5.2 Az erőviszonyok
5.2 Az erőviszonyok
A szembenálló felek erejének tételes vizsgálata rámutatott, hogy egy 17. század végi hadsereg létszámának megállapításakor nagymértékű bizonytalansággal kell számolnunk. Ennek következtében a védők és ostromlók közti erőviszonyok felmérése is csak egy adott hibahatáron belül lehetséges. Ennek ellenére úgy vélem, hogy a korábbiakban kikövetkeztetett létszámok, bizonyos tűréssel, megfelelnek a valóságnak.
66A keresztény had túlereje az ostrom időszakának nagy részében nem érte el a korszakban általánosan megkívánt mértéket.136 Mégis azt kell mondanom, hogy az ostromlók létszáma összességében elegendőnek bizonyult a kitűzött cél eléréséhez. A védők száma ugyanis a harc minden egyes napjával csökkent. Ezzel szemben az ostromlók újabb és újabb erősítéseket kaptak, s a harc végső fázisában, az erdélyi hadtest beérkezésével, megfelelő erőfölényt tudtak képezni a várőrséggel szemben. Az arány tehát a védők szempontjából egyre romlott. A felmentő sereg beérkezése után viszont a törökök, legalábbis számszerűleg, döntő erőfölényre tettek szert. A felmentő sereg ellen folytatott küzdelem azonban egyértelművé tette, hogy az ostrom kimenetele nem elsősorban ettől, hanem más fontos tényezőktől függött.
136 Feldzüge, 633-635. o., Dolleczek, Anton: Geschichte des österreichischen Artillerie von den frühesten Zeiten bis zur Gegenwart. Wien, 1887. 253-254. o.
Némileg hasonló a helyzet a tüzérség esetében is. Minthogy az írott forrásokban a török tüzérségről közölt 400-as nagyságrendű számmal szemben a tételes jegyzékek adatait tartom valószínűbbnek, így nézetem szerint a két ellenfél ereje között számszerűleg csekély eltérés volt. A törökök kismértékű hátrányát elvileg kiegyenlítette, hogy lövegeiket védettebb és többnyire magasabb pozícióban, sűrűbben állíthatták fel, szemben a keresztényekkel, akiknek sokkal hosszabb vonalon kellett tüzérségüket szétosztani. A szembenálló felek közti erőviszonyok azonban az ostromlók javára billentek. A Budán felvett inventáriumok tükrében azt kell mondanom, hogy a török tüzérség a nyugat-európainál, valamint az ostromló sereg lövegparkjánál alacsonyabb technikai szinten állt. Ez a körülmény, valamint a keresztények érettebb harcászata végül is eldöntötte a tüzérségi párharc kimenetelét. Történt mindez annak ellenére, hogy a muníció tekintetében, de legalábbis annak mennyiségét figyelembe véve, a törökök nem maradtak le a császáriak mögött. A végeredmény azonban itt is a két fél közti minőségi különbséget tükrözi.
