1.4.2 A Vár fekvése
1.4.2 A Vár fekvése46
46 Károlyi, 174-176. o. A Vár teljes (műemléki) leírását l.: Magyarország műemléki topográfiája. Szerk.: Dercsényi Dezső. IV. köt. Budapest műemlékei. I. köt. Szerk.: Pogány Frigyes. Budapest, 1955
A Vár fekvése, közvetlen földrajzi környezete, részbeni magyarázatként szolgál az ostrom nehézségeire. A Várhegy, amelyen elterül, mintegy 45-55 m-rel magasabb a körülötte fekvő völgyeknél. A védelem szempontjából a meredek keleti, nyugati, és a valamivel kevésbé lejtős északi oldal is előnyösnek mondható, 16csupán a déli részen találkozunk enyhe emelkedővel. A hegy nyújtotta kedvező lehetőségeket azonban két hátrányos körülmény, legalábbis bizonyos mértékig, semlegesítette. Az egyik a Vár hatalmas kiterjedése, mert az falaival alkalmazkodni kényszerült az Északról Dél felé keskenyedő, hosszan elnyúló plató pereméhez, ami a védelmi vonalak tetemes növekedését vonta maga után. Tetézte ezt, hogy miután a Vár vízellátását csak a Dunáról lehetett megoldani, a vízhordás fedezésére is falakat (33, 90, 94)47 kellett építeni a hegy keleti lejtőjén.48 Következésképp a rendkívül hosszú várfalak védelme tekintélyes létszámú sereget igényelt. A nagy kiterjedés persze az ostromlók dolgát is megnehezítette, mivel a körülzárás részükről is az átlagosnál jóval több embert, és főleg munkát kívánt.
47 Károlyi példáját követve én is a Rabatta-féle (1. sz. térkép) budai térképet tekintem a Vár bemutatása alapjának, csak az eredeti számozást módosítottam a saját leírásom szükségleteinek megfelelően. A továbbiakban a 1. sz. térkép jelzőszámait önmagukban, ( ) között adom meg.
48 Uo. 169-170. o., 192. o.
Ennél nem kevésbé hátrányos a védők számára, hogy a Várhegy körül négy, a korabeli tüzérségnek alkalmas támpontul szolgáló magaslatot találunk.49 Közülük kettő, a Délnyugaton fekvő Naphegy, és a Délen magasodó Gellérthegy teljesen megfelelt a közvetlen ágyúzáshoz. A Nyugaton levő Kis-Svábhegy (ma Martinovics-hegy), és az Északra elterülő Rózsadomb azonban a hatásos romboláshoz kissé távol helyezkedett el. Így az itt felállított lövegekkel inkább csak zavarni igyekeztek a védőket tevékenységükben, illetve a kitörések ellen fedezték velük az árkok őrségét és a tábort.
49 Uo. 174. o., Domokos, 79. o. táblázat.
Összességében megállapítható, hogy a keleti oldal megerősítésében elsősorban a természet játszott közre, egyrészt a meredek lejtő, másrészt a Várhegy és a Duna közti szűk, könnyen belőhető terület folytán. Ezt csak tovább fokozta a zegzugos vár fal (29). A nyugati kurtinák (6) esetében is a meredély és a magas falak jelentették az ellene indítandó támadás legfőbb nehézségét. Ezzel szemben a Vár északi, és méginkább a déli oldala erősen ki volt téve mind a tüzérségi, mind a gyalogsági akcióknak. Ennek megfelelően persze a védelem kiépítettsége is e két fronton a legjobb.
Buda, mint erődítmény, három részből állt.50 Közülük legkevésbé védhető a Víziváros, amelyet az egész korszakon át mindössze egy vékony, egyszeres fal övezett.51 Ennek az alsó városrésznek az elfoglalása sosem járt különösebb nehézségekkel, birtoklása pusztán azért lényeges, mert az ostromló csak innen indíthatott közvetlen támadást az északi oldal ellen. A másik két védelmi egység a Várhegyen található, északi felén a várbeli város, a Felsőváros (középkori nevén a „középső vár”), a délin pedig a királyi palota, a „fellegvár”. Az elnevezés idézőjeles, hisz a paloták szintje jó tíz méterrel alacsonyabb a legkiemelkedőbb pont, az Esztergomi rondella (15) 167 m-es magasságánál. Ennek a védelem szempontjából mindaddig nincs jelentősége, amíg a Felsőváros az ostromlók kezébe nem került. Ekkor azonban a palotákat a várbeli várostól elválasztó, egy-egy toronnyal (46, 54, 58) megerősített három középkori fal (43, 1759, 63) és az árok (51) már korántsem elegendő a támadók hosszabb időn át való feltartóztatásához, bár a paloták elfoglalása még így is nagy véráldozatba kerülne.52 Ezen a ponton rátérek a védművek ellenállóképességének vizsgálatára.
50 Szentneményi Béla: Budavár hadiépítészete. Budapest, 1950. 121. o. (a továbbiakban: Szentneményi)
51 Károlyi, 171-173. o., Banfi, Florio: Buda és Pest erődítményei 1686-ban. Tanulmányok Budapest Múltjából. V. Különlenyomat. Budapest, 1937. 19-20. o. (a továbbiakban: Banfi), Szentneményi, 119-120. o.
52 Károlyi, 176. o., 188. o. Szentneményi, 71-73. o. arra is megkísérelt magyarázatot adni, hogy mindez miért épp így alakult. L. még Banfi véleményét: Banfi, 4. o.
14-151. sz. térkép (Károlyi térképmelléklete nyomán)
l A Víziváros fala; 6 A Vár nyugati kurtinája; 7 Fedett út a nyugati fal tövében; 8 Fehérvári rondella; 9 Fehérvári vagy Síkság kapu; 10 Savanyú leves rondella; 11 Veli bég rondellája; 12 Ravelin (?) a nyugati kurtina tövében; 13 A középkori városfal maradványa; 14 A középkori városfal tornyai; 15 Esztergomi rondella; 16 Az Erdélyi bástya és a Bécsi kapu közti kurtinaszakasz; 17 Az Esztergomi és a Sziavus pasa rondellák közti kurtinaszakasz; 18 A Sziavus pasa és a Murád pasa rondellák közti kurtinaszakasz; 19 A visszafoglalás után készült árok; 20 Sziavus pasa rondella; 21 Murád pasa rondella; 23 Árok az első és második fal között; 24 A második fal; 25 A harmadik fal (l. a rohamok vázlatain) 26 Bécsi kapu; 27 Mahmud pasa rondella; 28 Erdélyi bástya; 29 A Vár keleti fala; 30 Híradás bástya; 31 Kis kapu; 32 Vízi kapu; 33 A vízhordást fedező fal; 34 Arany bástya; 35 Ezüst bástya; 36 Cölöpsor a vízhordást fedező fal előtt; 37 Istálló-bástya; 38 Istálló-kapu; 40 Cölöpsor a Dunaparton; 41 Urudzs aga bástya; 42 Rév-kapu; 43 A belső vár északi külső fala; 44 Reduit a nyugati kurtina mögött; 45 Koldus kapu; 46 Éléstár; 47 Arzenál-tér; 48 Kis kapu; 49 Sziavus aga téglabástyája; 50 Cavalier az Arzenál-téren; 51 A belső vár árka; 52 Az árok betöltött része; 53 A belső vár kapuja; 54 Börtöntorony; 55 Őrház; 56 Hiszárpecse kapu; 57 Báli pasa tere; 58 Csonkatorony; 59 A belső vár északi, a Csonkatoronyhoz csatlakozó fala; 60 A lőporraktár július 22-i robbanása által elpusztított épület és falszakasz; 61 A palota kapuja; 62 Palotaudvar; 65 Zsigmond-féle palotaszárnyak; 67 A legbelső palotaudvar; 68 Anjou-kori palota; 69 István-torony; 70 Nyugati külső palotaudvar; 71 Délnyugati külső palotaudvar; 72 Keleti külső palotaudvar; 73 A keleti kis zwinger északi kapuja; 74 A keleti kis zwinger déli kapuja; 75 Nyugati nagy zwinger; 76 Karakas basa tornya; 77 Kis frengi torony; 78 Nyugati kis zwinger; 79 A nyugati kis zwinger déli kapuja; 80 A palota déli magas fala; 81 Őrház; 82 A Frengi kapuval párhuzamos fal; 83 Cavalier a déli nagy rondella mögött; 84 Déli nagy rondella; 85 A déli nagy rondella zwingere; 86 Frengi kapu; 87 A Frengi kapu zwingere; 88 A déli nagy rondella árka; 89 Az árok hídja; 90 A keleti nagy zwinger kettős déli fala; 91 Vízi rondella; 92 Keleti nagy zwinger; 93 Keleti kis zwinger; 94 A keleti nagy zwinger északi fala
){kind=small}
l A Víziváros fala; 6 A Vár nyugati kurtinája; 7 Fedett út a nyugati fal tövében; 8 Fehérvári rondella; 9 Fehérvári vagy Síkság kapu; 10 Savanyú leves rondella; 11 Veli bég rondellája; 12 Ravelin (?) a nyugati kurtina tövében; 13 A középkori városfal maradványa; 14 A középkori városfal tornyai; 15 Esztergomi rondella; 16 Az Erdélyi bástya és a Bécsi kapu közti kurtinaszakasz; 17 Az Esztergomi és a Sziavus pasa rondellák közti kurtinaszakasz; 18 A Sziavus pasa és a Murád pasa rondellák közti kurtinaszakasz; 19 A visszafoglalás után készült árok; 20 Sziavus pasa rondella; 21 Murád pasa rondella; 23 Árok az első és második fal között; 24 A második fal; 25 A harmadik fal (l. a rohamok vázlatain) 26 Bécsi kapu; 27 Mahmud pasa rondella; 28 Erdélyi bástya; 29 A Vár keleti fala; 30 Híradás bástya; 31 Kis kapu; 32 Vízi kapu; 33 A vízhordást fedező fal; 34 Arany bástya; 35 Ezüst bástya; 36 Cölöpsor a vízhordást fedező fal előtt; 37 Istálló-bástya; 38 Istálló-kapu; 40 Cölöpsor a Dunaparton; 41 Urudzs aga bástya; 42 Rév-kapu; 43 A belső vár északi külső fala; 44 Reduit a nyugati kurtina mögött; 45 Koldus kapu; 46 Éléstár; 47 Arzenál-tér; 48 Kis kapu; 49 Sziavus aga téglabástyája; 50 Cavalier az Arzenál-téren; 51 A belső vár árka; 52 Az árok betöltött része; 53 A belső vár kapuja; 54 Börtöntorony; 55 Őrház; 56 Hiszárpecse kapu; 57 Báli pasa tere; 58 Csonkatorony; 59 A belső vár északi, a Csonkatoronyhoz csatlakozó fala; 60 A lőporraktár július 22-i robbanása által elpusztított épület és falszakasz; 61 A palota kapuja; 62 Palotaudvar; 65 Zsigmond-féle palotaszárnyak; 67 A legbelső palotaudvar; 68 Anjou-kori palota; 69 István-torony; 70 Nyugati külső palotaudvar; 71 Délnyugati külső palotaudvar; 72 Keleti külső palotaudvar; 73 A keleti kis zwinger északi kapuja; 74 A keleti kis zwinger déli kapuja; 75 Nyugati nagy zwinger; 76 Karakas basa tornya; 77 Kis frengi torony; 78 Nyugati kis zwinger; 79 A nyugati kis zwinger déli kapuja; 80 A palota déli magas fala; 81 Őrház; 82 A Frengi kapuval párhuzamos fal; 83 Cavalier a déli nagy rondella mögött; 84 Déli nagy rondella; 85 A déli nagy rondella zwingere; 86 Frengi kapu; 87 A Frengi kapu zwingere; 88 A déli nagy rondella árka; 89 Az árok hídja; 90 A keleti nagy zwinger kettős déli fala; 91 Vízi rondella; 92 Keleti nagy zwinger; 93 Keleti kis zwinger; 94 A keleti nagy zwinger északi fala
