A felhasznált irodalom jegyzéke

Teljes szövegű keresés

988A felhasznált irodalom jegyzéke
Ács, 2002.
Ács Pál: Sásvár bég históriája. Historia cladis Turcicae ad Naduduar, 1580. Hadtörténelmi Közlemények, 115:2. (2002) 381–388. o.
Adamček, 1968.
Adamček, Josip: Seljačka buna 1573. Zagreb, 1968.
Adamček, 1980.
Adamček, Josip: Agrarni odnosi u Hrvatskoj od seredine XV do kraja XVII stoljeća. (Građa za gospodarsku povijest Hrvatske, Knjiga 18.; Odjel za hrvatsku povijest, Centar za povijesne znanosti sveučilišta u Zagrebu, Monografije, Knjiga 8.) Zagreb, 1980.
Adamček, 1981a.
Adamček, Josip: Ekonomsko-društveni razvoj u sjeverozapadnoj Hrvatskoj u 16. i 17. stoljeću. In: Društveni razvoj u Hrvatskoj (od 16. stoljeća do početka 20. stoljeća). Ured. Mirjana Gross. Zagreb, 1981. 15–40. o.
Adamček, 1981b.
Adamček, Josip: Povijest vlastelinstva Božjakovina i okolice. Zagreb, 1981.
Adamček, 1985.
Adamček, Josip [u suradnji s Josipom Barbarićem, Josipom Kolanovićem, Andrijem Lukinovićem, Vesnom Šojat]: Seljačke bune u Hrvatskoj u XVII stoljeću. Građa. (Centar za povijesne znanosti sveučilišta u Zagrebu, Odjel za hrvatsku povijest, Izvori za hrvatsku povijest, 6.; Historijski arhiv Sisak, Građa, Svezak 2.; Arhiv Hrvastke, Posebna izdanja „Arhivskog vjesnika”, Svezak 3.) Zagreb, 1985.
Adamček, 1987.
Adamček, Josip: Bune i otpori. Seljačke bune u Hrvatskoj u XVII stoljeću. Zagreb, 1987.
Ákosfy, 1937.
Ákosfy Barna: Kányaföldi báró Kerechény László, az alföldi főkapitány. Hadtörténelmi Közlemények, 38. (1937) 184–204. o.
Ákosfy, 1939.
Ákosfy Barna: A pákozdi ütközet 1593-ban. Magyar Katonai Szemle, 5. (1939) 207–216. o.
Antonitsch, 1975.
Antonitsch, Evelyne: Die Wehrmaßnahmen der innerösterreichischen Länder im dreizehnjährigen Türkenkrieg 1593–1606 (unter besonderer Berücksichtigung Steiermark). Bd. I–II. Ungedr. phil. Diss. Graz, 1975.
Bak, 1997.
Bak Borbála: Magyarország történeti topográfiája. A honfoglalástól 1950-ig. (História könyvtár: Monográfiák, 9/I.) Budapest, 1997.
Ballagi, 1882.
Ballagi Aladár: Wallenstein horvát karabélyosai 1623–1626. Budapest, 1882.
Bánkúti, 1973.
Bánkúti Imre: Két katonáskodó nemes a XVII. században: Kisfaludy László és Miskey István (Adatok egy társadalmi réteg jellemzéséhez) Arrabona. A Győri Múzeum Évkönyve, 15. (1973) 257–271. o.
Barta, 1995.
Barta Gábor: Az elfelejtett hadszíntér 1526–1528. (Megjegyzések a török–magyar szövetség előtörténetéhez) Történelmi Szemle, 37:1. (1995) 1–34. o.
Bártfai Szabó, 1910.
Bártfai Szabó László: A Hunt-Pazman nemzetségbeli Forgách család története. Esztergom, 1910.
989Bauer, 1941.
Bauer, Ernest: Hrvati u tridesetgodišnjem ratu. (Redovno izdanje Matice hrvatske) Zagreb, 1941.
Bende, 1968.
Bende Lajos: Sziget 1556. évi ostroma. Hadtörténelmi Közlemények, 15:2. (1968) 281–310. o.
Bene, 2000.
Bene Sándor: Egy kanonok három királysága. Ráttkay György horvát históriája. (Irodalomtörténeti füzetek, 148.) Budapest, 2000.
Bene, 2001.
Bene, Sándor: Ideološke koncepcije o staleškoj državi zagrebačkoga kanonika. In: Rattkay, Juraj: Spomen na kraljeve i banove Kraljevstva Dalmacije, Hrvatske i Slavonije. Glavni urednik Valentić, Mirko. (Biblioteka Hrvatska povjesnica; Hrvatska latinistička historiografija, Knjiga 4.) Zagreb, 2001. 4–103. (uvodna studija)
Bessenyei, 1999.
Bessenyei József: Nádasdy Tamás a politikus és államférfi. In: Nádasdy Tamás (1498–1562). Tudományos emlékülés: Sárvár, 1998. szept. 10–11. Szerk. Söptei István. (A Nádasdy Ferenc Múzeum kiadványai, 3.) Sárvár, 1999. 9–27. o.
Bilkei, 1993.
Bilkei Irén: Csányi Ákos – Egy zalai köznemes pályája a XVI. században. Zalai Gyűjtemény, 34. (1993) 7–16. o.
Bilkei, 1997.
Bilkei Irén: Zala megye nemessége a Mohács utáni két évtizedben. In: Zalai történeti tanulmányok. Szerk. Káli Csaba. (Zalai Gyűjtemény, 42.) Zalaegerszeg, 1997. 21–60. o.
Blažević, 1999.
Blažević, Zrinka: Primjerak Vitezovićeva djela ’Oživljena Hrvatska’ iz ostavštine grofa L. F. Marsiglija. Senjski zbornik, 26. (1999) 197–228. o.
Bojničić, 1899.
Bojničić, Ivan von: J. Siebmacher’s grosses und allgemeines Wappenbuch in einer neuen, vollständig geordneten und reich vermehrten Auflage mit heraldischen und historisch-genealogischen Erläuterungen. IV. Bd. 13. Abt. Der Adel von Kroatien und Slavonien. Nürnberg, 1899. (Reprint: Zagreb, 1999.)
Bojničić, 1901.
Bojničić, Ivan: Pečat kraljevine od godine 1497. Vjesnik Kr. Hrvatsko–Slavonsko–Dalmatinskoga Zemaljskog arkiva, 3. (1901) 69. o.
Bónis–Degré–Varga, 1996.
Bónis György–Degré Alajos–Varga Endre: A magyar bírósági szervezet és perjog története. 2. bőv. kiad. Zalaegerszeg, 1996.
Bozsóky, 1993.
Bozsóky Pál Gerő: Segesdi krónika. (A Veszprémi Egyházmegye Múltjából, 15.) Szeged, 1993.
Breu, 1970.
Breu, Josef: Die Kroatensiedlung im Burgenland und in den anschließenden Gebieten. Wien, 1970.
Brlić, 1946–1953a.
B[rlić], A. E.: Ivan Globiczer, veliki kapetan koprivnički (1572.–1581). Zbornik Muzeja grada Koprivnice, 4. (1946–1953) 57–58. o.
Brlić, 1946–1953b.
Brlić, A. E.: Prilozi za povijest obitelji Natulia. Zbornik Muzeja grada Koprivnice, 4. (1946–1953) 108–112. o.
Brlić, 1946–1953c.
Brlić, A. E.: Tri Grasweina, vel. kapetani Koprivnički. Zbornik Muzeja grada Koprivnice, 4. (1946–1953) 84–86. o.
Buturac, 1989.
Buturac, Josip: Feudalna gospoštija i plemićki rod Budor. Podravski zbornik, 15. (1989) 99–102. o.
Bůžek et alii, 2002.
Bůžek, Václav–Hrdlička, Josef–Král, Pavel–Vybíral, Zdeněk: Věk urozených. Šlechta v českých zemích na prahu novověku. Praha–Litomyšl, 2002.
990Cerwinka, 1968.
Cerwinka, Günther: Die Eroberung der Festung Kanizsa durch die Türken im Jahre 1600. In: Innerösterreich 1564–1619. Im Auftrag der Steiermärkischen Landesregierung herausgegeben im Zusammenhang mit der Ausstellung „Graz als Residenz–Innerösterreich 1564–1619”. Hrsg. Alexander Novotny–Berthold Sutter. (Joannea. Publikationen des Steiermärkischen Landesmuseums und der Steiermärkischen Landesbibliothek Bd. III.) Graz, [1968.] 409–511. o.
Cvekan, 1990.
Cvekan, Paškal: Od Gorbonuka do Kloštra Podravskog. Povijesno-kulturni prikaz prigodom 700 godina dolaska Franjevaca u Gorbonuk (1292–1992). Slavonski Brod, 1990.
Csorba, 1978.
Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája. Budapest, 1978.
Dávid, 1993.
Dávid Géza: Szigetvár 16. századi bégjei. In: Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és a vár felszabadításának 300. évfordulóján. Szerk. Szita László. Pécs, 1993. 159–191. o.
Dávid, 1999a.
Dávid Géza: Az első szegedi bég, Dervis életpályája. Aetas, 1999/4. 5–18. o.
Dávid, 1999b.
Dávid Géza: Mohács–Pécs 16. századi bégjei. In: Pécs a törökkorban. Szerk. Szakály Ferenc. A szerkesztésben közreműködött: Vonyó József. (Tanulmányok Pécs történetéből, 7.) Pécs, 1999. 51–88. o.
Dočkal, 1956.
Dočkal, Kamilo: Srednjovjekovna naselja oka Streze. Prilog našoj srednjovjekovnoj topografiji. Starine, 46. (1956) 145–202. o.
Dočkal, 1996.
Dočkal, Kamilo: Hrvatski kolegij u Beču / Collegium Croaticum Viennense 1624–1784. (Hrvatski povijesni institut u Beču, Dissertationes et subsidia, I.) Wien–Zagreb, 1996.
Dominkovits, 1995.
Dominkovits Péter: A petőházi Zeke család a 16–18. században (Vázlat). In: Vera (nem csak) a városban. Tanulmányok a 65 éves Bácskai Vera tiszteletére. Szerk. Á. Varga László. (Rendi társadalom–polgári társadalom: Supplementum) Budapest–Salgótarján, 1995. 15–21. o.
Dominkovits, 1999.
Dominkovits Péter: Sopron vármegye XVI. század végi birtokos társadalma. Soproni Szemle, 53:2. (1999) 99–122. o.
Dominkovits, 2000.
Dominkovits Péter: Közigazgatástörténet – családtörténet. Egy 16–18. századi Sopron vármegyei hivatalviselő család, a petőházi Zekék. In: Fejezetek Győr, Moson és Sopron vármegyék közigazgatásának történetéből. Szerk. Horváth József. Győr, 2000. 39–67. o.
Dominkovits, 2001.
Dominkovits Péter: Moson vármegye birtokos társadalma a 16. század végén. Arrabona. A Győri Múzeum Évkönyve, 39. (2001) 299–328. o.
Dominkovits, 2002a.
Dominkovits Péter: Egy kora újkori ügyvéd pályaképe – Szepsy (Zepsy) János. Aetas, 2002/2–3. sz. 5–35. o.
Dominkovits, 2002b.
Dominkovits Péter: Familiárisi szolgálat–vármegyei hivatalviselés. Egy 17. századi Sopron vármegyei alispán, gálosházi Récsey (Rechey) Bálint. Korall, 9. sz. (2002. szept.) 32–54. o.
Đurić–Feletar, 1997.
Đurić, Tomislav–Feletar, Dragutin: Navik on živi ki zgine pošteno: kratka povjesnica Zrinskih i Frankopana deset povijesnih gradova. (Biblioteka Historia Croatica, Knjiga 14.) Zagreb, 1997.
991Engel, 1996.
Engel Pál: Magyarország világi archontológiája 1301–1457. I–II. k. (História könyvtár: Kronológiák, adattárak, 5.) Budapest, 1996.
Engel, 2001.
Magyarország a középkor végén. Digitális térkép és adatbázis. CD-ROM. Szerk. Engel Pál. Térinformatika: Kollányi László–Sallay Ágnes. Budapest, 2001.
Feletar, 1988.
Feletar, Dragutin: Podravina. Općine Đurđevac, Koprivnica i Ludbreg u prošlosti i sadašnjosti. Knjiga 1. Povijesno-geografski pregled od paleolita do 1945. godine. Koprivnica, 1988.
Fodor, 1997.
Fodor Pál: Egy nagy háború előjátéka. (Megjegyzések az 1591–1593 közötti oszmán politikáról) In: Híd a századok felett. Tanulmányok Katus László 70. születésnapjára. Főszerk. Hanák Péter. Szerk. Nagy Mariann. Pécs, 1997. 77–82. o.
Gecsényi, 1984.
Gecsényi Lajos: Katonák és polgárok a győri végvárban a XVI–XVII. században. Hadtörténelmi Közlemények, 31:4. (1984) 664–686. o.
Gecsényi, 1986.
Gecsényi Lajos: Városi önkormányzat Győrött a XVII. században. Arrabona. A Győri Múzeum Évkönyve, 22–23. (1986) 99–127. o.
Gecsényi, 1988.
Gecsényi Lajos: Győr megye közigazgatása és tisztikara a XVII. században. Levéltári Szemle, 38:3. (1988) 14–34. o.
Gecsényi, 1993.
Gecsényi Lajos: Egy köznemesi család a 17. században (A Falussyak). In: Házi Jenő Emlékkönyv. Emlékkönyv Házi Jenő Sopron város főlevéltárosa születésének 100. évfordulója tiszteletére. Szerk. Dominkovits Péter–Turbuly Éva. Sopron, 1993. 237–253. o.
Gecsényi, 1994.
Gecsényi Lajos: A végvári harcok taktikája. (Török lesvetés Győr alatt 1577-ben) In: Scripta manent. Ünnepi tanulmányok a 60. életévét betöltött Gerics József professzor tiszteletére. Szerk. Draskóczy István. Budapest, 1994. 165–175. o.
Goldstein, 1996.
Hrvatske županije kroz stoljeća. Ured. Ivo Goldstein et alii. Zagreb, 1996.
Goldstein–Kruhek, 1994.
Sisačka bitka 1593. Ured. Ivo Goldstein–Milan Kruhek. Zagreb–Sisak, 1994.
Golec, 1993.
Golec, Ivica: Povijest grada Petrinje (1240–1592–1992). Zagreb, 1993.
Gömöry, 1888.
Gömöry Gusztáv: Eltünt magyar ezredek. Adalékok a XVII. századbeli magyar hadügy történetéhez. Hadtörténelmi Közlemények, 1. (1888) 527–537. o.
Gömöry, 1894.
Gömöry Gusztáv: A sziszeki csata 1593-ban. Hadtörténelmi Közlemények, 7. (1894) 613–634. o.
Gömöry, 1895.
G[ömöry] G[usztáv]: Veszprém és Várpalota eleste 1593-ban. Hadtörténelmi Közlemények, 8. (1895) 254–259. o.
Gömöry, 1896a.
Gömöry Gusztáv: A pákozdi csata 1593. november 3. Hadtörténelmi Közlemények, 9. (1896) 453–464. o.
Gömöry, 1896b.
G[ömöry Gusztáv]: A császári és magyar sereg hadereje a pákozdi csatában. Hadtörténelmi Közlemények, 9. (1896) 519–520. o.
Gruber, 1879.
Gruber, Dane: Borba Hrvata sa Turci od pada Sigeta do mira Žitva-Dorožkoga (1566–1606.). Zagreb, 1879.
992Gulin, 1995.
Gulin, Ante: Povijest obitelji Rattkay. Genealoška studija i izvori (1400–1793). (Djela Hrvatske akademije znanosti i umjetnosti, Razred za društvene znanosti; Knjiga 72.) Zagreb, 1995.
Gyulai, 1994.
Gyulai Éva: A miskolci Avasi templom 16. századi sírkövei. A Hermann Ottó Múzeum Évkönyve, 32. (1994) 185–206. o.
HBL 1–4. k.
Hrvatski biografski leksikon. 1. A – Bi. Zagreb, 1983., 2. Bj – C. Zagreb, 1989., 3. Č – Đ. Zagreb, 1993., 4. E – Gm. Zagreb, 1998.
Heller, 1977.
Heller, Georg: Comitatus Varasdiensis. (Veröffentlichungen des Finnisch-Ugrischen Seminars an der Universität München Series A, Bd. 8.) München, 1977.
Heller, 1978.
Heller, Georg: Comitatus Crisiensis. (Veröffentlichungen des Finnisch-Ugrischen Seminars an der Universität München Series A, Bd. 10.) München, 1978.
Heller, 1980a.
Heller, Georg: Comitatus Zagrabiensis A–L. (Veröffentlichungen des Finnisch-Ugrischen Seminars an der Universität München Series A, Bd. 11/1.) München, 1980.
Heller, 1980b.
Heller, Georg: Comitatus Zagrabiensis M–Z. (Veröffentlichungen des Finnisch-Ugrischen Seminars an der Universität München Series A, Bd. 11/2.) München, 1980.
Hiller, 2000.
Hiller István: Politikai környezetváltozás és alkalmazkodóképesség. Eörsy Zsigmond különös alispánsága Sopron vármegyében. Soproni Szemle, 54:1. (2000) 5–18. o.
Horvat K., 1900.
Horvat, Karlo: Toma Erdedi-Bakač ban hrvatski. Zagreb, 1900.
Horvat K., 1905.
Horvat, Karlo: Ivan Zakmardi protonotar kraljevstva hrvatskoga. Zagreb, 1905.
Horvat K., 1910.
Horvat, Karlo: Vojne ekspedicije Klementa VIII. u Ugarsku i Hrvatsku. Zagreb, 1910.
Horvat R., 1903.
Horvat, Rudolf: Borba Hrvata s Turcima za Petrinju. Petrinja, 1903.
Horvat R., 1917.
Horvat, Rudolf: Prilog za opsadu Kaniže god. 1601. Vjesnik Kr. Hrvatsko-Slavonsko-Dalmatinskoga Zemaljskog arkiva, 19. (1917) 166–167. o.
Horvat R., 1940.
Horvat, Rudolf: Povijest Gjurgjevca. Zagreb, 1940.
Horvat R., 1942.
Horvat, Rudolf: Stari hrvatski sabori. Zagreb, 1942.
Horvat R., 1993.
Horvat, Rudolf: Poviest Međimurja. Predgovor Zvonimir Bartolić. Bibliografija Dragutin Toma. (Knjižnica Matice hrvatske, Čakovec, Knjiga 3.) Čakovec, 1993. [Az 1944. évi zágrábi kiadás reprintje, bevezetővel és a Muraköz bibliográfiájával.]
Horvat R., 1995.
Horvat, Rudolf: Poviest slob. i kr. grada Koprivnice. Zagreb, 1995. [Az 1943. évi zágrábi kiadás reprintje bevezetővel és Horvat bibliográfiájával.]
Horváth, 2001.
Horváth Richárd: A Chernelházi Chernelek a középkorban. Soproni Szemle, 55:4. (2001) 369–382. o.
Holl, 1980.
Holl Béla: Ferenczffy Lőrinc: Egy magyar könyvkiadó a XVII. században. Budapest, 1980.
Ivanics, 1992.
Ivanics Mária: A császári felmentő sereg útja Kanizsára egykorú ábrázolások tükrében (1600. szeptember 16–október 13.) Zalai Múzeum, 4. (1992) 45–53.
Iványi B., 1918.
Iványi Béla: A Grádeczi Horváth-Stansith család történetéhez. Közlemények Szepes vármegye múltjából, 10:2–4. (1918) 102–143. o.
993Iványi E., 1983.
Iványi Emma: Gyöngyösi Nagy Ferenc vicegenerális. Zalai Gyűjtemény, 18. (1983) 115–130. o.
Iványi E., 1984.
Iványi Emma: Egy XVII. századi várkapitány (Libercsey Mihály, 1612–1670). In: Mályusz Elemér Emlékkönyv. Szerk. H. Balázs Éva–Fügedi Erik–Maksay Ferenc. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok) Budapest, 1984. 173–187. o.
Iványi E., 1991.
Iványi Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége (1681–1713). (A Magyar Országos Levéltár kiadványai III.: Hatóság- és hivataltörténet, 10.) Budapest, 1991.
Izsépy, 1983.
Izsépy Edit: Ibrányi Mihály váradi vicekapitány. Hadtörténelmi Közlemények, 30:2. (1983) 171–196. o.
Janits, 1940.
Janits [Borsa] Iván: Az erdélyi vajdák igazságszolgáltatási és oklevéladó működése 1526-ig. Budapest, 1940.
Jedlicska, 1897.
Jedlicska Pál: Adatok erdődi báró Pálffy Miklós a győri hősnek életrajza és korához 1552–1600. (Eredeti történeti forrásmunka) Eger, 1897.
Kalšan, 1999.
Kalšan, Vladimir: Međimusko plemstvo (XVII–XIX. st.). Katalog izložbe. Čakovec, 1999.
Kampuš, 1995.
Povijest i kultura Gradišćanskih Hrvata. Ured. Kampuš, Ivan. Zagreb, 1995.
Karbić, 2002.
Karbić, Marija: Od hrvatskoga sitnog plemića do ugorskoga velikaša i hrvatskog bana: Damjan Horvat od Litve i njegova obitelj. In: Croato–Hungarica: uz 900 godina hrvatsko–mađarskih povijesnih veza / A horvát–magyar történelmi kapcsolatok 900 éve alkalmából. Ured./szerk. Jauk-Pinhak, Milka–Kiss Gy. Csaba–Nyomárkay István. (Biblioteka Hungarologica Zagrabiensis, 1.) Zagreb/Zágráb, 2002. 119–125. o.
Károlyi, 1877.
Károlyi Árpád: Magyar huszárok a schmalkaldi háborúban. Századok, 11. (1877) 642–654. és 841–854. o.
Károlyi, 1880b.
Károlyi Árpád: A német birodalom nagy hadi vállalata 1542-ben. Új adalék külviszonyaink történetéhez. Kiadatlan levéltári anyag alapján. Budapest, 1880.
Kárpáti-Kravjánszky, 1933.
Kárpáti-Kravjánszky Mór: Rudolf uralkodásának első tíz éve (1576–1586). A velencei kir. állami levéltár császári udvarból való követjelentései alapján. Budapest, 1933.
Kaser, 1997.
Kaser, Karl: Freier Bauer und Soldat. Die Militarisierung der agrarischen Gesellschaft an der kroatisch–slawonischen Militärgrenze (1535–1881). (Zur Kunde Südosteuropas, II/22.) Wien–Köln–Weimar, 1997. és horvátul Uő.: Slobodan seljak i vojnik. Povojacenje agrarnog društva u Hrvatsko-slavonskoj Vojnoj krajini (1535–1881.) Tom I. Rana krajiška društva (1545–1754.), Tom II. Povojaceno društvo (1754–1881.) (Povijest i historija) Zagreb, 1997.
Kelenik, 1995a.
Kelenik József: A Kanizsa elleni végvidék katonai erejének változásai 1633–1638. In: Hadtörténelmi tanulmányok. (Zalai Gyűjtemény, 36/I.) Zalaegerszeg, 1995. 5–51. o.
Kelenik, 1995b.
Kelenik József: A kanizsai védelmi övezet és természetföldrajzi adottságai a XVI. század 70-es éveinek végén. In: Végvár és környezet. Szerk.: Petercsák Tivadar–Pethő Ernő. (Studia Agriensia, 15.) Eger, 1995. 163–174. o.
Kelenik, 1997.
Kelenik József: A kanizsai–sormási ütközet 1600. október 7–13. Zalai Múzeum, 7. (1997) 37–43. o.
994Kempelen, I–XI. k.
Kempelen Béla: Magyar nemesi családok. I–XI. k. Budapest 1911–1932.
Kerecsényi, 1992.
Kerecsényi Edit: A Kanizsa környéki végházak helyzete a vár 1594–96 közötti protokollumai tükrében. Zalai Múzeum, 4. (1992) 29–34. o.
Kiss Á., 1975.
Kiss Ákos: A XVII. századi Miskeyek kérdéséhez. Arrabona. A Győri Múzeum Évkönyve, 17. (1975) 363–366. o.
Kiss I., 1993.
Kiss István, N.: A muraközi régió kettős katonai szerepe a 17. században. (Végvárak és katonaparasztok) In: Végvárak és régiók a XVI–XVII. században. Szerk. Petercsák Tivadar–Szabó Jolán. (Studia Agriensia, 14.) Eger, 1993. 123–144. o.
Klaić N., 1973.
Klaić, Nada: »Ostaci ostataka« Hrvatske i Slavonije u XVI. st. (od mohačke bitke do seljačke bune 1573 g.) Arhivski vjesnik, 16. (1973) 253–325. o.
Klaić N., 1976.
Klaić, Nada: Društvena previranja i bune u Hrvatskoj u XVI i XVII stoljeću. (Biblioteka Istorija) Beograd, 1976.
Klaić V., 1982.
Klaić, Vjekoslav: Povijest Hrvata od nastarijih vremena do svršetka XIX stoljeća. Knija 5. Četvrto doba: Vladanje kraljeva iz porodice Habsburga (1527–1740). Za tisak prired. Trpimir Macan. Zagreb, 1982.
KMTL
Korai magyar történeti lexikon (9–14. század). Főszerk. Kristó Gyula. Szerk. Engel Pál–Makk Ferenc. Budapest, 1994.
Kolar, 2002.
Kolar, Mira: Plemstvo Hrvatske i Slavonije prema Mađarskoj. In: Croato–Hungarica: uz 900 godina hrvatsko–mađarskih povijesnih veza / A horvát–magyar történelmi kapcsolatok 900 éve alkalmából. Ured./szerk. Jauk-Pinhak, Milka–Kiss Gy. Csaba–Nyomárkay István. (Biblioteka Hungarologica Zagrabiensis, 1.) Zagreb/Zágráb, 2002. 51–66. o.
