FORRÁSKÖZLÉS (Buda 1686. évi ostromához)

Teljes szövegű keresés

53DOMOKOS GYÖRGY: FORRÁSKÖZLÉS (Buda 1686. évi ostromához)
In: Budapesti Negyed. 29-30. 2000.
E forrásközlésben az 1686. évi ostrom döntő pillanatát, a július 27-i rohamot kívánom bemutatni több különböző résztvevő leírásában. Két ok miatt esett a választásom erre az eseményre. Egyrészt azért, mert az ostrom menete szempontjából valóban ennek az akciónak a sikere tette lehetővé a döntés kierőszakolását, másrészt mert erről szólnak legbővebben a források, így viszonylag pontosan rekonstruálható. Egyben arra is rá kívánok világítani, mennyire másképp látják az egyes személyek a küzdelem eseményeit, illetve helyzetükből eredően mit tartanak fontosnak, megemlítendőnek.1
1 A német és angol nyelvű forrásokat magam fordítottam, s elsősorban a szöveghűségre törekedtem (például meghagytam a szóismétléseket), nem pedig az irodalmi hatásra. Így talán sikerült valamit megőrizni az eredeti szövegek fésületlenségéből és darabosságából, ami olyannyira jellemző rájuk. A magyar fordításban már megjelent források szövegét, a névírás egységessége miatt, olykor megváltoztattam. Ezeket dőlt betűs írásmóddal jelöltem.
Lássuk mindenekelőtt a rekonstruált eseményeket. A roham tehát július 27-én, késő délután vette kezdetét. Az északi fronton az Esztergomi rondella, a Sziavus pasa rondella és a köztük húzódó kurtina, délen pedig a Nagyrondella réseit vették célba. Egy elterelő hadművelet a július 22-i lőportoronyrobbanás által a keleti oldalon szakított rés ellen irányult.
Az északi oldalon három rohamoszlopot állítottak fel: az Esztergomi rondella és a kurtina ellen vezényelt csapatokat a császáriak adták, míg a Sziavus pasa rondellát a brandenburgiak támadták. A küzdelmet erőteljesen támogatta a tüzérség is, amely előzőleg már eredményesen rombolta a réseket elzáró paliszádokat, most pedig válogatott lövészekkel együtt igyekezett a védőket a falról elűzni.
Adott jelre a harcosok mindenütt egyszerre léptek ki árkaikból, és nekiindultak az elég meredek réseknek, ám a támogató tűz ellenére jelentős ellenállással találkoztak. A császáriaknak igen komoly nehézségekkel kellett szembenézniük, mivel az Esztergomi rondelláról a török köveket, kézigránátokat szórt a támadókra, és kézitusában verték vissza őket.
54Ugyanakkor egymás után (legalább) négy akna robbant fel a császári gyalogosok lába alatt, súlyos veszteségeket okozva nekik. A forrásokból azonban nem tűnik ki egyértelműen, hogy a török még a harc kezdetén a rohamozók ellen, vagy a már elfoglalt pontok visszaszerzése végett alkalmazta-e aknáit.
Talán az északi hadműveletek fordulópontjának tekinthető az a brandenburgi akció, amely jelentősen megkönnyítette a császáriak helyzetét, s valószínűleg a győzelemhez segítette őket is: tudniillik a brandenburgiaknak nyár a harc kezdetén sikerült állást foglalni a külső falon, és a paliszádok áttörése után oldalba támadták a kurtina védőit. Ennek hatására az aknáktól megtizedelt császári gyalogosok még egyszer megmászták a réseket, és így, harmadszori nekirugaszkodásra, állást foglaltalt a paliszádoknál, ami elsőként a kurtina közepén sikerült, mert ott a törököknek, a mögöttük lévő mély árok miatt alig volt mozgásterük. A törökök megingását kihasználva a császáriak is átmásztak a paliszádokon, és hátranyomták az ellenséget.
A törökök végül a második fal mögé kényszerültek visszavonulni, a keresztények pedig üldözték őket, s a források szerint egyesek a harmadik falig eljutottak, de egy ellentámadás visszavetette őket az első falon elfoglalt állásokig. A török a fedett útból ellentámadást kísérelt meg, hogy az ostromlókat hátba kapja, ám ezt a keresztény lovasság ellenakciója meghiúsította.
A védők további kísérletei az elvesztett pozíciók visszaszerzésére kudarcba fulladtak, s a támadók a folyamatosan érkező erősítésekkel meg tudták őrizni a már megszerzett állásokat. A források szerint a sikerben döntő szerepet játszott a katonák személyes bátorsága és kitartása.
A déli fronton a bajorok két oszlopban indultak a rések megmászására, s ennek megfelelően az árokban lévő üteg két oldalán támadtak. A források szerint akciójuk a császáriakéhoz viszonyítva könnyebben eredményre vezetett, mert a törökök a császáriak ellen nagyobb erőt vetettek be. Az akciót erős tüzérségi támogatás kísérte. A jobb oldali csapatok a kapu zwingerét, a kaput, a bal oldaliak a nyugati kis zwingert vették birtokba, miközben megrohanták a rondella rését is. A bal oldali oszlop oldalba fogta a védekező törököket. Ennek hatására a támadók előbb a rondella zwingerét, majd annak rését foglalták el. Ezután közrefogták és a déli magas falhoz szorították vissza a rondella védőit. Eközben a dolgosok rögtön nekiláttak az új állások építésének. Az előretörő keresztények elől a védők a palotában kerestek menedéket. A palotaudvarra, illetve a nyugati nagy zwingerbe utánuk nyomuló bajorokat és szászokat a palota felső szintjeiről megsemmisítő tűz fogadta, így Bádeni Lajos a nagyobb veszteségek elkerülésére visszarendelte onnan a csapatokat. A visszavonulók az ott talált 8 ágyút és 2 mozsarat használhatatlanná tették.
55A Duna felől végrehajtott elterelő akció annyiban sikeresnek tekinthető, hogy lekötött bizonyos török erőket, bár a hajdúkat a törökök elhárító tüze hamar visszavetette. Legalább 20%-os veszteséget szenvedtek, ami az álroham veszélyességéről és a magyarok bátorságáról is tanúskodik.
Az első általános roham tehát elérte legfőbb célját: a támadók az északi fronton befészkelték magukat a Vár külső védfalának réseibe, s ezzel itt is végrehajtották a glacis megkoronázását, délen pedig bejutottak a Vár területére. Az egész akciót a kitűnő előkészítés és szervezés, a legénység kitartása és a tisztek személyes példamutatása jellemezte. Lényeges szerepet játszott a sikerben a folyamatos lőszerutánpótlás megoldása, valamint az a tény hogy az új állások kiépítéséhez elegendő eszköz állott rendelkezésre. A siker azonban komoly személyi áldozatokkal, mintegy 5000 halottal és sebesülttel járt.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages