5.4 Az ostrom időbeosztása a harcászati elemek alkalmazása alapján
5.4 Az ostrom időbeosztása a harcászati elemek alkalmazása alapján
Buda visszafoglalásának jelen vizsgálata, mint ez a dolgozat beosztásából látható, a „körülzárás - megközelítés - döntés” hármas egységén alapult. Ezt azonban az események ismeretében, figyelembe véve az egyes harcászati elemek alkalmazási módját és idejét, tovább lehet finomítani. Úgy vélem, hogy a budai ostromot legalább hat különböző, de egymástól határozottan nem mindig elkülöníthető fázisra lehet osztani:
1. körülzárás (júl. 18-24.);
2. megközelítés: az árkok kiépítése (jún. 23. - júl. 8.) és a réstörő ütegek telepítése (a császáriaknál jún. 25. - júl. 17., a bajoroknál jún. 23. - júl. 21.);
3. a védelem feltörése tüzérségi támadással (a császáriaknál júl. 1. - júl. 27., a bajoroknál júl. 1. - júl. 16. [!]);
4. döntés: rohamok, a „glacis megkoronázása” (a bajoroknál júl. 16., a császáriaknál júl. 27.), állásfoglalás a Vár területén (júl. 27., aug. 3.);
5. harc a felmentő sereg ellen (aug. 5. - szept. 2.);
6. döntés: tüzérségi támadás az újonnan elfoglalt pozíciókból, a döntő roham előkészítése (júl. 27. - szept. 1.), a döntő roham (szept. 2.).