Koppány, 1999.
Koppány Tibor: A középkori Magyarország kastélyai. (Művészettörténeti füzetek, 26.) Budapest, 1999.
Kovács–Pálffy–Vándor, 2000.
Kovács Gyöngyi–Pálffy Géza–Vándor László: A régészeti és az írott források összevetésének lehetőségeiről: A bajcsai vár (1578–1600) kutatásának újabb eredményei / Archäologische und schriftliche Quellen im Vergleich: Neuere Ergebnisse der Erforschung der Grenzburg Weitschawar (Bajcsavár) (1578–1600). Archaeológiai Értesítő, 125. (1998–2000) [2002] 85–119. o.
Kovács, 2002.
Weitschawar / Bajcsa-Vár. Egy stájer erődítmény Magyarországon a 16. század második felében. Kiállítás a zalaegerszegi Göcseji Múzeumban 2002. május 31. – 2002. október 31. Kiállítás a budapesti Hadtörténeti Múzeumban 2002. november 21. – 2004. január 31. Szerk. Kovács Gyöngyi. A szerk. munkatársa Kőfalvi Csilla. Zalaegerszeg, 2002.
Kozics, 1891.
Kozics László: Győr vár 1594-től 1598-ig. Hadtörténelmi Közlemények, 4. (1891) 489–508. és 683–702. o.
Krenn, 1998.
Krenn, Peter: Die gescheiterte Rückeroberung von Kanischa 1601 und ihre Auswirkungen auf das Landeszeughaus in Graz. In: A Nagykanizsán 1997. május 15–17. között megrendezett nemzetközi konferencia előadásai. Szerk. H. Simon Katalin. (Népek a Mura mentén/Völker an der Mur/Ljudi uz Muru/Ljudje ob Muri, 2.) Zalaegerszeg, 1998. 197–202. o.
995Kruhek, 1982–1983.
Kruhek, Milan: Stari đurđevački grad u sistemu granične obrane od 16. do 19. stoljeća. Godišnjak zaštite spomenika kulture Hrvatske, 8–9. (1982–1983) 85–105. o.
Kruhek, 1984.
Kruhek, Milan: Stvaranje i utvrđivanje obrambene granice na Kupi u toku XVI i XVII stoljeća. In: Vojna krajina. Povijesni pregled–historiografija–rasprave. Ured. Dragutin Pavličević. Zagreb, 1984. 215–257. o.
Kruhek, 1992.
Kruhek, Milan: Izgradnja obremnog sustava Slavonske granice u tijeku 16. stoljeća. Povijesni prilozi, 11. (1992) 3–38. o.
Kruhek, 1994.
Kruhek, Milan: Rat za opstojnost Hrvatskog kraljevstva na kupskoj granici. Borbe za kaptolski kaštel u Sisku i druge utvrde na Kupi 1591–1595. godine. In: Sisačka bitka 1593. Ured. Ivo Goldstein–Milan Kruhek. Zagreb–Sisak, 1994. 33–66. o.
Kruhek, 1995a.
Kruhek, Milan: Karlovac: utvrde, granice i ljudi. Karlovac, 1995.
Kruhek, 1995b.
Kruhek, Milan: Krajiške utvrde i obrana Hrvatskog kraljevstva tijekom 16. stoljeća. (Biblioteka Hrvatska povjesnica. Monografije i studije; Knjiga 1.) Zagreb, 1995.
Kruhek, 1997.
Kruhek, Milan: Cetin: grad izbornog sabora Kraljevine Hrvatske 1527. (Biblioteka Povijesno-turističkih vodiča; Knjiga 1.) Karlovac, 1997.
Kruhek, 1999.
Kruhek, Milan: Posjedi i gradovi obitelji Zrinskih i Frankopana / Die Herrschaften und Schlösser der adeligen Familien Zrinski und Frankopan. Katalog izložbe. Zagreb, 1999.
Kruhek, 2000.
Kruhek, Milan: Križevačka tvrđava i utvrde Križevačke kapetanije. Povijesni prilozi, 20. (2000) 87–130. o.
Kruhek, 2001.
Kruhek, Milan: Kostajnica u protuturskoj obrani Hrvatskoga Kraljevstva. Povijesni prilozi, 21. (2001) 71–97. o.
Kubinyi, 1984.
Kubinyi András: A középbirtokos nemesség Mohács előestéjén. In: Magyarország társadalma a török kiűzésének idején. Szécsény, 1983. április 6–8. Szerk. Szvircsek Ferenc. (Discussiones Neogradienses, 1.) Salgótarján, 1984. 5–24. o.
Kubinyi, 1994.
Kubinyi András: A Jagelló-kori Magyarország történetének vázlata. Századok, 128:2. (1994) 288–319. o.
Kubinyi, 1998.
Kubinyi András: Erdély és a melléktartományok a Jagelló-korban. In: Engel Pál–Kristó Gyula–Kubinyi András: Magyarország története 1301–1526. (Osiris tankönyvek) Budapest, 1998. 353–356. o.
Laszowski, 1898.
L. [=Laszowski, Emilij]: Ratne zgode Vida Budora. Prosvjeta, [Zagreb] 6. (1898) br. 4. 140. o.
Laszowski, 1899.
Laszowski, Emilij: Hrvatski junak Ivan Budor. Prosvjeta, [Zagreb] 7. (1899) br. 11. 336–338. o.
Lengyel, 1959.
Lengyel Alfréd: Győr eleste és visszavétele a valóság tükrében. Hadtörténelmi Közlemények, 6:2. (1959) 167–221. o.
Liepold, 1998.
Liepold, Antonio: Wider den Erbfeind christlichen Glaubens. Die Rolle des niederen Adels in den Türkenkriegen des 16. Jahrhunderts. (Europäische Hochschulschriften, Reihe 3.: Geschichte und ihre Hilfswissenschaften, Bd. 767.) Frankfurt am Main–Berlin–Bern–New York–Paris–Wien, 1998.
Lončarić, 1996.
Lončarić, Magdalena: Plemstvo Županije varaždinske. Portreti, grbovi, grbovnice, rodoslovlja / Der Adel des Komitats Varaždin: Bildnisse, Wappen, Wappenbriefe, Stammbäume. Katalog izložbe. Varaždin, 1996.
996Lopašić, 1890.
Lopašić, Radoslav: Bihać i bihaćka krajina. Zagreb, 1890. (Reprint, Bihać, 1991.)
Lővei, 2000.
Lővei Pál: Középkori sírkövek a történeti Zala megye területén. In: Zala megye ezer éve. Tanulmánykötet a magyar államalapítás millenniumának tiszteletére Főszerk. Vándor László. Szerk. Kostyál László. Zalaegerszeg, [2000.] 74–82. o.
Magyar, 1988.
Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása. (Egy királynéi központ a X–XVIII. században) (Somogyi almanach, 45–49. sz.) Kaposvár, 1988.
Maksay, 1984.
Maksay Ferenc: „A sok nemes országa”. In: Mályusz Elemér Emlékkönyv. Szerk. H. Balázs Éva–Fügedi Erik–Maksay Ferenc. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok) Budapest, 1984. 277–295. o.
Maksay, 1991.
Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén. 1–2. k. Szerkesztette és a bevezető tanulmányt írta Maksay Ferenc. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai II.: Forráskiadványok, 16.) Budapest, 1991.
Martian, 1910.
Martian Julián: Magyarok V. Károly császár udvartartásában. (1546–47.) Erdélyi Múzeum, 27. (1910) 53–54.
Mályusz, 1988.
Mályusz Elemér: Az erdélyi magyar társadalom a középkorban. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok, 2.) Budapest, 1988.
Matasović, 1930.
Matasović, Josip: Prilog genealogiji Patačića. Narodna starina: Časopis za historiju i etnografiju južnih slovjena, 9. (1930) 409–448. o.
Matunák, 1901.
Matunák Mihály: Korpona várkapitányai. Korpona, 1901.
Mažuran, 1958.
Mažuran, Ive: Turska osvajanja u Slavoniji (1526.–1552.) Osječki zbornik, 6. (1958) 93–134. o.
Mažuran, 1991.
Mažuran, Ive: Turske provale i osvajanja u Slavoniji od kraja 14. do sredine 16. stoljeća. In: Peti znanstveni sabor Slavonije i Baranje. Zbornik radova. Osijek, 1991. 17–64. o.
Mažuran, 1998.
Mažuran, Ive: Hrvati i Osmansko Carstvo. Zagreb, 1998.
MCSI, 1984.
Magyar családtörténeti és címertani irodalom 1561–1944. Baán Kálmán gyűjtését javította és kiegészítette Kóczy T. László és Gazda István. (Tudománytár) Budapest, 1984.
Meyer, 1879.
Meyer, Christian: Die Feldhauptmannschaft Joachims II. im Türkenkriege von 1542. Zeitschrift für Preußische Geschichte und Landeskunde, 16. (1879) 480–538. o.
Mijatović, 1992. és 1999.
Mijatović, Anđelko: Zrinsko–Frankopanska urota. Zagreb, 1992., 2. izd. Zagreb, 1999.
Mikó–Pálffy, 2002.
Mikó Árpád–Pálffy Géza: A pozsonyi Szent Márton-templom késő reneszánsz és kora barokk síremlékei (16–17. század). Művészettörténeti Értesítő, 51. (2002) 1–2. sz. 107–172. o.
Mikó–Sinkó, 2000.
Történelem – kép. Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon. Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 2000. március 17–szeptember 24. Szerk. Mikó Árpád és Sinkó Katalin. Budapest, 2000.
Moačanin, 2001.
Moačanin, Nenad: Slavonija s Srijem u razdoblju osmanske valadvine. (Bibliotheca Croatica: Slavonica, Sirmiensia et Baranyensia; Studije; Knjiga 3.) Slavonski Brod, 2001.
997Mohl, 1913.
Mohl Antal: Győr eleste és visszavétele. 1594–1598. Győr, 1913.
Molnár, 1987.
Molnár László, V.: Kanizsa vára. Budapest, 1987.
Morvai, 1912,
Morvai István: Gersei Pethő Gergely élete és krónikája. Budapest, 1912.
Müller, 1976.
Müller Veronika: Az egerszegi vár a XVII. században. (Zalaegerszegi füzetek, II.) Zalaegerszeg, 1976.
Müller, 1978.
Müller Veronika: A zalai végek mindennapi problémái a XVII. század első felében. Zalai Gyűjtemény, 8. (1978) 81–94. o.
Nagy I., I–XII. k.
Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. I–XII. k. Pest, 1857–1868.
Nagy L., 1987.
Nagy László: Az erős fekete bég. Nádasdy Ferenc. (Korok és emberek sorozat) H. n., 1987.
Németh, 2001.
Németh István, H.: Várospolitika és gazdaságpolitika a 16–17. századi Magyarországon. (A felső-magyarországi városszövetség). Doktori disszertáció. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Budapest, 2001.
Niederkorn, 1993.
Niederkorn, Jan Paul: Die europäischen Mächte und der „Lange Türkenkrieg” Kaiser Rudolfs II. (1593–1606). (Archiv für Österreichische Geschichte, Bd. 135.)Wien, 1993.
Pálffy, 1995.
Pálffy Géza: Katonai igazságszolgáltatás a királyi Magyarországon a XVI–XVII. században. Győr, 1995.
Pálffy, 1996.
Pálffy Géza: A török elleni védelmi rendszer története a kezdetektől a 18. század elejéig. (Vázlat egy készülő nagyobb összefoglaláshoz) Történelmi Szemle, 38:2–3. (1996) 163–217. o.
Pálffy, 1997a.
Pálffy Géza: Kerületi és végvidéki főkapitányok és főkapitány-helyettesek Magyarországon a 16–17. században. (Minta egy készülő főkapitányi archontológiai és „életrajzi lexikonból”) Történelmi Szemle, 39:2. (1997) 257–288. o.
Pálffy, 1997b.
A pápai vár felszabadításának négyszázéves emlékezete 1597–1997. A bevezető tanulmányt írta és az okmánytárat összeállította: Pálffy Géza. Szerk. Hermann István. Pápa, 1997.
Pálffy, 1997c.
Pálffy Géza: Várfeladók feletti ítélkezés a XVI–XVII. századi Magyarországon (A magyar rendek hadügyi jogkörének kérdéséhez) Levéltári Közlemények, 68:1–2. (1997) 199–221. o.
Pálffy, 1998.
Pálffy Géza: A veszprémi végvár fő- és vicekapitányainak életrajzi adattára (16–17. század) In: Veszprém a török korban. Felolvasóülés Veszprém török kori emlékeiről. Szerk. Tóth G. Péter. (Veszprémi Múzeumi Konferenciák, 9.) Veszprém, 1998. 91–188. o.
Pálffy, 1999a.
Pálffy Géza: A császárváros védelmében. A győri főkapitányság története 1526–1598. (A győri főkapitányság története a 16–17. században, 1.) Győr, 1999.
Pálffy, 1999b.
Pálffy Géza: Nádasdy Tamás, a Dunántúl főkapitánya (1542–1546 és 1548–1552) In: Nádasdy Tamás (1498–1562). Tudományos emlékülés: Sárvár, 1998. szeptember 10–11. Szerk. Söptei István. (A Nádasdy Ferenc Múzeum kiadványai, 3.) Sárvár, 1999. 29–54. o.
Pálffy, 2000.
Pálffy Géza: Az új védelmi rendszer kiépítése. In: Nagy képes millenniumi hadtörténet. 1000 év a hadak útján. Szerk. Rácz Árpád. Budapest, 2000. 104–114. o.
998Pálffy, 2003.
Pálffy Géza: Az első horvát nyelvű hadiszabályzatok (1578) magyarországi gyökerei. In: Szita László Emlékkönyv. Szerk. Lengvári István–Vonyó József. Pécs, 2003. (megjelenés alatt)
Pálmány, 1982.
Pálmány Béla: Köznemesek a szécsényi Forgách uradalomban 1542–1848. Tanulmányok Szécsény múltjából, 5. (1982) 5–93. o.
Pálosfalvi, 2000.
Pálosfalvi Tamás: Cilleiek és Tallóciak: Küzdelem Szlavóniáért (1440–1448). Századok, 134:1. (2000) 45–98. o.
Pauler, 1876.
Pauler Gyula: Wesselényi Ferenc nádor és társainak összeesküvése 1664–1671. I–II. k. Budapest, 1876.
Pavličević, 2002.
Pavličević, Dragutin: Opće političke i vojničke prilike u Podravini (1527.–1765). Podravina: Časopis za multidisciplinarna istraživanja, 1. (2002) 83–98. o.
Perojević, 1931.
Perojević, Marko: Petar Kružić kapetan i knez grada Klisa. Zagreb, 1931.
Petrichevich, 1934.
Petrichevich Horváth Emil, báró: A Petrichevich család általános története. Első rész. I. k. 1069–1526. (A Mogorovich nemzetségbeli Petrichevich család története és oklevéltára, I/1.) Budapest, 1934.
Petrichevich-családfa
A Mogorovich nemzetség és a Petrichevich család leszármazása. Külön melléklet Báró Petrichevich Horváth Emil A Petrichevich család általános története című művéhez. (A Mogorovich nemzetségbeli Petrichevich család története és oklevéltára, Melléklet.)
Petrić, 2000.
Petrić, Hrvoje: Općina i župa Drnje. Povijesno-geografska monografija. (Bibliotheca historica Croatica, Knjiga 24.) Drnje, 2000.
Petrić–Feletar D.– Feletar P., 2001.
Petrić, Hrvoje–Feletar, Dragutin–Feletar, Petar: Novi Zrin. Zrinska utvrda na Muri (1661–1664). U povodu 330. obljetnice Urote Zrinsko-Frankopanske. Donja Dubrava–Zagreb, 2001.
Reiszig, 1900.
Reiszig Ede, ifj.: A Geregye nemzetség. Turul, 18. (1900) 52–65. és 117–133. o.
Romhányi, 2000.
Romhányi Beatrix, F.: Kolostorok és társaskáptalanok a középkori Magyarországon. Katalógus. Budapest, 2000.
Roth, 1969–1970.
Roth, Franz Otto: Wihitsch und Weitschawar. Zum Verantwortungsbewußtsein der adeligen Landstände Innerösterreichs in Gesinnung und Tat im türkischen ‚Friedensjahr’ 1578. Teil I–II. Zeitschrift des Historischen Vereines für Steiermark, 60. (1969) 199–275. és 61. (1970) 151–214. o.
Rothenberg, 1970.
Rothenberg, Gunther E[rich]: Die österreichische Militärgrenze in Kroatien 1522 bis 1881. Wien–München, 1970.
Rózsás, 2002.
Rózsás Márton: Török kori őrhely Drávatamási határában. In: A hódoltság régészeti kutatása. A Magyar Nemzeti Múzeumban 2000. május 24–26. között megtartott konferencia előadásai. Szerk. Gerelyes Ibolya–Kovács Gyöngyi. Budapest, 2002. 137–142. o.
Sabol, 1995.
Hrvatski sabor. 2. dopunjeno izd. Ured. Željko Sabol. Zagreb. 1995.
Simon, 1997.
Simon Éva: Magyar nagybirtokosok tervezetei a Kanizsával szembeni végvidék kiépítéséről. In: Zalai történeti tanulmányok. Szerk. Káli Csaba. (Zalai Gyűjtemény, 42.) Zalaegerszeg, 1997. 61–86. o.
Simoniti, 1991.
Simoniti, Vasko: Vojaška organizacija na Slovenskem v 16. stoletju. Ljubljana, 1991.
999Stauffer, 1886.
Stauffer, Albrecht: Die Belagerung von Kanizsa durch die christlichen Truppen im Jahr 1601. Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung, 7. (1886) 265–313. o.
Strohal, 1932.
Strohal, Rudolf: Varaždinska županija od g. 1550.–1660. Zbornik za narodni život i običaje Južnih Slavena, 28:2. (1932) 159–192. o.
Šidak, 1974.
Šidak, Jaroslav: Hrvatsko društvo u križanićevo doba. In: Život i djelo Jurja Križanića. Zbornik radova. (Biblioteka Politička misao) Zagreb, 1974. 15–34. o.
Štefanec, 2001.
Štefanec, Nataša: Heretik Njegova Veličanstva: povijest o Jurju IV. Zrinskom i njegovu rodu. (Homines, tempore, loci sorozat) Zagreb, 2001.
Szakály, 1995.
Szakály Ferenc: Egy hódoltsági parasztpolgár, aki beavatkozott a nagypolitikába. Nagymarosi, majd nagyszombati Trombitás János, 1559–1592. In: Uő.: Mezőváros és reformáció. Tanulmányok a korai magyar polgárosodás kérdéséhez. (Humanizmus és reformáció, 23.) Budapest, 1995. 219–387. o.
Szakály, 2001.
Szakály Ferenc: A hódolt megye története. In: Pest megye monográfiája. I/2. k. A honfoglalástól 1686-ig. Szerk. Zsoldos Attila. Budapest, 2001. 329–543. o.
Szarka, 1947.
Szarka Gyula: A váci egyházmegye és püspökei a török hódítás korában. (Vácegyházmegye multjából, IV.) Vác, 1947.
Takáts, I–III. k.
Takáts Sándor: Rajzok a török világból. I–III. k. Budapest, 1915–1917.
Takáts, 1928a.
Takáts Sándor: Dobó Ferenc generális. In: Uő.: Régi magyar kapitányok és generálisok. 2. bőv. kiad. Budapest, [1928.] 377–432. o.
Takáts, 1928b.
Takáts Sándor: Thengöldi Bornemissza János. Milyen volt az élete egy végbeli kapitánynak? In: Uő.: A török hódoltság korából. (Rajzok a török világból IV., bef. k.) Budapest, [1928.] 343–489. o.
Takáts, 1929.
Takáts Sándor: Steierország magyar huszárjai. In: Uő.: Emlékezzünk eleinkről. I. k. Budapest [1929.] 233–258. o.
Težak–Šimek–Lipljin, 1999.
Težak, Spomenka–Šimek, Marina–Lipljin, Tomislav: Županija varaždinska u srednjem vijeku / Die Gespanschaft Varaždin im Mittelalter. Katalog izložbe. Varaždin, 1999.
Toifl, 2002.
Toifl, Leopold: Bajcsavár története stájer levéltári források alapján. In: Weitschawar / Bajcsa-Vár. Egy stájer erődítmény Magyarországon a 16. század második felében. Kiállítás a zalaegerszegi Göcseji Múzeumban 2002. május 31. – 2002. október 31. Kiállítás a budapesti Hadtörténeti Múzeumban 2002. november 21. – 2004. január 31. Szerk. Kovács Gyöngyi. A szerk. munkatársa Kőfalvi Csilla. Zalaegerszeg, 2002. 27–40. o.
Tóth I. Gy., 1996.
Tóth István György: Mivelhogy magad írást nem tudsz… Az írás térhódítása a művelődésben a kora újkori Magyarországon. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok, 17.) Budapest, 1996.
Tóth S. L., 1986.
Tóth Sándor László: A kanizsai csata, 1600. október 7–13. Hadtörténelmi Közlemények, 33:2 (1986) 253–271.
Tóth S. L., 1998.
Tóth Sándor László: A tatai vár ostromainak szerepe a 15 éves háborúban. In: Tata a tizenötéves háborúban. (Tatán 1997. május 23-án megtartott tudományos ülésszakon elhangzott előadások anyaga.) Szerk. Fatuska János–Fülöp Éva Mária–Gyüszi László. (Annales Tataienses, I.) Tata, 1998. 19–44. o.
1000Tóth S. L., 2000.
Tóth Sándor László: A mezőkeresztesi csata és a tizenöt éves háború. Szeged, 2000.
Traut, 1892.
Kurfürst Joachim II. von Brandenburg und der Türkenfeldzug vom Jahre. Nach archivalischen Quellen bearbeitet von Dr. Hermann Traut. Gummersbach, 1892.
Tringli, 1998.
Tringli István: Az 1481. évi szlavóniai közgyűlés. In: Tanulmányok Borsa Iván tiszteletére. Szerk.: Csukovits Enikő. Budapest, 1998. 291–318. o.
Turbuly, 1994.
Turbuly Éva: Adatok a megyei közigazgatás és tisztikar történetéhez Nyugat-Magyarországon a 16. század végén és a 17. század első évtizedeiben. Levéltári Szemle, 44:3. (1994) 23–34. o.
Turbuly, 2000.
Turbuly Éva: Megyei közigazgatás Sopron vármegyében a statútumok (szabályrendeletek) tükrében (1589–1771).: In: Fejezetek Győr, Moson és Sopron vármegyék közigazgatásának történetéből. Szerk. Horváth József. Győr, 2000. 21–37. o.
Tusor, 1999.
Tusor Péter: Zrínyi Miklós ismeretlen levele egy gyilkosság ügyében. Gregoróczy György szredicskói kapitány élete és halála. Hadtörténelmi Közlemények, 112:3. (1999) 582–601. o.
ÚMIL I. k.
Új Magyar Irodalmi Lexikon. I. k. A–Gy. Budapest, 1994.
Vándor, 1994.
Vándor László: Kanizsa története a honfoglalástól a város török alóli felszabadulásáig. In: Nagykanizsa. Városi monográfia. I. k. Nagykanizsa, 1994. 215–424. o.
Varga J., 1981.
Varga J. János: Szervitorok katonai szolgálata a XVI–XVII. századi dunántúli nagybirtokon. (Értekezések a történeti tudományok köréből, Új sorozat 94.) Budapest, 1981.
Várkonyi, 1992.
Várkonyi Gábor: Magyar katonák a harmincéves háború európai hadszínterein. Hadtörténelmi Közlemények, 105:2. (1992) 149–151 o.
Várkonyi, 2002.
Várkonyi Ágnes, R.: A Wessselényi szervezkedés történetéhez 1664–1671. In: Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Szerk. Fodor Pál–Pálffy Géza–Tóth István György. (Gazdaság- és társadalomtörténeti kötetek, 2.) Budapest, 2002. 423–460. o.
Veress, 1983.
Veress D. Csaba: Várak a Bakonyban. A veszprémi, pápai és palotai vár hadtörténete. Budapest, 1983.
Veress, 1993.
Veress D. Csaba: A győri vár. Budapest, 1993.
Veress, 1999.
Veress D. Csaba: Veszprém a tizenötéves háborúban (1593–1606). In: Veszprém a török korban. Felolvasóülés Veszprém török kori emlékeiről. Szerk. Tóth G. Péter. (Veszprémi Múzeumi Konferenciák, 9.) Veszprém, 1998. 42–54. o.
Veress–Siklósi, 1990.
Veress D. Csaba–Siklósi Gyula: Székesfehérvár, a királyok városa. Budapest, 1990.
Vojna krajina, 1984.
Vojna krajina. Povijesni pregled – historiografija – rasprave. Ured. Pavličević, Dragutin. Zagreb, 1984.
Zagrebački biskupi, 1995.
Zagrebački biskupi i nadbiskupi. Autori: Juraj Batelja et alii. Zagreb, 1995.
ZMA, 2000.
Zala megye archontológiája 1138–2000. Szerk. Molnár András. (Zalai Gyűjtemény, 50.) Zalaegerszeg, 2000.
Zsoldos, 2001.
Zsoldos Attila: Egész Szlavónia bánja. In: Tanulmányok a középkorról. Szerk. Neumann Tibor. (Analecta mediaevalia, I.) Budapest, 2001. 269–281. o. és közel azonos horvát változata: Hrvatska i Slavonija u kraljevstvu Arpadovića. Povijesni prilozi, 17. (1998) 287–296. o.
 

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem