ÍGY KEZDŐDÖTT A TÖRÖK HÓDOLTSÁG…

Teljes szövegű keresés

91FODOR PÁL: ÍGY KEZDŐDÖTT A TÖRÖK HÓDOLTSÁG…
In: Keletkutatás 1995 tavasz
Buda 1541. évi elfoglalásával megkezdődött az oszmán uralom Magyaroszág középső részén. De ez az uralom eleinte csupán néhány megerősített hely katonai megszállására korlátozódott. Még hosszúévekbe tellett, míg a törökök kiépítették közigazgatásukat, azokat az intézményeket, amelyek megszabták itteni berendezkedésük kereteit. Elsők között láttak hozzá az ún. szandzsákösszeírások (tahrir-defterek) elkészítéséhez, mert ekkoriban ezen alapultak az oszmán állam pénz- és adóügyei. A budai vilájet vagy beglerbégség pénzügyigazgatásától a központi kormányzat azt várta, hogy a lehető legnagyobb összegekkel járuljon hozzá az itt állomásozó, tekintélyes létszámú katonaság fizetéséhez. Érthető hát, ha a szultáni udvar olyan személyt keresett a terület jövedelemtermelő képességének felmérésére, aki rendelkezett az ehhez szükséges szaktudással és tapasztalattal. Így esett a választás Halil bégre, a nagy múltú Csandarli család leszármazottjára.1 Halil bég az 1540-es évek közepén kezdte meg a magyarországi szandzsákok összeírását, és az általa készített defterek az oszmán birtoklás alapdokumentumai lettek. Munkájával a Portán annyira meg voltak elégedve, hogy amikor 1552-ben megszervezték a temesvári vilájetet, annak összeírásával is őt bízták meg.2 Nem sokkal később az uralkodó– elismerése jeléül – szandzsák-, majd beglerbégi tisztségekbe emelte Halilt.
1 Vö. Fekete Lajos, Budapest a törökkorban. Budapest, 1943, 178. Káldy-Nagy Gyula, Magyarországi török adóösszeírások. Budapest, 1966, 12. Káldy-Nagy Gyula, A budai szandzsák 1559. évi adóösszeírása. Budapest, 1977, 11.
2 Christina Fenaºan, Recensement fiscaux de l’eyalet de Timiºoara dans la seconde moitié du XVIe siècle (d’après les mühimme defterleri): Revue des Études Sud-Est Européennes 31, 1-2, 1993, 161–169.
Halil bég nevét a korabeli magyarok is jól ismerték, mivel a törökök szinte minden területi vitában az ő deftereire, az ő– számukra – vitathatatlan tekintélyére hivatkoztak. Kevésbé tudhatták róla, hogy ez a köztiszteletben álló személyiség épp olyan esendő lélek volt, mint sok más kor- és hivatalnoktársa. Ezt a másik Halil béget ismerhetjük meg az alább közölt szultáni rendeletből, amely valójában Buda – valószínűleg – első török várnagyának (dizdár) visszaéléseiről, illetve kettőjük korrupciós ügyletéről tájékoztat bennünket. 92Megtudhatjuk, hogy a budai tartomány két tekintélyes tisztségviselője azzal kezdte tevékenységét, hogy elsikkasztotta a reá bízott kincstári vagyon egy részét.
A várnagy ellen felhozott vádak, amúgy mellékesen, egy magyar kultúrtörténeti rejtély megoldásához is hozzásegítenek. Régóta foglalkoztatja a kutatókat Mátyás király híres korvináinak sorsa. Sokáig tartotta magát az a nézet, hogy a korvinák egy részét a török korban Budán őrizték. 1961-ben megjelent alapos tanulmányában Csapodi Csaba azonban bebizonyította, hogy tévedtek azok a 16–17. századi utazók és könyvgyűjtők, akik korvinákat kerestek vagy véltek látni Budán, mert az 1686-ban Marsigli által részben megmentett és Bécsbe szállíttatott könyvek nem tartozhattak Mátyás király könyvtárához.3 Csapodi mutatott rá, hogy a törökkori Budán őrzött könyvanyag csakis valamelyik egyházi intézményből származhatott, és azzal a feltevéssel élt, hogy az a „Mátyás alapította papi testület (vagy az általa továbbfejlesztett királyi kápolna, mint testület) könyvtára volt ...”.4 Az itt közölt török irat teljes mértékben alátámasztja Csapodi okfejtésének első részét. Ugyanis arról tudósít bennünket, hogy a török hatóságok (valószínűleg 1545 körül) átadták a budai kincstárnak az „ágyúszertár kolostorának” (tophane keşişlig˘i) 800 darabból álló könyvállományát. Miután Marsigli 1686-ban éppen 800 kötetnyire becsülte a budai palota romjai között fellelt könyvtárat, nem lehet kétséges, hogy ugyanerre a kolostori könyvtárra bukkant rá 150 évvel később. A kérdés csak az, hogy az „ágyúszertár kolostora” kifejezés melyik korábbi magyar egyházi intézményre vonatkozhat. A budai várban a törökök által tophane-nak (vagy tophane meydani-nak, „ágyúszertár térnek”) nevezett részen5 két ilyen létesítmény jöhet szóba: a Szent Zsigmond társaskáptalan és a ferences rend Szent János kolostora.6 A török szövegben előforduló keşişlik szó („barátok által lakott hely”) alapján inkább a ferences szerzetesek Szent János kolostorára kell gondolnunk. Ha ez a feltételezés helyes (amit alátámaszt Bonfini leírása is, amely szerint Mátyás a palota Duna felőli oldalán kápolnát építtetett és „tiszteletre méltó papi testületet adott hozzá”7), akkor elmondhatjuk: a budai ferences kolostor tekintélyes méretű könyvtára épségben átvészelte az uralomváltással járó zűrzavarokat, majd az 1540-es években a török kincstár tulajdona lett. A törökök a könyvtár 93anyagát nem bántották (csupán néhány darabot ajándékoztak el belőle), sőt őrizték és megőrizték itteni uralmuk végéig. A gondatlan tárolás és az 1686. évi ostrom eseményei miatt azonban a könyvek többsége alaposan megrongálódott: a visszafoglalás után mindössze 300 darabot találtak olyan állapotban, hogy érdemesnek tűnt őket a bécsi császári könyvtárba szállítani.8
3 Csapodi Csaba, Mikor pusztult el Mátyás király könyvtára?: Magyar Könyvszemle 77, 4, 1961, 399–419.
4 Csapodi Cs., i. m., 410.
5 Ehhez ld. Fekete L., Budapest a törökkorban, 80.
6 Budapest története a későbbi középkorban és a török hódoltság idején. Írta Kubinyi András, Gerevich László, Fekete Lajos és Nagy Lajos. II. Budapest, 1973, 116–17, 24–25, 222.
7 Csapodi Cs., i. m., 409.
8 I. m., 406.
1552. július 26.
A szultáni tanács rendelete Bajram szerémi bégnek és a budai kádinak
(Istanbul, Topkapi Sarayi Müzesi Kütüphanesi, Kog˘uşlar 888, 329a.)
Yazildi. Budun beg˘lerbeg˘isi kapu kethüdasi Behram kethüdaya verildi. Fi 6 şaban sene 959.
Sirem beg˘i Bayram beg˘e ve Budun kadisina hüküm ki: sabika Budun dizdari olan Mehmedün hizane-i amireme hiyaneti olub tabur seferi muharebesinde küffardan cem olunan iki yüz kita zirh ki Budun hazinesine teslim olunmişdi zikr olunan zirhlarun kirk kitasin mal defterdari olan Halile rüşvet verüb rüşvet vermesine bais Budun cebecileri başisi fevt oldukda külli nakdiyesin ve sair esbabin cümle mezbur dizdar hafiyeten zabt edüb vakif olanlar şikayete varmak istedüklerinde seksen tane altun verüb anlar dahi kabul etmeyüb ahir mezburlari bir harab evde habs edüb katl etmek istedükde zaruri seksen tane altuni kabul edüb halas olduklarinda mezbur Halil beg˘e varub ahvali takrir edüb ve müteveffa-i mezbur cebecibaşinun nakdiyesi ve sair esbabi miriye müteallik idi mezbur dizdar zabt etdi deyüb ve seksen tane filoriyi Halil dame izzuhuya verdüklerinde mezbur dizdari tacilen getürdüb bu vechle mal-i miriye noksan ve hiyanetine bais nedür deyü ikdam etdükde zikr olunan kirk kita zirhi ve yig˘irmi kita kolçak dahi ol vakit müşarünileyhe rüşvet verüb sulh etmiş idi. Sonra mezbur defterdara sancak verildükde mezbur dizdar zikr olunan zirhlari ve kolçaklari miridür versün deyü taleb etdükde müşarünileyh dahi ol vakit ani der-i devlete arz etmedüg˘üm yetmez mi idi deyü cevab edüb bundan gayri Budun tophane keşişlig˘inden sekiz yüz pare kafiri kitablar ve sekiz pare papas gömleg˘i kimi kemha ve kimi kadife hazineye teslim olunmişdi. Ani dahi kendü kabz eyledi. Ve kendünün mülki olan bir ahorin ve iki tabak hanesin ve beş kita büyük azik gemilerin ve tarik-i amda olan ilicasin külli Budun hazinesi demüriyle mamur etmişdür. Ve bundan maada eg˘er gönüllüye ve eg˘er beşlü taifesine ve eg˘er sair ulufeciye atlarina yem bulunmadug˘i mahalde ulufelerine tuta arpa verilicek kasden atlu taifesine eski arpa verürler. Girü Budun dizdari anlardan arpanun kilesin ikişer akçeye satun alub ol eski arpayi girü yerine koyub dahi ziyade kile ile arpanun eyüsin alur. Ve Frengi kullenün kapusin dün buçug˘inda açub 94ilicasina gider deyü südde-i saadetümde arz olunub ve sizün vüfur-i adalet ve istikametünüze itimad-i hümayunum olmag˘in bu hususa sizi müfettiş tayin edüb buyurdum ki, … vusul buldukda tehir etmeyüb zikr olunan hususlari ehl-i vukufdan ve yerlü yerinden göresin onat vechle hak üzere teftiş ve tefahhus edüb göresin arz olunan hususlar vaki midür ne vechle olmişdur. Yanunuzda her nice sabit ve zahir olursa mufassal ve meşruh yazub suret-i sicillerin atebe-i ulyama gönderesin. Miri yarakdan ve miri esbabdan mezburun zimmetinde ne mikdar nesne sabit olur bi-kusur tahsil etdürüb miri içün zabt etdüresin. Bi’l-cümle üzerinde zahir olan mal-i miriden üzerinde nesne komayub ve ne kadar nesne tahsil olundug˘in defter edüb defterin mühürleyüb südde-i saadetüme gönderesin. Dikkat ve ihtimamla teftiş edüb hilaf-i şer kimesneye iş etdürmeyesin. Mübhem ve meşkuk nesne komayub bir dahi gözetmelü etmeyesin.
Megíratott. Behrám kethüdának, a budai beglerbég udvarnagyának adatott át 1552. július 28-án.
Parancs a szerémi bégnek, Bajram bégnek és a budai kádinak: boldogságos küszöbömhöz az alábbiakat jelentették: „Mehmed, a korábbi budai várnagy árulást követett el a nagyúri kincstárral szemben. Ugyanis abból a kétszáz páncélból, amelyet a tábor-hadjárat9 során vívott ütközetben a hitetlenektől gyűjtöttek be és amelyet a budai kincstárban helyeztek el, negyven darabot megvesztegetésképpen átadott Halilnak, kincstáram defterdárjának. A megvesztegetésre az ösztökélte, hogy amikor meghalt a budai fegyverkovácsok parancsnoka, akkor a nevezett dizdár titokban mindenestől lefoglalta annak nagy összegű készpénzét és egyéb holmiját, és nyolcvan aranyat ajánlott azoknak, akik megtudván a dolgot, panaszra akartak menni. Ők azonban visszautasították ezt, mire egy romos szobába zárta és ki akarta végezni őket. Ekkor szorultságukban elvették a pénzt, de kiszabadulásuk után elmentek az említett Halil béghez, és elmondták neki az esetet. Előadták, hogy a fegyverkovácsok elhunyt parancsnokának pénzét és más holmiját a nevezett várnagy lefoglalta, noha az a kincstárt illette volna meg, majd átadták a nyolcvan forintot Halilnak – növekedjék a tekintélye! Halil ekkor gyorsan előhívatta az említett várnagyot, és kérdőre vonta: mi az oka annak, hogy ily módon károsítja és hűtlenül kezeli az állami vagyont? [A dizdár] a fent említett negyven páncélt és húsz karvértet ekkor adta oda a nevezettnek, és kiegyezett vele.10
9 A törökök azért hívták „tábor-hadjárat”-nak az 1541. évi hadjáratot, amely Buda elfoglalásával végződött, mert a legnagyobb ütközetet a Gellérthegy alatti sánctábor körül vívták Ferdinánd király csapataival.
10 Halil összeírói működésének időpontjaiból arra következtethetünk, hogy ez az eset 1545 körül történt.
Mikor utóbb az említett defterdárt kinevezték szandzsák[bég]nek, a nevezett dizdár visszakövetelte tőle az említett páncélokat és karvérteket, mondván: 95azok a kincstárt illetik és sáppénzként kerültek hozzá. Halil erre ezt válaszolta: ‘nem volt elég, hogy akkoriban nem jelentettem az ügyet az udvarnak?’
Ezenkívül [a várnagy még a következőket cselekedte]: a budai ágyúszertár kolostorából nyolcszáz darab hitetlen könyv és nyolc darab – részint selyemlampasz, részint bársony – miseruha adatott át a kincstárnak. Ő ezekre is magának foglalta le. A saját tulajdonában lévő istállóját, két tímár-műhelyét, öt nagy élelmiszerszállító hajóját és a közúton álló hévfürdőjét teljességgel a budai kincstár vaskészletéből hozatta rendbe. Továbbá: amikor a gönüllük, a beslük11 és más zsoldosok nem találnak takarmányt a lovaiknak, és szükségessé válik, hogy árpát osszanak nekik az illetményük terhére, akkor a budai várnagy szándékosan régi árpát ad a lovas csapatoknak. Aztán kilénként két akcséért megveszi tőlük az árpát, majd ugyanezt a régi árpát visszateszi a helyére, s aztán [a különbözeten] még több kile jóárpát vásárol.12 A Frengi-bástya13 kapuját csak fél nap eltelte után nyitja ki, és a hévfürdőjébe távozik.”
11 „Önkéntesek”és „ötösök”– magyarországi várakban szolgáló török lovas alakulatok nevei.
12 Kile: eredetileg űrmérték; az árpa mérésére használt kile többnyire 22 és 41 kg között ingadozott.
13 A budai vár délkeleti csúcsán álló nagy körbástya török neve. A frengi szó jelentése: „nyugat-európai”.
Mivel a ti bőséges igazságosságotokban és egyenességetekben teljes a bizodalmam, ennek az ügynek a kivizsgálását rátok bíztam és elrendeltem, hogy amint N. [a parancsommal] megérkezik, ne késlekedjetek, és az említett dolgoknak az azokat ismerőknél és a maga helyén járjatok utána. Megfelelő módon, a valóság szerint derítsétek ki és vizsgáljátok meg, hogy a jelentett dolgok igazak-e, s miként történtek. Bármit állapíttatok meg és bármire derül is fény, részletesen és hitelesen írjátok meg, és a jegyzőkönyv másolatát küldjétek fel magas küszöbömhöz. Bármilyen kincstári fegyvert és holmit találtok a nevezett kötelmén, azt mind szedessétek össze és foglaljátok le a kincstár számára. Az előkerülő kincstári vagyonból semmit se hagyjatok nála. Vegyétek lajtromba, hogy mi mindent hajtottak be, s a deftert lepecsételve küldjétek el boldogságos küszöbömhöz. Figyelmesen és gondosan vizsgálódjatok, senkivel ne tegyetek olyat, ami ellenkeznék a vallásjog előírásaival. Kétséges és bizonytalan dologba ne kezdjetek, nehogy még egyszer el kelljen járni az ügyben.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages