5.9 A török védő- és felmentő sereg
5.9 A török védő- és felmentő sereg
A török védősereg, ehhez nem fér kétség, tiszteletre méltó és nagyon kemény ellenfélnek bizonyult. Az ostrom során mindvégig határtalan bátorságról, önfeláldozásról, ugyanakkor erős fegyelemről, morális szilárdságról tettek tanuságot. Ennek igazolására elegendő felidéznem a rohamok visszaverésében mutatott helytállásukat.
Ugyancsak felsőfokú jelzőket érdemel a török várparancsnok, Abdurrahman, és helyettese, Iszmail pasa. Az ostrom menete azt mutatja, hogy az utolsó pillanatig kezükben tartották az események irányítását, és egyáltalán nem rajtuk múlott Buda eleste.
Kiemelésre kívánkozik a védők nagyfokú leleményessége a különféle ostromtechnikai eszközök használatában. Itt elsősorban az aktív védelmi taktikát, a kitöréseket kell megemlítenem, amelyek a támadóknak okozott jelentős emberveszteség mellett némileg lassította az ostromműveleteket is. Kiváló teljesítményt nyújtottak az ellenaknák elhelyezésében és időzítésében is. Hatásosságukat a visszavert rohamok mellett a keresztény aknászok kudarca is bizonyítja.
A védőkkel ellentétben nem sok pozitívumot tudott felmutatni a felmentő sereg. Az egyetlen igazi eredmény, ami a javára könyvelhető, hogy felvonulása és jelenléte az ostromlók hátában több mint egy hónapig lassította a keresztények munkálatait, megosztotta erejüket, figyelmüket. Ellene kellett megépíteni a circonvallationt, miatta kellett megváltoztatni a táborhely egy részét. Ezzel szemben a felmentő sereg által kezdeményett akciók rendre kudarcot vallottak, mivel az ostromlók harcászati-technikai fölénye a törökök számbeli túlerejét teljes mértékben kiegyenlítette.
