AZ EGRI VÁR SZÁMÍTÓGÉPES REKONSTRUKCIÓJÁNAK TAPASZTALATAI | A hódoltság kora. Magyarország törökkori története

640DOMOKOS GYÖRGY: AZ EGRI VÁR SZÁMÍTÓGÉPES REKONSTRUKCIÓJÁNAK TAPASZTALATAI

In: Hadtörténelmi Közlemények 114. (2001) 4.

Az elmúlt egy évtized hatalmas fejlődést hozott az informatika és a számítástechnika területén. Ennek hatása nem csak a reál tudományoknál jelentkezett, hanem forradalmasította a humán tudományok egyes területeinek kutatását is. Ez alól a történettudomány sem (lehet) kivétel. Elegendő itt utalni például a különböző könyvtári és levéltári adatbázisokra, a gazdaságtörténeti adatok számítógépes feldolgozására, áttekinthető, grafikonos megjelenítésére. A történelmi kutatások eredményeinek népszerűsítésében pedig hallatlanul nagy szerepet kaptak a különféle multimédiás eszközökön (főként CD-n) kiadott tematikus vagy átfogó kép-, mozgókép-, hang- és iratgyűjtemények. Másfelől a ma már sok lakásban fogható tudományos-ismeretterjesztő műholdas csatornákon számos olyan történelmi tárgyú filmet láthatunk, ahol a múlt eseményeinek, építményeinek rekonstruálásához felhasználták a legmodernebb számítógépes háromdimenziós, animációs technikákat. Elevenen él emlékeimben az a sorozat, amely az ókor nagyvárosait, többek között Athént és Rómát mutatta be, s amelyben számos épületet szinte szó szerint újjáépítettek a számítógép segítségével.

Amikor néhány évvel ezelőtt a komáromi vár XVI. századi építéstörténetével foglalkoztam,1 az írásos dokumentumok értelmezéséhez szükségszerűen felhasználtam a korabeli alaprajzokat és látképeket. A komáromi erődrendszerről, így a XVI. század második felében épült Öregvárról számos rendkívül alapos és pontos felmérés készült a XIX. század folyamán.2 Ezeket összehasonlítottam a XVI-XVII. századi alaprajzokkal, és úgy vettem észre, hogy az Öregvár alaprajzában csupán csekély változások történtek. Amikor azonban a szélességi és magassági adatokat a képi ábrázolásokkal vetettem össze, nyilvánvalóvá vált, hogy azok igen erőteljesen torzítanak. Ezt persze különböző művészi és ábrázolástechnikai okokkal meg lehet magyarázni, a probléma azonban az, hogy emiatt az emberekben csalóka, a valóságtól jócskán eltérő kép alakul(t) ki a XVI-XVII. században állt erődítményekről. Míg ugyanis Le Dentu 1639-ből származó látképén (1. kép3) az erőd északnyugati frontja magasságának és szélességének aránya durván 1:6, addig az általam elkészített számítógépes rekonstrukción (2. kép4) ugyanez az arány több mint háromszoros, kb. 1:19. Mindezt igazolják azok a fényképfelvételek (3-5. kép), amelyeket egy 1993 őszén Komáromban megtartott konferencia során készítettem, midőn kollégáimmal bejuthattunk az akkor még katonai létesítménybe, sőt fotózhattunk is.

1 Domokos György: Adatok a komáromi vár 16. századi építéstörténetéhez. Limes, 10. (1997) 4. 64-92. o.

2 L. a Hadtörténelmi Térképtár gyűjteményének G. I. h. jelű anyagrészében.

3 Eredetije: Österreichische Nationalbibliothek, Handschriftensammlung, Cod. 8623. (Ledentu-album). Ennek, valamint az ugyanott levő DK felőli látképnek és a hozzájuk tartozó alaprajznak a fotómásolatait l.: Hadtörténelmi Térképtár, G. I. h. 179-1.

4 A modelleket bemutató képek minősége azért viszonylag gyenge, mert csak ún. képernyő-tartalmat elmentő programmal tudtam elkészíteni őket, ez pedig azt jelenti, hogy csak a képernyő felbontásának megfelelő dpi-értékkel (dot per inch = az 1 inchen, azaz 2,54 cm-en található képpontok száma) rendelkeznek. Ez jelen esetben 96 dpi, szemben a nyomdai minőségnél megszokott 600 dpi-vel.

Eger 1552. évi ostromának évfordulója közeledvén, az egri Dobó István Vármúzeum munkatársaival folytatott beszélgetések során merült fel az egri vár számítógépes rekonstruálásának igénye. Ez a munka több szempontból is fontosnak tűnt. Elsőként kell említeni az egri várnak az 1552. dicsőséges helytállás nyomán a magyar történelmi tudatban betöltött szerepét és a vár körül 641kialakult bizonyos fajta kultuszt. Ez utóbbihoz persze rendkívüli mértékben hozzájárult Gárdonyi kitűnő regénye is. És éppen ez a mű a másik alapvető ok, amely a rekonstrukciót szükségessé tette. Az olvasóban önkéntelenül is kialakul egyfajta kép a várról (l. pl. formájának teknősbékához történő hasonlítása stb.), ám amikor meglátja a várat mai valójában, valamennyire feltétlenül csalódást érez. Hiszen az 1552-es ostrom legfontosabb helyszínei közül mára már sok elpusztult, eltűnt (az egész külső vár, benne az Ókapuval, vagy a Szentély-bástya, a Föld-bástya akkori formájában), s ami még áll, sajnos többnyire az is rom, vagy láthatóan újjáépítés. Mindemellett azonban az egri vár az ország egyik legnagyobb méretű és egyben leglátogatottabb műemléke (évente több mint 400 000 látogató keresi fel), ezért sem mindegy tehát, hogy a részben elpusztult építményekről tudunk-e számukra valamilyen összképet mutatni.

A rekonstrukció nehézségei azonban Eger esetében lényegesen nagyobbak voltak, mint Komáromnál. Komárom olasz rendszerű erődítmény, amely kizárólag egyenes falszakaszokból áll, továbbá többé-kevésbé sík terepen fekszik. Ezzel szemben az egri püspöki vár falai meglehetősen változatos terepen emelkednek: alapvetően az Almagyar-hegy oldalából nyugat felé, az Eger patak völgye fölé előreugró plató szabálytalan pereméhez igazodnak, a külső vár falai pedig fölnyúltak a hegyoldalba, sokszorosan megtörve mind vízszintesen, mind függőlegesen. Így tehát összetett feladattal álltam szemben: modellezni kellett egy hegyes-völgyes terepet, és a vár szabálytalan vonalvezetésű falait, számos belső épülettel együtt.5

5 A rekonstrukció az Internet VRML (Virtual Reality Modelling Language = a virtuális valóságot modellező nyelv) programnyelvével készült. Megjelenítő eszköze nem különálló program, hanem az Internetről szabadon letölthető, kifejezetten e célra szolgáló plug-in-ek egyike, melyek a telepítés után az internetes böngészőbe épülnek be, s abban jelennek meg. A VRML-lel kapcsolatban rendkívül sok anyagot találunk a világhálón. Munkám során magam is hasznosítottam az innen nyerhető információkat, így például a norvégiai Fredriksten-erőd modelljét (www.ife_no_vrml/fredriksen). Számos kitűnő tankönyvet is letölthetünk a hálóról. Véleményem szerint a legjobbak: www.fatech.com/tech/vrml/tutorial (vagy: www.lighthouse3d.com/vrml/tutorial), rikk.best.vwh.net/Book, és ne feledkezzünk meg egy kitűnő magyar nyelvű oldalról, a Terminus VRML site-ról sem: www.szentesinfo.tiszanet.hu (gazdája Niethammer Zoltán). Ha valaki komolyan el akar mélyedni e témában, nagyobb linkgyűjteményt talál mindenekelőtt a www-web3d.org/vrml/vrml.htm (The Web3d Repository), valamint a www.vrmlsite.com, www.vruniverse.com, www.webdeveloper.com/vrml, www.vrml.org/fs_resources.htm webcímeken. Itt találhatóak a megjelenítő plug-inek webcímei is. Ezek mérete rendszerint 2-5 MB, így (némi türelem és fohász árán) még modemes kapcsolat esetén is letölthetőek. Legtöbbjük támogatja mind a két Windows-os böngészőt (Internet Explorer és Netscape Navigator), de van linuxos verzió is. Magyar nyelven is több könyv jelent meg a VRML programnyelvről, melyek közül a következőket használtam: Csendes Béla: VRML. Ablak a virtuális világra. Sümeg, 1998. ill. Andrea L. Ames-David R. Nadeau-John L. Moreland: VRML 2.0. Alapkönyv. Budapest, 2000.

A VRML nyelv előnye és egyben hátránya egyszerűségében rejlik. Előnye, hogy könnyen megtanulható, az Interneten böngészve rendkívül sok példát találunk hozzá. Hátránya, hogy egyszerűsége miatt számos, a hasonló feladatú nagy programoknál megszokott szolgáltatás hiányzik belőle: többek között nem képes vetített árnyékot megjeleníteni, illetve a takarásban levő tárgyakat is megvilágítottként kezeli. Ez abból fakad, hogy az árnyékolás számításigényes és időt rabló művelet, s így a lassúbb gépeken a VRML-modell nem futhatna.

Munkám során több különböző forráscsoportot használtam.6 Közülük a rekonstrukció szempontjából legfontosabbak a korabeli alaprajzok, ábrázolások voltak. Az alaprajzok közül Paolo Mirandola 1561-ben készített terve7 a legkorábbi, abban azonban már ott szerepelnek az általa tervezett változtatások is, így az ő rajza csak bizonyos pontok vizsgálatakor vehető figyelembe. Az 642időben következő alaprajzot Pietro Feraboscho vette fel 1568-ban (6. kép),8 amely nagyobb figyelmet érdemel. Egyfelől részletessége folytán, minthogy valamennyi védmű, és a belső vár összes építménye szerepel rajta, többé-kevésbé kidolgozottan. Különös, hogy a külső vár területére, a palánkot leszámítva, egyetlen épületet sem jelölt be, másfelől a belső vár méretei a ma is álló falakról készült modern felméréssel összevetve meglepő pontosságot mutatnak. Az alábbi táblázat adatai a Feraboscho-féle alaprajz pontosságát hivatottak igazolni (7. kép).9

6 Az egri vár történetének alapvető képi és írott forrásait felsorolja: Magyarország Műemléki Topográfiája. Szerk.: Dercsényi Dezső. VIII. Heves Megye Műemlékei. II. (Szerk.: Dercsényi Dezső–Vojt Pál.) Budapest, 1972. 77-83. o. (a továbbiakban: HMM).

7 Österreichisches Staatsarchiv (a továbbiakban: ÖStA), Kriegsarchiv (a továbbiakban: KA), Kartensammlung, G. I. h. 158. Felirata német: „Ain sonnder Model, wie baide daß Jnner vnnd Ausser schloß Zu Erla Pösser Zu beuesstigen, damit dan[..]iht die grosse Khatzen ain Jnnen schloß nicht dörfft Hinwekh geprochen werden. Jst allain von Berichts wegen Hirzue gelegen worden.” A datálás Patakitól származik. Pataki Vidor: Az egri vár élete. Klny. a ciszterci rend egri Szent Bernát-Gimnáziumának 1933/34. évi értesítőjéből. Eger, 1934. 22. o.

8 ÖStA KA Kartensammlung, G. I. h. 158. Az alaprajz rectóján a következő felirat szerepel: „1568 gli 26 febrario vna zobia jo gionto jn agria”. Kiadta: Pataki Vidor: A XVI. századi várépítés Magyarországon. In: A Bécsi Magyar Intézet Évkönyve. I. Budapest, 1931. 112–113. o. között.

9 1. a mért szakasz kezdőpontja; 2. a mért szakasz végpontja; 3. a modern felmérésen mért adat méterben; 4. Feraboscho alaprajzáról vett adat méterben, bécsi ölből átszámítva. 1 bécsi öl = 1,896 m. Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek. 1601–1874. Budapest, 1990. 177. o.; 5. Feraboscho alaprajzáról vett adat méterben, királyi kettős lépésből átszámítva. E mérték használata azért merült fel, mert a rajzon szereplő mérték a passa, ami elvileg lépést jelent. A lépés azonban csupán 2 láb, azaz 63,2 cm. Ezzel számolva viszont túl nagy eltéréseket kapunk. Ám ha a passa kifejezésből kiindulva királyi kettős lépés használatát feltételezzük, úgy ismét viszonylag pontos értékek jönnek ki. 1 királyi kettős lépés: 1,8756 m. Uo. 157., 158. o.; 6. a 3. és 4. pontban megadott értékek eltérése százalékban; 7. a 3. és 5. pontban megadott értékek eltérése százalékban. A nevek mögött zárójelben álló számok a 7. képen a kérdéses pontokat mutatják. Rövidítés: b. = bástya.

1	2	3	4	5	6	7
Dobó-b. Ny-i csúcsa (1)	Tömlöc-b. ÉK-i csúcsa (2)	140,5	146,1	144,5	104,0	102,8
Dobó-b. Ny-i csúcsa	É-i belső fal kapujának Ny-i sarka (3)	164	170	168,1	103,7	102,5
Dobó-b. Ny-i csúcsa	É-i belső fal és a belső vár K-i falának találkozása (4)	228,5	237,4	234,8	103,9	102,8
Dobó-b. Ny-i csúcsa	Szentély-b. D-i belső kiindulópontja (5)	202	212,8	201,5	105,3	99,8
Dobó-b. Ny-i csúcsa	Gergely-b. és a külső vár DNy-i falának külső csatlakozási pontja (6)	199,5	206	204,2	103,3	102,4
Dobó-b. Ny-i csúcsa	Varkoch-b. D-i csúcsa (7)	132	137,6	136,1	104,2	103,1
Tömlöc-b. ÉK-i csúcsa	É-i belső fal és a belső vár K-i falának találkozása	129	132	130,6	102,3	101,2
Tömlöc-b. ÉK-i csúcsa	Gergely-b. és a külső vár DNy-i falának külső csatlakozási pontja	202,5	202,2	200,1	99,9	98,8
Tömlöc-b. ÉK-i csúcsa	Varkoch-b. D-i csúcsa	195,5	198,7	196,6	101,6	100,6
Varkoch-b. D-i csúcsa	É-i belső fal kapujának Ny-i sarka	167,5	170,6	168,8	101,9	100,8
Varkoch-b. D-i csúcsa	Szentély-b. D-i belső kiindulópontja	133	140,4	138,9	105,6	104,4
Varkoch-b. D-i csúcsa	Gergely-b. és a külső vár DNy-i falának külső csatlakozási pontja	89	92,7	91,7	104,2	103,0
Gergely-b. és a külső vár DNy-i falának külső csatlakozási pontja	É-i belső fal kapujának Ny-i sarka	149	148,2	146,6	99,5	98,4
Gergely-b. és a külső vár DNy-i falának külső csatlakozási pontja	É-i belső fal és a belső vár K-i falának találkozása	145,5	146,1	144,5	100,4	99,3
Gergely-b. és a külső vár DNy-i falának külső csatlakozási pontja	Szentély-b. D-i belső kiindulópontja	69	70,2	69,5	101,7	100,7
É-i belső fal kapujának Ny-i sarka	Szentély-b. D-i belső kiindulópontja	94,5	96,2	95,2	101,8	100,7

A táblázatból tehát kitűnik, hogy bármelyik korabeli mértékegységet vesszük is figyelembe, a hiba 6%-nál kisebb, ami a korabeli technológiát figyelembe véve jelentős eredmény.

643Az ezt követő, 1572-ből fennmaradt alaprajzok már mind a modern olaszbástyás erődöv kialakításával kapcsolatban készültek.10 Szemmel láthatóan Feraboscho művét vették alapul, csupán az időközben történt átépítéseknek (l. pl. Föld-bástya) megfelelően módosították a rajzot, tulajdonképpen másolatokra vitték fel a tervezett átépítéseket. A visszafoglalás utáni időszak felmérései közül a legfontosabb Ferdinand Graf von Zinzendorf érsekújvári kapitány 1711-ben készült alaprajza és az ahhoz kapcsolódó keresztmetszeti ábrázolások.11 Ez utóbbiak, jóllehet, csak a belső vár védműveit mutatják, hiszen a külső várat 1702-ben felrobbantották, mégis nagyban hozzájárultak a modell egyes részeinek pontosabb megjelenítéséhez.

10 ÖStA KA Kartensammlung, G. I. h. 158. Részletes leírásukat és elemzésüket l.: Domokos György: Ottavio Baldigara. Egy itáliai várfundáló mester Magyarországon. Budapest, 2000. 42-47. o. Az ott tárgyaltakon kívül Baldigara és Poppendorf tervezetének egy-egy példánya megtalálható még a bécsi Nationalbibliothekban. Kiadva: HMM 83., 84. o. Ugyanitt található egy Karlsruhéban őrzött, a szerzők szerint Natalis de Angelinisnek tulajdonított alaprajz (valószínűbb, hogy Nicholo de Angieliniről van szó), mely szintén Baldigara tervét ábrázolja. Uo. 85. o. A pontos hivatkozásokat l. ott. Egy másik rajzon a különböző tervek együttesen szerepelnek: Kungliga Krigsarkivet, Stockholm, Handritade Kartverk No. 23. 78. sz. nagyméretű, színes rajza. Fotómásolatát l. a Hadtörténelmi Térképtár G. I. h. jelű anyagában (jelenleg rendezés alatt). Magyarországon kiadta: Kisari Balla György: Törökkori várrajzok Stockholmban, Budapest, 1996. 138. o.

11 Grund-Riß Der Vestung oder Schloß ERLAV. Eredetije: ÖStA KA Kartensammlung, K VII k 194-300. Színes fénymásolatát l.: Hadtörténelmi Térképtár, G. I. h. 3212.

Az egri várról számos látkép is készült, amelyeket – megfelelő kritikával – szintén fel lehetett használni a modell elkészítéséhez. A leghíresebb közülük Georg Houfnagel 1588-ban készült (de csak 1617-ben kinyomtatott) metszete,12 amely nagyjából dél felől ábrázolja a várat. Ez a metszet mindenképpen hitelesnek tekintendő, hiszen számos részlete bizonyíthatóan megfelel a korabeli állapotoknak, még ha a rajztechnikai megoldások és torzítások miatt ez első látásra nem is annyira egyértelmű. Ugyanakkor több kérdéses pont is megfigyelhető, mint például a Varkoch-kapu és a mellette álló bástya formája és helyzete, vagy a feltűnően csekély méretű Szentély-bástya. Itt is megjelenik a Le Dentu-féle látképnél már jelzett torzítási probléma: míg a Houfnagel-metszeten az egri vár hosszának és falmagasságának (a Gergely-bástya és az Ókapu között mért) aránya kb. 1:18, addig a rekonstrukció alapján ugyanez kb. 1:25. Ez persze nem olyan durva eltérés, mint Komárom esetében, de ha megfigyeljük pl. a székesegyháznak a vár egészéhez mért túlzott arányait, akkor látható, hogy itt is szükség volt a korrekcióra. (8-9. kép, utóbbi – a 9. – maga a számítógépes modell, nagyjából a Houfnagel-rajzzal azonos nézőpontból szemlélve).

12 Houfnagel metszetét l.: Soltész Erzsébet: Régi magyar várak. Budapest, 1993. 10. kép

Igen érdekes és további alapos tanulmányozásra érdemes Uffenbach metszete (az ún. párizsi metszet),13 amelyet korábban, feliratai alapján, 1596-ra datáltak, amely azonban nagy valószínűséggel az 1552-es állapotokat mutatja.14

13 Kiadva: Sugár István: Az egri vár és viadala. Budapest, 1971. 14-15. képlap.

14 Kiadva: HMM 134. o.

A levéltári források közül kiemelendőek az inventáriumok, közülük is azok, amelyek teljes körű várbejárás során készültek, az épületek egymás utáni leltározásával.15 Az ezekből nyerhető számos információ közül itt most csak egyetlen, a számítógépes modellezést alapvetően befolyásoló adatra térnék ki. Tudjuk, hogy Dobó a Szent-Mihály napi ostrom során, miután a janicsárok az Ókapu tornyát elfoglalták, kénytelen volt a védművet a délkeleti ágyúdomb és a Szentély-bástya lövegeivel szétlövetni.16 Arra vonatkozóan egyelőre nincs adatunk, hogy a tornyot az ostrom után teljes magasságában újjáépítették volna, annál is inkább, mivel az Ókapu helyett 1552 után már a Varkoch-kapu lett a vár főbejárata. Ennek ellenére a felsorolt inventáriumok minden esetben toronyról beszélnek. Tekintetbe véve, hogy a Föld-bástya kőből történt átépítése után17 is 644megőrizte eredeti nevét, itt is megtörténhetett, hogy az esetleg csak a falak magasságáig helyreállított védművet, megszokásból, továbbra is toronyként emlegették.

15 1556: Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: MOL), Magyar Kamara Archivuma (a továbbiakban: MKA), E 211 Lymbus, Ser. II. 28. t. fol. 1-7.; 1558. márc. 1.: uo. fol. 16r., 112-125., 17r.; 1558. márc. 1.: uo. Ser. III. 22. t. 38. sz. fol. 229-235.; 1560. nov. 22.: uo. E 554 Folia Latina, 1180/d. No. 26. fol. 1-19.

16 Sugár 1971. 81. o.

17 Ez, összevetve Feraboscho és Baldigara említett alaprajzait, egyértelműen 1568 és 1572 között történt.

Két irodalmi jellegű forrásunk is van a várról. Az egyik Tinódi Lantos Sebestyén méltán híres Históriája,18 a másik Zsámboki János leírása.19 Mindketten az ostrom után, 1553-ban jártak Egerben, tehát sok mindent a saját szemükkel láttak, illetve az ostrom résztvevőitől, szemtanúitól hallottak. Ám hogy milyen volt a vár még teljes épségében, az ostrom előtt, arról valószínűleg nem sokat tudhattak. Másfelől mindkét szerzővel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy bár kétségtelenül jó megfigyelők voltak, ám egyikük sem volt katona, tehát a várat sem katonaszemmel nézték. A rekonstrukciónál épp ezért meglehetősen óvatosan kellett bánni a tőlük nyert információkkal. Utalnék itt például Tinódi azon megjegyzésére, hogy a külső várban levő palánk és a várfal között, belül, árok húzódott. Nyilván a fából és földből emelt palánk és a feltehetően a kőfalat belülről támasztó földtöltés közötti részt vélte ároknak.20 Mindez azonban nem jelenti azt, hogy leírásuk ne nyújtott volna hatalmas segítséget munkámhoz, hiszen sok olyan részletről szólnak, amelyeket az alaprajzok nem jelölnek. Ilyen például az említett földtöltés a külső várban, vagy a belső vár keleti falának déli része (a Szentély-bástya és a Gergely-bástya között) mögötti földtöltés a rajta levő ágyúállással.21

18 Tinódi Sebestyén: Krónika. (S. a. r.: Sugár István.) A bevezetőt Szakály Ferenc írta. Budapest, 1984. 221-290. o.

19 Zsámboki János, vagy latinosan Iohannes Sambucus humanista tudós több, főleg a XVI. századra vonatkozó írást csatolt Antonius de Bonfinis Hungaricarum rerum decades c. művéhez. Ezek között található az 1552-es ostromról szóló írás is. A munka során az Egri Főegyházmegyei Könyvtárban őrzött példány szövegét, és az annak alapján Nagy Géza Balázs által készített fordítást használtuk: Antonii Bonfinii Historica Pannonica; sive Hungaricarum rerum decades IV et dimidia Libris XLV comprehensae; ... Accedunt tractatus aliquot, seu appendices variorum Auctorum et rerum, una cum priscorum Regum Hungariae Decretis et Constitutionibus, auctore Iohanne Sambuco. Coloniae Agrippinae, MDCLXXXX.

20 „Kapu bástyájában es ilyen módon / Palánk, kőfal között nagy árok vagyon, ...” Tinódi, Krónika, 181-182. sor. Ezt a falat belülről támasztó földtöltést a méretbeli adatok teljes hiánya miatt egyelőre nem jelenítettem meg a modellen.

21 „In sanctuario ibidem, stativa multorum erant; ... Adiacet his pendula porta, quae in arcem exteriorem defert. Ab hac rectus murus, ... ad angulum usque pertinens, terra ingesta ad proiecturas plenus et coronas usque ostenditur.” Zsámboki 1690. 581. o.

Az elmondottak mellett rendkívül sok adatot szolgáltattak a régészeti feltárások során keletkezett rajzok, megfigyelések, és a kutatási eredményeket összefoglaló tanulmányok.22 Értékük hangsúlyozása mellett azonban azt is meg kell említenem, hogy az ásatási jelentések olykor meglehetősen hiányosak voltak, olykor pedig elég nehezen lehetett kihámozni belőlük a számomra fontos tényeket és adatokat.23

22 Az egyik ilyen, a régészeti megfigyeléseken alapuló összefoglaló a HMM-nek a várra vonatkozó fejezete. Emellett részletes kutatási eredményeket közöl Az Egri Múzeum Évkönyve: Kozák Károly: Az egri vár feltárása (1957-62) I. Az Egri Múzeum Évkönyve, I. 1963. 119-171. o.; Uő.: Az egri vár feltárása (1957-63) II. uo. II. 1964. 221-271. o.; Uő.: Az egri vár feltárása (1957-65) III. uo. IV. 1966. 97-152. o.; Détshy Mihály – Kozák Károly: Az egri vár feltárása (1957-66) IV. uo. V. 1967. 87-116. o.; Kozák Károly: Az egri vár feltárása (1957-67) V. uo. VI. 1969. 115-131. o.

23 Az említett ásatási jelentések döntő részben az Országos Műemléki Felügyelőség Tervtárában találhatóak. A Tervtár munkatársai által a munkámhoz nyújtott sok segítségért itt szeretnék köszönetet mondani.

A felsorolt források ugyan lefedik a vár építéstörténetének a XVI. század második felére eső korszakát, ám korántsem a kellő részletességgel. Ebből következett például, hogy bár eleinte természetesen az 1552. évi, az ostrom előtti állapotokat akartuk megjeleníteni, ám az, főként alkalmas alaprajz hiányában, első lépésben megoldhatatlannak bizonyult. Nem véletlenül foglalkoztam az imént részletesebben Feraboscho alaprajzával. Az lett ugyanis a rekonstrukciós munka kiinduló pontja. Csak annak elkészülte után, az 1552-es állapotokra vonatkozó adatokat az 1568-as helyzetet ábrázoló modellre vetítve lehetett megkísérelni az 1552-ben állt vár bemutatását. Ugyancsak komoly problémákat vetett fel a Baldigara-féle átépítés rekonstruálása. Mindenekelőtt azért, mert azt a korszerűsítési munkát sosem fejezték be, s egyelőre nincs olyan forrás a birtokomban, amelyből egyértelműen meg lehetne állapítani, meddig jutottak el az építkezésekkel 1596-ig. Gondot 645jelent az is, hogy kevés olyan jelentés maradt fenn, amely az építkezés elvi alapjait, vagy ami még fontosabb, annak tényleges méreteit taglalná. Így, amikor ki kell jelentenem, hogy az 1568-as állapotok számítógépes rekonstrukciója csupán egy lehetséges megoldás a rendelkezésre álló adatok alapján, és egy pillanatig sem állítom, hogy valóban így nézett ki a vár, akkor ez sokszorosan igaz a Baldigara-féle olasz rendszerű átépítés modelljére. Ez utóbbi esetben viszont mindenképpen könnyebbséget jelentett, hogy az olasz rendszerű várépítészet szabályai alapján meglehetős bizonyossággal lehetett következtetni a hiányzó adatok egy részére.

Mindezek alapján el kellett dönteni azt is, mit tartalmazzanak a modellek, vagyis milyen alapelv szerint fogjunk hozzá a megvalósításukhoz. Az 1568-as rekonstrukció esetében (10. kép) végül is úgy határoztunk, hogy csak olyan épületet, épületrészletet, falat, nyílást, lőrést jelenítek meg, amelynek létezését valamilyen bizonyíték alátámasztja. Ennek megfelelően pl. még a Gergely-bástya azon lőréseit sem készítettem el, amelyek ma a földtöltés alatt vannak, és pontos pozíciójuk megállapítására még nem nyílt lehetőségünk. Hasonlóképp nem kívántuk megjeleníteni a belső tereket sem, mivel alapvetően tömbrekonstrukciót szándékoztunk készíteni.24 Ez alól három esetben tettünk kivételt: a Varkoch-kapun belül nyugatra nyíló, a Varkoch-bástya felső szintjeire a falban vezető lépcsőnél, a Tömlöc-toronynál, illetve az Ókapu-toronynál.25 Ez főként azért történt így, mivel a fentebb megfogalmazott alapelvet bizonyos didaktikai megfontolásból néhány ponton mégis át kellett hágnunk. Jelesül arról van szó, hogy az egri vár 1568. évi állapotát bemutató számítógépes rekonstrukció azzal az alapvető szándékkal készült, hogy az Egri Vármúzeum 2001. augusztusában megnyílt állandó kiállításában, mintegy animációs filmként, a virtuális vár virtuális bejárásával mutassa be a látogatóknak a hajdan volt erődítményt; ahhoz azonban, hogy a virtuális bejárás valószerűbbnek és folyamatosnak lássék, szükség volt néhány, legfeljebb csak közvetetten bizonyítható ajtó, átjáró és feljáró elkészítésére. Ezek azonban véleményem szerint nem rontják a modell hitelességét.26

24 Ez persze a későbbiekben változhat, főként, ha sikerül kellő mennyiségű hiteles adatot összegyűjteni. A Baldigara-modell esetében pedig a későbbiekben szándékomban áll a kazamaták, ágyú- és kaszárnyatermek megvalósítása.

25 Az előbbi két védmű esetében a falban megmaradt gerendafészkek elég jó támpontot adtak, az utóbbi esetében valóban csak következtetni lehet a belső tér kialakítására.

26 A virtuális modellt bejáró virtuális személy egy hús-vér ember látószögét és szemmagasságát imitálja, az előbbit persze, ismét csak a programnyelv egyszerűségéből fakadóan, meglehetősen gyatrán, torzítva. A látvány azonban ennek ellenére érzékelteti az építmények magasságarányait az emberekhez viszonyítva. Ugyanezt a célt szolgálják a modellben elhelyezett katonafigurák is (kb. 1,7 m magasak).

Hasonló hitelességi problémák merültek fel az egész rekonstrukció alapját képező terep megalkotásánál is. Feraboscho ugyan alkalmazott egyfajta jelölést a domborzati viszonyokra, ám annak értelmezése több mint esetleges. Tudjuk továbbá, hogy Dobó a védelem érdekében például a nyugati oldalon igyekezett meredekebbre faragtatni a sziklákat. Az 1568 óta eltelt időben a terep számos ismert és ismeretlen változáson ment át (a külső vár felrobbantása és az árkok betöltése, vasútépítés, a vár közvetlen környezetének beépítése, a déli és nyugati falak aljának teljes kiásása, stb.), így szinte lehetetlen megállapítani, pontosan milyen terepen állt 1568-ban a vár. Végül is kiindulópontként az 1:10 000 léptékű katonai térképet27 vettem alapul, amelynek 2,5 méterenként bejelölt szintvonalai elegendő pontosságúnak bizonyultak. Az így kapott terepet vetettem össze az I. és II. katonai felmérés térképlapjaival,28 amelyek ugyan csak vonalas magasságjelölést használtak, de mégis csak adnak bizonyos támpontot. Végül észak-déli irányban 1,5, kelet-nyugati irányban 1 km széles terepszakaszt készítettem, melynek keleti peremét az Almagyar-hegy teteje jelenti. Azt a platót, amelyen a vár áll, és annak lejtőit természetesen nagyobb részletességgel kellett feldolgozni, mint az azon kívül eső terepet, hiszen amíg ott egyszerűen a fő vonulatokat kellett csak kirajzolni, addig itt esetleg a lejtő kisebb horpadásai is fontosnak bizonyulhattak.29

27 Hadtörténelmi Térképtár, 1:10 000-es topográfiai térképek, L-34-5-B-d-1. sz. szelvény

28 Uo. I. katonai felmérés, Col. XIX. Sectio 14-15., II. katonai felmérés, Col. XXXVII-XXXVIII. Sectio 46.

29 A VRML-ben a terepalkotás technikai szempontból kétféle módon lehetséges: egyrészt szabályos és/vagy szabálytalan sokszögekből (alapvetően persze három- és négyszögekből), amelyek koordinátapontjait a terepvonulatnak megfelelően „önkényesen” határozzuk meg; másrészt egy, a számítógép által generált szabályos négyzethálóból, ahol magunk határozhatjuk meg a háló csomópontjainak egymáshoz viszonyított távolságát, majd pedig minden egyes pontra meg kell adni a magasságot. Én mindkét módszert használtam. Léteznek persze olyan programok is, amelyek a magasságvonalak alapján képesek terepet alkotni, de ilyenek nem állnak rendelkezésemre, és ezeknek többnyire nincs VRML-formátumú kimenetük.

646Az egri vár háromdimenziós számítógépes modelljének elkészítésében legkritikusabb problémaként szinte mindvégig a korabeli falmagasságok ismeretének hiánya jelentkezett. Mert alaprajzi szempontból lehet bármilyen pontos Feraboscho felmérése, a rajzon minden bizonnyal a jobb szemléltetés végett alkalmazott kezdetleges axonometria erről nem adott érdemleges információkat. Végül három olyan pontot találtunk, amelyet többé-kevésbé eredeti magasságúnak lehetett tekinteni, a gótikus palota északi és déli oldalának nyugat felé kifutó csonkjait, valamint a Gergely-bástyát. Ezekből kiindulva kellett meghatározni az összes többi falmagasságot. Gondolom, senkinek nem kell külön megmagyarázni, mekkora veszélyt rejt ez a kiindulás önmagában is. A másik probléma a falak vízszintes irányú vonalvezetése a változó magasságú terepen. Magyarán szólva, elképzelhető-e, hogy az emelkedő terepen a falak teteje is mindenkor párhuzamosan futott a falak aljának emelkedésével. Véleményem szerint nem. Álláspontomat alátámasztani látszanak ez ebből a korszakból másutt épségben fennmaradt erődítmények fotói, amelyekből a szakirodalomban igen sokat találunk. Ezeken többnyire ott láttam ferde síkú faltetőket, ahol például a várhoz meredeken felvezető utat övezték, vagy ahol a terepadottság más megoldást lehetetlenné tett. Sokkal gyakrabban találkoztam „ugratással”, vagyis a vízszintesen futó falak egymáshoz viszonyított – olykor igen nagy mértékű – függőleges elcsúsztatásával. Az ilyen átmeneteket rendszerint tornyok, vagy más védőművek mellett alkalmazták. Másfelől az is nyilvánvaló, hogy építéstechnikai és védelemi szempontból is jobb és egyszerűbb ez utóbbi megoldás. Az olasz rendszerben pedig, ahol a korábbi időszak váraival szemben a falak tetején már nemcsak embereket, hanem alkalmanként a több tonnás lövegeket is el kellett helyezni, már szóba sem jöhetett a ferde síkú faltető.

Az elmondottakból következően arra törekedtem, hogy az 1568-as egri modellen is csak ott „építsek” ferde síkú faltetőket, ahol az elkerülhetetlen, éspedig a külső várban, ahol a hegyoldalra felfutó falak lépcsőzésére semmilyen adatunk nincs, és ahol a terep meredeksége miatt a lépcsőzés további, igen komoly védelmi berendezéseket (tornyokat, rondellákat) igényelt volna. Hasonlóképp készült el a Baldigara-terv modellje is, mivel a Houfnagel-metszet a külső vár déli falát készen és összefüggő síkként ábrázolja. A belső vár falainál igyekeztem megtalálni a kiindulópontoknak megfelelő és a valóságban is elképzelhető falmagasságokat, noha itt is kellett „lépcsőzni”, mint a belső vár déli fala és a Gergely-bástya között, a Hyppolit-kaputorony két oldalán, az északi belső falon a gyalogkapu és a Perényi-fal között, vagy a belső vár keleti falán a Szentély-bástyától délre (11. kép, a fekete nyilak a lépcsőzés helyét mutatják).

A Baldigara-modellen (12. kép) már sokkal kiterjedtebben alkalmaztam a lépcsőzést. Baldigara rajzain ennek ugyan semmi nyoma: a vízszintes papír könnyen elbírta azokat az egyenes vonalakat, amelyeket a valóságban nem nagyon lehetett volna megvalósítani. Arról van szó ugyanis, hogy míg a város felé eső bástyák alja 160 m-es tengerszint feletti magasságon30 lett volna, addig a belső vár ma is álló délkeleti fülesbástyája keleti falának és a keleti kurtinának erősen lepusztult teteje ma kb. 195-196 m-en van, az Almagyar hegy oldalában álló keleti bástyák alja pedig 200-205 m-en, tetejük 220-222 m-en lehetett. Ezt a problémát Baldigara is pontosan érzékelte, és ezért például az említett délkeleti bástya déli oldalát kb. 10-12 m-rel alacsonyabbra építette, mint a keletit. (13. kép) Ebből kiindulva más helyeken is ezzel a lehetséges megoldással éltem.31

30 A modern felméresek a vár épületeinek magassági adatait mindig balti tengerszint feletti magasságban adják meg, s a továbbiakban én is ebben számolok.

31 Ismét hangsúlyozni kívánom azonban, hogy ez csak egy elképzelés, nem állítom, hogy a vár pontosan így nézett ki, s ha megbízható új adatok kerülnek elő, módosítani fogom a modellt.

A falmagasságok megállapításában még egy fontos tényező játszott közre, amelyet a Szentély-bástya példáján tudok bemutatni. A Szentély-bástyáról Tinódi azt írja, hogy „Nagy szép álgyúk arról délre szolgálnak, / Napkeletre és északra szolgálnak”.32 Márpedig ahhoz, hogy a várra nézve veszélyes pontokat a Szentély-bástyáról közvetlen irányzással tűz alá lehessen venni, annak tetejét 647meghatározott magasságúra kellett emelni. Ellenőrzésképpen felvittem a terepmodellre az 1552-es ostrom idején felállított török ütegeket és kiderült, hogy a Szentély-bástya tetejét a korábban elképzeltnél jóval magasabbra kell készítenem (14-15. kép).33

32 Tinódi, História, 228. o. 129-130. sor. Tinódi ezen állítását elfogadom, mivel nyilván saját szemével is láthatta.

33 A várudvar tengerszint feletti átlagos magassága mintegy 186 m volt a török korban, mint azt a nyugati fal északi végénél kiásott káptalani épületetek küszöbszintje mutatja. Ehhez képest eredetileg úgy véltem, hogy a Szentély-bástya a belső vár keleti falának északi szakaszával azonos magasságig, kb. 196-197 m-ig emelkedett. Így azonban egyetlen török üteget sem lehetett volna tűz alá venni. Ezért a Szentély-bástya 202 m magasra „került”, egy szintbe a mai Szép-bástya elődjének, a délkeleti ágyúdombnak a tetejével. Az igazat megvallva, a déli két török üteget még így sem lehet innen látni, csak az almagyarit és a királyszékit, tehát elképzelhető a mondottnál nagyobb magasságérték is. Nem véletlen, hogy a Szentély-bástyát kívülről földsánccal támasztották meg (a Feraboscho-rajzon a Szentély-bástyával és a keleti fal északi részével kelet felől párhuzamosan egy vékony vonal jelzi e töltést; a vonal értelmezése Csákváry Ferenctől származik).

Hosszan elemezhetném még a modell készítésekor felmerült szempontokat, módszereket, adatokat, technikákat, problémákat. Ehelyett inkább az általam fontosnak vélt eredményekről szeretnék szólni. Ezek közül azt tartom a leglényegesebbnek, hogy modell szemlélője általános képet kap a várról, még ha tudja is, hogy amit lát, az csak rekonstrukciós kísérlet. Ezzel együtt azonban azonosítani tudja az 1552. évi ostrom ma már nem létező helyszíneit, s a meglevő és hiányzó részek összevetésével érzékelheti az egykor volt erősség valós méreteit, amelyet ma már csak a magasból lehet megfelelően átlátni. A virtuális látogató olyan helyekhez is eljuthat, amelyek ugyan ma is léteznek, de megközelíthetetlenek, mint például a Gergely-bástya felső lőréssora. Ha a modellen kitekintünk a felső szint legészakibb lőrésén, látni fogjuk, hogy abból pontosan a Varkoch-kapura támadó ellenség hátát lehet lőni (16. kép). Ez a tudatos tervező munkát igazolja.34 A külső vár megjelenítésével világossá vált a váron belüli szintkülönbség problematikája, amely az eddigi rekonstrukciós kísérletekben nem kapott kellő kifejezést és hangsúlyt. Látható, hogy a várvédők számára mekkora hátrányt jelentett a vár fölé magasodó hegyekről érkező tüzérségi fenyegetés, és mekkora feladatot annak kivédése. Ennek tükrében még csodálatra méltóbb a Dobó vezette védelem teljesítménye. Előrelépésnek érzem, hogy a modell kapcsán eddig nem vizsgált szempontok is előtérbe kerültek, például az említett fal és a védelmi pozíciók magasságának összefüggése a környező tereppel.

34 A lőrések méreteit és pozícióját Tanyi Sándorral és Berecz Mátyással, a Vármúzeum munkatársaival közösen mértük be. Segítségükért ezúton is szeretnék köszönetet mondani.

A Baldiga-féle terveket térbe helyező modellből egy további, az építkezés méreteire vonatkozó, eddig talán nem is eléggé végiggondolt következtetés adódik. Ha alaposan szemügyre vesszük az 1568-as, illetve az olasz rendszerű átépítés utáni lehetséges állapotokat, megállapíthatjuk, hogy egyetlen Baldigara-bástya össztérfogata nagyobb, mint az összes többi korábbi védműé együttesen. Ehhez csupán annyit kell hozzátennem, hogy a bástyák kőfalazatát Baldigara az alapoknál 2 öl (3,792 m), 6 öl magasan 1 öl vastagra tervezte, s ehhez járultak még a merőlegesen befelé álló támpillérek; a kész kőépítményt pedig belülről földdel kellett volna feltölteni. Érdemes lenne egyszer kiszámítani, hogy ennek az erődítménynek a teljes kiépítése mennyi követ, téglát, földet, fát, falazóanyagot igényelt volna, s ezt a korabeli technológiával, ideális esetben, mennyi idő alatt lehetett volna befejezni. Mindkét vonatkozásban meglepő értékek jönnének ki. Véleményem szerint ez is a magyarázata annak a szomorú ténynek, miért nem fejeződhettek be soha teljesen a magyarországi olasz rendszerű várak építkezései.

Minden vélt vagy valós hibája ellenére van egy nagy erénye az egri vár 1568. évi állapotát bemutató modellnek, ha szabad ezt a szerénytelennek tűnő kifejezést használnom, amely messzebb mutat a többi eredménynél. Ez pedig a változtathatósága. Amikor ugyanis a régészek feltárnak egy várat, vagy bármely más építményt, azt a feltárási munkák végeztével természetesen igyekeznek konzerválni. Eddig, véleményem szerint, rendben is volna a dolog. Ám azzal mélységesen nem értek egyet, amikor ez a konzerválás újjáépítésbe csap át, mi több, ha az, legalábbis történészi szemmel nézve, nem tűnik kellően megalapozottnak. Mert mi történik akkor, ha kiderül, mondjuk egy újonnan megtalált leírásból vagy ábrázolásból, hogy tévedés történt? Akkor lebontjuk, és másképp építjük fel? A virtuális modellek ezt a problémát okafogyottá tehetik. Mert a számítógépes rekonstrukciók százszori változtatást is gond nélkül elviselnek, de a régi romok, bármilyen jól építkeztek is az öregek, azt hiszem, ma már egyet sem.

6481. kép. Le Dentu rajza Komárom váráról 1639-ből. Eredetije: Österreichische Nationalbibliothek, Handschriftensammlung, Cod. 8623.

6492. kép. Komárom várának számítógépes modellje nagyjából a Le Dentu-féle rajz nézőpontjából. A két képet összehasonlítva jól érzékelhető a Le Dentu-féle rajz aránytorzítása

3. kép. Komárom várának északnyugati bástyája 1993-ban (A Szerző felvétele)

6504. kép. Komárom várának déli oldala nyugat felől 1993-ban. (A Szerző felvétele)

5. kép. Komárom várának déli oldala a délkeleti bástyáról nézve 1993-ban. (A Szerző felvétele)

6516. kép. Pietro Feraboscho rajza Eger váráról 1568-ból. Eredetije: ÖStA KA Kartensammlung, G. I. h. 158.

6527. kép. Eger mai is álló belső vára Feraboscho alaprajzán. Az ezen a rajzon számmal jelölt pontok Feraboscho által használt mérték szerinti távolságát a mai állapottal összevetve láthatjuk, hogy ez az alaprajz rendkívül pontos.
A számok a következő pontokat jelölik: 1 - a Dobó-bástya nyugati csúcsa; 2 - a Tömlöc-bástya északkeleti sarka; 3 - az északi belső fal kapujának nyugati sarka; 4 - az északi belső fal és a belső vár keleti falának találkozása; 5 - a Szentély-bástya falának déli belső kiindulópontja; 6 - a Gergely-bástya és a külső vár délnyugati falának külső csatlakozási pontja; 7 - a Varkoch-bástya déli csúcsa

6538. kép. Georg Houfnagel 1588-ban készült, de csak 1617-ben kiadott látképe Egerről.

6549. kép. Az egri vár számítógépes háromdimenziós modellje közelítőleg a Houfnagel-féle látkép nézőpontjából szemlélve. Mivel ez a modell az 1568-as állapotokat kísérli meg bemutatni, a Houfnagel-féle látkép elkészültéig a külső várban emelt védművek még nem láthatók.

65510. kép. Az egri vár számítógépes háromdimenziós modellje Pietro Feraboscho 1568-ban felvett alaprajza szerint.
Madártávlati nézet déli irányból.

65611. kép. A belső vár keleti része. Előtérben a Hyppolit-kapu és a Gergely-bástya. A fekete nyilak a várfalak „lépcsőzését” mutatják.

65712. kép. Kísérlet az egri vár számítógépes háromdimenziós rekonstrukciójára Ottavio Baldigara fennmaradt tervei és leírásai alapján. Az építkezés 1572-ben elkezdődött, de soha nem fejeződött be. Madártávlati nézet déli irányból.

65813. kép. A Baldigara-féle építkezésből egyedül fennmaradt délkeleti bástya rekonstrukciós kísérlete.

65914. kép. Kilátás a külső vár és a környező dombok felé a Szentély-bástya tetejéről. Ez a minimális magasság, ahonnan még „közvetlen irányzással” tűz alá vehető az Almagyar-hegy tetején álló ostromló üteg.

66015. kép. Kilátás a külső vár és a környező dombok felé a szentély bástyától északra húzódó fal tetejéről. Innen nézve a környező dombok már a külső vár falainak takarásában vannak, tehát „közvetlen irányzással” nem lőhetők. Többek között ez indokolta, hogy a Szentély-bástyát a korábbi elképzelésekhez képest jóval magasabbnak ábrázoltam.

66116. kép. Kilátás a Gergely-bástya nyugati falának ma már megközelíthetetlen északi felső lőrésén át. A körültekintő tervezést mutatja, hogy a lőrésen keresztül a Varkoch-kapura támadó ellenséget hátulról tűz alá lehetett venni.

Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem