TÖRÖK VÁRERŐDÍTÉSI MUNKÁK MAGYARORSZÁGON A XVI–XVII. SZÁZADBAN

Teljes szövegű keresés

375FODOR PÁL: TÖRÖK VÁRERŐDÍTÉSI MUNKÁK MAGYARORSZÁGON A XVI–XVII. SZÁZADBAN
In: Hadtörténelmi Közlemények 26:3 (1979)
A XVI. század közepétől a magyarországi török hódoltságra, mint a birodalom európai határtartományára, az a kettős feladat várt, hogy védje a szultánátus értékes részének számító Ruméliát és szükség esetén a további hódítások kiindulási terepéül szolgáljon. Az itt kialakuló végvári rendszer ennélfogva különös jelentőségre tett szert, ami a benne állomásozó várőrség létszámában is kifejezésre jutott.1 E feladatok maradéktalan betöltésének másik alapvető feltétele a várak megfelelő állapotban való fenntartása volt, s az időnkénti javítási, felújítási munkálatok ezt a célt szolgálták. A várjavítások a meghódított terület lakosságának és a török adminisztrációnak egyaránt sok gondot okoztak. A katonai vonatkozásokon túlmenően e munkálatok folyamatának vizsgálata azért is tanulságos lehet, mert lényeges társadalomtörténeti adalékokkal szolgálhat az adott korra. A következőkben tehát – a fenti okok miatt – elsősorban a török várjavítások Magyarországon kialakult gyakorlatát igyekszem megvilágítani, de – a teljességre törekedve – ezt az oszmán birodalom más területeire vonatkozó adatokkal is kiegészítem.
A budai beglerbégség területén 1560-ban 10 352 főnyi őrség tartózkodott (Fekete Lajos–Káldy-Nagy Gyula: Budai török számadáskönyvek. Budapest, 1962. 610. o.) Összehasonlításul érdemes megemlíteni, hogy 1525-ben a hasonló helyzetű, de területileg sokszorosan nagyobb Ruméliában csak 24 107 főnyi őrséget állomásoztattak; Egyiptomban ugyanekkor 5611, az anadolui és a többi keleti vilájetben pedig együttesen 11 335 főnyi őrség szolgált (Káldy-Nagy Gy.: The First Centuries of Ottoman Military Organization. Acta Orientalia, XXXI. (2.1, 170. o.), tehát az arányok a budai beglerbégség kiemelt katonai helyzetét tükrözik.
Várak javítására főként két tényező: a háborús pusztítások és az elhasználódás következtében kényszerültek a török hatóságok. Majdnem minden esetben sor került ilyen munkálatokra azokban az újonnan bevett várakban, amelyeket a török hadak csak erősebb rombolások árán tudtak elfoglalni. A török krónikákban, amelyek általában nem mulasztják el megemlíteni azokat az intézkedéseket, amiket egy-egy vár meghódítása után tettek, jó néhány utalást találunk arra, hogy ilyenkor többnyire gyors és elnagyolt helyreállítást is végeztek; e munkák azonban csak arra szolgáltak, hogy általuk a várat ideiglenesen használatba lehetett venni.2 Ezeknek az első építkezéseknek mindig visszatérő mozzanata volt az, hogy az illető várban egy-egy templomot vagy e célra megfelelő épületet dzsámivá alakítottak.3 Ezután gyakran néhány év is eltelt, 376míg az elengedhetetlen nagyjavításra sort kerítettek. Szigetváron például, amelyet 1566 szeptemberében foglaltak el, két év múltán a belső vár falainak kijavítása még nem történt meg, s egy rendelet szerint csak a harmadik évben kezdték meg helyreállítását.4 Hasonlóan alakult a helyzet az érsekújvári várnál is. Ez a fontos erődítmény 1663 őszén jutott a törökök kezére, s bár Szilahtár krónikája szerint rögtön hozzáláttak felújításához,5 csak két év elmúltával, 1665 június elején rendelték el az újvári beglerbégnek a vár kijavítását.6 Egyik, keltezetlen levelükben az egri török tisztségviselők is arról panaszkodtak a szerdárnak (fővezérnek), hogy „Eger várának magának is két tornya a bevétel (1596. október 12.) óta a teljes leomlás előtt áll, s bár ebben az áldott évben … a romos helyek kijavításához hozzáláttunk, s bízván, hogy ez szultánunk boldogságos idejében be is fejeződik, azáltal, hogy a nevezett város szegényeinek (ti. Gyöngyös város lakosainak) Budán való szolgáltatásába kezdtek, e vár kijavítására és felújítására már nem marad remény”.7
Thúry József: Török történetírók II. k. Budapest, 1896. 9., 33., 55., 363, o. stb., egyedül Dzselálzáde írt (i. m. 144. o.) arról, hogy Belgrád elfoglalása után ott rögtön sort kerítettek a nagyjavításra, valamint a törökök számára szükséges épületek létrehozására.
Thúry J.: i. m. 36., 53., 142., 245., 254. o.; ezt a gyakorlatot követték egyébként mar a XV. sz.-ban is: vö. Kitab-i Cihan-nüma. Neşri tarihi (Nesri krónikája) II. k. Ankara, 1957. 737. o. A templomoknak dzsámivá való alakítására részletesebben l. Gerő Győző: Istolni Belgrád építszeti emlékei. Székesfehérvár Évszázadai 3. Székesfehérvár, 1977. 105–107. o.
Az 1568. szeptember 24-én kelt rendelet, melyet Musztafa budai beglerbégnek küldtek, így tájékoztat erről: „Szigetvár belső vára falainak, a mecset kiépítendő helyeinek és a külső palánk falainak kijavítása végett a szükséges deszkákat már mostantól kezdve készíttesd össze, mert rendeletet adtam, hogy a kijavítás tavasszal megtörténjék”. l. Karácson Imre: Török–magyar oklevéltár, 1533–1789. Budapest, 1914. 93. o.
Silahtar tarihi (Szilahtár krónikája). Istanbul, 1928. 282, o.
„Rendelet Kücsük Mehmed pasa újvári beglerbégnek: Újvár várának kijavítása és helyreállítása az állam és a vallás alapkövetelményeiből és a szultanátus hírnevének és becsületének lényegéből fakadó dolog...” – Drezda, Sächsische Landesbibliothek, Handschrift No. Eb. 387. A magyar vonatkozású iratok regesztáit l. Fekete Lajos: A berlini és drezdai gyűjtemények török levéltári anyaga. Levéltári Közlemények, 1928–29.
Gyöngyös város levéltára, 12. sz. okl. (ELTE Török Filológiai Tanszék fényképmásolata). A gyöngyösi iratok regesztáit kiadta Fekete Lajos: Gyöngyös város levéltárának török iratai (Levéltárt Közlemények 1932-33. kny.) című munkájában. Mivel a regeszták számozása megegyezik az oklevelek számozásával, a továbbiakban külön nem hivatkozom rájuk.
Egyes adatok azonban arra mutatnak, hogy alkalomadtán tudtak a török megbízottak gyorsan is cselekedni. Aden elfoglalója, Hadim Szülejmán pasa például 1538-ban, Szülejmán szultánhoz írt levelében a frissen kézre került várral kapcsolatos teendők között elsőrendű feladatként jelölte meg annak kijavítását is. Hogy azonnal teljes helyreállításra gondolt, bizonyítja az is, hogy többek közt három építész kiküldését kérte: „ … ezenkívül az egyiptomi beglerbégnek parancsoltassék meg, hogy a nevezett vár kijavítása és helyreállítása. valamint néhány részének megerősítése végett küldjön ki 3 építészt, 5 építőmestert, továbbá, az építkezéshez szükséges dolgok közül ásót, lapátot, kalapácsot és vágóvasat, és egyéb, az építkezésnél nélkülözhetetlen szerszámot és eszközt is elegendő mennyiségben készítsen elő; mégpedig oly módon, hogy ezeket aztán a dzsiddai eminhez küldje el, a dzsiddai emin pedig Adenbe, Behrám bég embereinek juttassa el”.8
Topkapi Sarayi Müzesi Arşivi Kilavuzu (A topkapi Szeráj Múzeum levéltárának kalauza) Istanbul, 1938. V. 27. facsimile.
Az ilyen módon elfoglalt és birtokba vett várak, palánkok, párkányok javításait aztán a továbbiakban az elhasználódáson (esetleg elemi csapásokon9) kívül nem ritkán már az ellenfél harci cselekményei tették szükségessé. Ilyen esetek a békésebb időszakokban is bőségesen előfordultak, s nem is csupán a közvetlen határon fekvő erősségekre korlátozódtak. Az 1630-as évek közepén például a simontornyai szandzsák egyik palánkját érte ez a sors: „A simontornyai szandzsákban fekvő Hídvég palánkot a gonosz hitetlenek felgyújtották: ezért újonnan megcsináltatott, és ágyúi és egyéb kellékei kiegészítettettek.”10
Mint pl. Szécsénynél, ahol 1665-ben leégett a vár. Drezda, Sächs. Landesbibl. S. No. Eb. 387.
Istanbul, Topkapi Sarayi Arşivi, E 895. Ilyen ügyben küldtek ki rendeletet 1662 február közepén Budára is. Iszmail pasának: „Mivel jelentetted, hogy ennek előtte a budai vilájetben néhány palánk a vallás ellensége részéről szétdúlatott .... elrendelem, hogy azokat a palánkokat a korábbi formában ... építtesd meg és javíttasd ki ...” Drezda, Sächs. Landesbibl. H. Nc. Eb 387.
Az egyes várak esetenkénti javítása mellett időnként sor került több vár 377egyidejű kijavítására,11 sőt a törők hatóságok néha egy-egy terület várrendszerének átfogó rekonstrukcióját is megvalósították. A temesvári vilájetben például 1571 közepén indultak meg a vilájet összes váraira kiterjedő felújítási munkálatok.12 Hasonló, de méreteiben még nagyobb építkezésekről számol be Múszá budai pasa összefoglaló jelentése, amely a következő címet viseli: „Elbeszéltetik, hol mely várak, falak, dzsámik, karavánszerájok és más fontos épületek azok, amelyeket a budai végvidékre való jövetelünk óta a magasságos Allah segítségével a szultáni várakban, bizonyos palánkokban és párkányokban, valamint Eger, Kanizsa és Boszna ejáletjeiben a magunk pénzén és jó intézkedéseink révén állíttattunk helyre.”13 E nagy vállalkozás során, amely 1630 és 1644 között zajlott le, 21 várat és 20 kisebb palánkot javítottak ki.
1572-ben egyszerre javítottak Esztergomot, Székesfehérvárt, Szigetvárt. Az 1580-as évek elején Székesfehérvár, az ottani palánkok, Esztergom, Szigetvár, Csákberény és egyéb várak javításra szorulván, az együttes felújításokhoz szükséges intézkedések megtételére utasították 1582 őszén a budai beglerbéget. L. Istanbul, Başbakanlik Arsivi, Mühimme defteri 16. k. 343. o. és 48. k. 423. sz. A mühimme defteri, a „fontos ügyek defterei” a szultán, illetőleg a szultáni tanács által kiadott fontosabb rendelkezések másolatainak jegyzőkönyve. Ezekről a – magyarországi vonatkozású – rendelkezésekről mikrofilm felvételt szerzett Káldy-Nagy Gyula.
Istanbul, Başbakanlik Arşivi, Mühimme defteri 14. R. 526. sz.
Istanbul, Topkapi Sarayi Arşivi. E 895. E keltezetlen jelentés Fekete Lajos szerint Múszá pasa budai beglerbégsége idején (az 1631–34., ill. az 1636–37. vagy az 1690–44. években) készülhetett, l. Fekete Lajos: Budapest a törökkorban. Budapest története 3. Budapest, 1944. 89., 105., 217. o.
A várak javítási munkálatainak megszervezése és azok lebonyolítása több szakaszban történt. A következőkben ezeket vesszük sorra.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Alapítója és tulajdonosa, Biszak Sándor.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages