszárnyak közepe (?) engedi, magasítsák és csinálják meg, hogy azokból a homlokzatot a szükségnek megfelelően pásztázni lehessen.
(7) Harmadszor, a szállások a várban rendetlenül, szorosan, egymás hegyén-hátán, részben pedig egyenesen a védműveken fekszenek, s ezeket hevenyészve deszkával fedték, így nincsenek a tűztől megvédve, tehát [ha] ott tűz üt ki (amitől a mindenható Isten kegyelmesen mentsen meg), és esetleg egy kis szél is támad, nemcsak ezeket [ti. a szállásokat] nem lehet megmenteni, hanem a várban sem tudna senki kitartani, mivel az maga is igen szűk, és ott van elhelyezve a lőpor és a tüzérségi anyagok, továbbá bizonyos mennyiségű élelem is. Ezáltal békében, nem beszélve a háborús időkről, a vár nagy veszélybe kerülne. Ezért a tekintetes és boldog emlékezetű néhai római császári felség legkegyelmesebben megparancsolta, [hogy] minden szállást őfelsége költségére, szép rendben, boltozattal építsenek meg és téglával fedjenek be, hogy azok a mondott veszélyek miatt, a tűztől biztonságban lehessenek.
(8) A római császári felség ilyetén legkegyelmesebb parancsára én már az alaprajzon megjelölt helyeken ehhez hozzáfogtam. Miután azonban fenn [értsd: a felszínen] nem tudtam semmiféle alapot találni, néhány pillért húzattam fel a mélyből [értsd: ásattam le], remélve, [hogy] a többinek [is] jó alapot találok. Mivel azonban a többi pillérhez sem volt alap, hanem azokat is le kellett ásni, [továbbá] a várban a földtöltésre itt is, ott is szükség volt, Kielman ottani főkapitány úr tanácsára csupán egyetlen pincét csináltam, amelyet [ezekre a] pillérekre boltoztam, de még nincs megtisztítva [a földtől].86 Arra lehet most már a rendelkezésnek megfelelően néhány szállást építeni.
86 Arról lehet szó, hogy a talajba beépített pillérek közül még nem távolították el a földet.
85Miként azonban értesültünk, a várban csaknem az összes föld hordalékos, és ezért a többi szállás megépítéséhez az alapot nehezen, nagy költséggel lehet kialakítani, nem így csináltatjuk, hogy ezeket beboltozzuk és téglával fedjük, [mivel] a költségek túl nagy összegre rúgnának. Ezért más módon kell, a szilárd alappal és jó renddel a tűztől megóvni [ti. a szállásokat].
A belső várban levő élelemraktárak tetejét a Duna felé eső oldalon még téglával kell fedni, amihez a téglát és a meszet ehhez már az előző évben ideszállították. Ezt már most márciusban és áprilisban el kell kezdeni, mielőtt [az időjárás] túl meleg lesz.
Amennyire tudom, ez az, amit még a falazásból meg kell csinálni.
Összesítés [arról], hogy a római császári felség komáromi építkezéseinél földmunkából, miként azt eddig parancsolták és ismert, a mai napig a teljes befejezéshez még hátravan.
(9) Először mindkét bástyán, mégpedig az innenső Duna bástyán és azután a felső Vág-Duna bástyán a téglából rakott mellvédeket le kell bontani, azokat a két folyó felé két ölnyi,87 a város felé viszont három ölnyi vastagon [földből] kell feltölteni, és rőzsével kell befedni.
87 1 bécsi öl (Klaffter) = 189,6 cm. Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601-1874. Bp. 1990. 177.
Azután a fal magas mellvédjét egy kicsit jobban meg kell magasítani.
A kazamatákat mind a négy bástyában magasabbra kell vágni,88 amihez a földet a várárokból kell majd venni.
88 Valószínűleg úgy értendő, hogy a kazamatákat fel kell tölteni. Lehetséges, hogy a Ledentu-féle rajzon hiányolt bástyafüleket és kazamatáikat, ismeretlen okból, egyszerűen feltöltötték?
(10) A várárkot alacsony vízálláskor mintegy 3-4 lábnyival89 kell csaknem mindenütt kimélyíteni, és ennek a földjével kell a város felé eső contrascarpát jobban feltölteni és megmagasítani, továbbá meg kell csinálni a fedett utat.
89 1 bécsi láb = 31,6 cm. Bogdán 1990. 149.
A spiccnél levő boltozatok fölé három láb magasságban [földet] kell felhányni, hogy az esővíz jobban lefolyhasson, és ne a boltozatokon [átfolyva] üljön meg [ti. a pincékben].
A most lezajlott jégár a vágdunai cölöpgátat csaknem teljesen szétrombolta, amit minden mást megelőzve ki kell javítani.
Tudomásom szerint ennyi, amit megparancsoltak és [amit] Komárom várában a földmunkák közül még el kellene végezni.
(11) Minthogy azonban ezen komáromi erődben a spiccnél készült boltok [boltozatos pincék] csaknem teljesen üresek, és [ez] ellenséges ostromkor veszélyes, számomra jónak látszik, hogy mindkét oldalon [ti. a spiccnél] egy-egy contrascarpát emeljenek, a mögött pedig mellvédet és futóárkot.90 Ezeket a víz rombolása ellen egy-egy cölöpgáttal kellene óvni. Ez azonban a római császári felség legkegyelmesebb jóakaratán áll.
90 Bár a “Laufgraben” valóban futóárkot jelent, itt értelemszerűen a fedett útról, pontosabban annak a mellvéd mögött húzódó őrjárati útjáról van szó.
Azon költségekre, amelyek a még el nem végzett falbontásokhoz kellenének, nem tudok javaslatot tenni, mivel még nem ismert, hogy a szállásokat miképpen fogják felépíteni. A másik viszont ezerötszáz forintot tesz ki, ha még egyszer [AlsPaldt für die Handt nemb]91 megcsinálják majd.
91 Ezt a forráshelyet nem tudtam értelmezni, ezért meghagytam az eredeti szöveget.
A itt említett földmunkák viszont, ha a római császári felség alattvalóit robotra küldi, és azt arra [ti. a földmunkákat a robotra] hagyhatnánk, akkor az egészet a Komárom várához rendelt robottal meg lehetne valósítani, s így ő császári felségének egyedül az építési anyagok, a rőzseszállításért, és egy, a rőzsét felrakó kőműves költségét kellene fizetni. Ezt mind el lehetne végezni ezen a nyáron, és a várárkot pedig télen lehetne kitakarítani.
