1.1 Az 1686. évi hadjárat színterei, eseményei
1.1 Az 1686. évi hadjárat színterei, eseményei
Buda ostroma, ámbátor az 1686. évi hadjárat fő céljául jelölték ki, annak mégis csak egyik részét jelentette. Az 1686-os harci események visszanyúlnak 1685 októberére is, amikor a Magyarországon maradt császári csapatok, kihasználva az érsekújvári siker és a táti győzelem lélektani és hadászati előnyeit, váratlan támadást indítottak a török hátország ellen. Október 15. után csatlakoztak hozzájuk azok a kuruc csapatok, amelyek Thököly elfogatása után Lipót hűségére tértek. Sejtán Ibrahim balfogása mintegy 17000 harcedzett kuruc katonával növelte a császár haderejét.
A Mercy és Heißler tábornagyok által megindított támadás első eredményeként a császári csapatok október 12-én birtokba vették a töröktől üresen hagyott 6Szolnok várát, majd Hevest, Szentmiklóst és Szarvast is elfoglalták. December 6-án Mercy és a Thököly elfogatása után szintén átállt Petneházy egy váratlan és merész akcióval bevette Aradot. Szolnoki bázisukról kiindulva Heißler és Petneházy január 20-án elfogták a törökök Szegedről Budára küldött élelmiszerszállítmányát, annak 3000 főnyi kíséretét szétverték, végül a menekülőket üldözve Szeged külvárosába is betörtek, és felgyújtották azt.
Április 24-én Mercy és Heißler, ismét Petneházy huszárainak támogatásával, újabb sikeres rajtaütést hajtottak végre a törökök szegedi bázisa ellen. Akciójukkal az ott gyülekező törökök Szolnok elleni támadását akarták megelőzni. Cserkesz Ahmed pasa és Thököly csapatait az ütközetben teljesen szétverték. Buda visszavívásának megkezdése után Caraffa és Heißler hadteste az ostromot fedezte a hatvani és egri törökök ellen. Július közepén lesre csalták az egri őrséget, Oszmán pasát, a parancsnokot, és 200 katonáját levágták, s ezzel megakadályozták az egriek Buda elleni tehermentesítő akcióját. A csapatok ezután csatlakoztak a fősereghez.
Az említett eseményekkel párhuzamosan Erdélyben is folytak a harcok. Caraffa február 9-én ostromzár alá vette Szentjobbot, s 12-én be is vette. E hadmozdulattal mintegy válaszolt Thököly ellene irányuló készülődésére. Március közepén Caprara formális ostromot indított a Zrínyi Ilona által védett Munkács ellen, ám kísérlete kudarcba fulladt. Így Munkács alatt csak a blokádhoz szükséges csapatok maradtak. A többi Scherffenberg hadtestéhez csatlakozott, amelynek Erdélyt kellett katonailag biztosítani, és az ingadozó Apaffyt a császár hűségére kényszeríteni. Scherffenberg ugyan először csatát vesztett Désnél, ám Nagyszebennél győzött, s végül július 28-án létrejött az egyezség Lipót és Apaffy közt. Scherffenberg csapatai augusztus végén csatlakoztak a Budát vívó táborhoz, nem csekély mértékben hozzájárulva a döntő roham sikeréhez.8
8 MKA, 9-15. o., Károlyi, 97-103. o., 294. o., Nagy László: A török világ végnapjai Magyarországon. Budapest, 1986. 370. o., Szakály Ferenc: Hungaria eliberata. Budavár visszavétele és Magyarország felszabadítása a török uralom alól. 1683-1718. Budapest, 1986. 46-47. o., 50. o.
