Összegzés
Összegzés
A jelentéseket összevetve, mindenekelőtt szembeötlő, hogy hiányosságok felsorolásánál több esetben azonos problémákat említenek: a város felé eső kurtina magasítását, a kőből készült, veszélyesnek mondott mellvédek elbontását, a Dunára néző kurtina földtöltésének elkészítését, az árok tisztítását és ezzel összefüggésben a contrascarpa magasítását, s végül a katonák szállásainak rendszertelen elhelyezkedését és azok lebontását.
A felsorolásból arra lehet következtetni, hogy a két jelentés megírása között eltelt hat esztendőben szinte semmit nem építettek, javítottak a várban. A kérdéses pontok szövegét összevetve azonban láthatóvá válik némi fejlődés. Így többek között a Dunára néző kurtina 1572-ben még hiányzó mellvédjét 1578-ra megépítették; 1578-ban a terv alapján legalább kísérletet tettek a szállások problémájának megoldására; a contrascarpát valamennyire, ha nem az elégséges mértékben, felmagasították. Mindez 79arra utal, hogy a munkálatok meglehetősen lassan folytak. Ennek okát nyilván a már többször emlegetett pénzhiányban kell keresnünk.
Elgondolkodtató, hogy az 1578. évi jelentés a korábbinál több, meglehetősen komoly hiányosságról tudósít: a kazamaták lövegeinek pásztázási sávját korlátozó lőrésekről, a boltozatok beázásáról, a spiccnél hiányzó contrascarpáról. Kérdés, hogy ezek, főleg a lőrések problémája, miért nem szerepel a korábbi jelentésben, holott vizsgálatot végző személy ugyanaz, Urban Süess, akinek szakértelme nem vonható kétségbe.
A két jelentés fontos adalékokkal szolgál a vár konstrukciójáról. A szállások körüli gondok igazolni látszanak, hogy helyszűke a vár mindennapi életének akut problémájává vált. Ez egyértelműen a tervezés hiányosságaira vezethető vissza. Persze bárki az mondhatja e megállapításról, hogy utólag már könnyű észrevenni a hibákat. Jelen esetben azonban, épp a vár alaprajzában megfigyelhető kiforratlan megoldások (l. a két félbástyát), arra engednek következtetni, hogy a tervezés nem átgondolt, egységes koncepción alapult.
A jelentések alapján viszonylag pontosan rekonstruálható a várfalak szerkezete. Bár csak egy falszakasszal kapcsolatban említik a boltíves támfalazat alkalmazását, a spiccnél kialakított, de valószínűleg tárolási célból földdel fel nem töltött boltozatok arra utalnak, hogy másutt is, feltehetően az egész várban, ezt az eljárást követték. Amennyiben helyes az következtetés, hogy a boltíves támfalazat a Speckle-féle elgondoláson alapul, úgy ez a korszerű építési eljárások gyors átvételére utalhat.
A mellvédek kialakításánál a kétféle építőanyag, a föld és a kő párhuzamos alkalmazásának furcsa kettőssége figyelhető meg. Nehéz megmagyarázni, hogy ha tisztában voltak a kő építőanyag veszélyességével, miért használták mégis, illetve miért nem történt e téren hat év alatt semmi érdemleges. Érthetetlen továbbá, hogy az 1572. évi jelentésben egyhelyütt kifogásolják a kő mellvédet, néhány sorral lejjebb pedig egy másik kő mellvéd elkészültét adják tudtul, minden ellenvetés nélkül.
7. sz. ábra
A Daniel Speckle által elképzelt boltíves támfalrendszer sematikus rajza
A Daniel Speckle által elképzelt boltíves támfalrendszer sematikus rajza
