1.5 1684 tapasztalatai
1.5 1684 tapasztalatai
Az 1686-os ostrom közvetlen és legfontosabb előzményének az 1684-es ostrom tekinthető. Ennek negatív tapasztalatai a várvívás minél korszerűbb elveinek és eszközeinek alkalmazására serkentették a vezéreket, minthogy a kudarcban nagy szerepet játszottak az elavult harcászati megoldások, valamint az előkészítetlenség. A felmerült problémákat a következő pontokban lehet összefoglalni:
1. a felvonulás a Vár alá elég késői (júl. 12.);
2. az amúgy is elégtelen létszámú erőt négy különböző támadási irányban forgácsolták szét;
3. az ostromárkok sem méreteikben, sem kialakításukban nem feleltek meg a követelményeknek, s contrevallation sem készült;
214. az aknaharc teljes mértékben hatástalan maradt;
5. a felvonultatott lövegek száma kevésnek, minőségük, illetve elhelyezésük felettébb gyengének bizonyult;
6. az egész sereg abba a pszichológiai hibába esett, hogy a kezdeti gyors sikerek hatására alábecsülte a törököket.76
76 Károlyi, 224-226. o., Fekete, 42-48. o., MKA, 1884. 377-428. o. Az utóbbi kettő tartalmazza az ostrom leírását is.
A felsorolt hiányosságokból fakadó nehézségeket tovább súlyosbította a kitűnően felszerelt és keményen védekező török őrség, illetve a jól vezetett felmentő sereg aktivitása, amelyek együttesen mihamarabb magukhoz ragadták a kezdeményezést, teljesen megbénítva az ostromlók tevékenységét.77 Véleményem szerint a keresztény sereg harcászata az 1684-es hadjárat idején még sokkal inkább a korábbi németalföldi mintát követte, amelyet a védelem a legtöbb esetben fölülmúlt.78
77 Fekete, 46. o.
78 L. erre nézve : Mallet, Allain Manesson-: Der Kriegs-Arbeit, oder der Kriegs-Kunst ... . I-III. köt. Amsterdam, 1687.
Végül 1684 kapcsán nem hagyható figyelmen kívül, hogy az utánpótlási vonal hátában még ott állt a török kézen levő Érsekújvár, melynek őrsége bármikor elvághatta a dunai vízi-, és a mellette vezető szárazföldi felvonulási utat, de legalábbis veszélyeztetni tudta a császár hadainak összeköttetését hazai bázisaival. Így, ha a siker reményében akarták Buda visszavételét megkísérelni, elsőnek ezt az akadályt kellett fölszámolni. Ez 1685-ben meg is történt. Hogy az egyéb tapasztalatokat miként tudják majd hasznosítani, az már csak 1686-ban, a gyakorlatban dőlhetett el.
