3.2 A gyalogság harca az árokrendszerben
3.2 A gyalogság harca az árokrendszerben
A jól működő ostromárok-rendszer hármas funkciót töltött be: egyrészt hermetikusan elzárta a védőket a külső segítségtől, másrészt a különféle akciók, 30főként a rohamok idején biztosította a várfalak fedetten történő megközelítését, harmadrészt állandóan védte a tábort, az ott levőélelmiszert és muníciót, az ostromtechnikai eszközöket, s leginkább magát a katonaságot. A védők legfőbb célja tehát az első pillanattól kezdve e fojtogató gyűrű rombolása, lehetőleg áttörése volt. Ugyanígy az ostromlók minden eszközzel igyekeztek ezt megakadályozni. A két fél összecsapásai ezért legtöbbször, a rohamokat leszámítva, az árokrendszer frontján zajlottak. A védők azonban, létszámbeli hátrányuk miatt, csak akkor számíthattak bizonyos sikerre, ha kívülről egy nagyobb erejű felmentő sereg támogatást nyújtott nekik. Egy összehangolt közös akció esetén már mód nyílt arra, hogy az ostromgyűrűt áttörve, segítséget juttassanak be a várba, vagy támadókat a harc feladására kényszerítsék. Erre nézve a törökök 1684-ben iskolapéldát mutattak, jóllehet, sikerükben a szövetséges hadvezetés hibái is lényeges szerepet játszottak.
3.2.1 A kitörések
3.2.2 Kitörések az északi fronton
3.2.3 Kitörések a déli fronton
3.2.4 A kitörések elhárítása
