33. Naszuhpasazáde Hüszejn budai pasának IV. Murád szultán nevében kiadott rendelete a hatvani kádinak Buda, 1635. június 7–16.
33.
Naszuhpasazáde Hüszejn budai pasának IV. Murád szultán nevében kiadott rendelete
a hatvani kádinak
Buda, 1635. június 7–16.
Naszuhpasazáde Hüszejn budai pasának IV. Murád szultán nevében kiadott rendelete
a hatvani kádinak
Buda, 1635. június 7–16.
A tugrán: Murád, Ahmed hán fia, mindig győzedelmes.
Kádik és bírák mintaképe, az erény és igaz szó kincsesbányája, mollánk: Hatvan kádija – akinek szaporodjanak erényei! –, e magas szultáni rendelet vételekor a következő szolgáljon tudomásodra:
A kegyes kormányzó, a hatvani szandzsákot arpalikként birtokló Oszmán – akinek tartson soká szerencséje! – levelet küldött, és ebben a következőket tudatta: A szultáni hász-birtokok közül a hatvani bírósági körzetben fekvő Jászberény városának lakosai, ezen szultáni rendelet birtokosai, korábban a háborús időben a különféle katonák zaklatásai miatt elfutottak és elszéledtek, városuk üresen, ráják nélkül maradt. Később olyan emberek, akik nem voltak senki bejegyzett rájái, az ellenséges országrészből és más helyekről a városba jöttek. Behódolás után oltalomlevéllel letelepedtek, a város feléledt, fejlődésnek és virágzásnak indult. Újabban az egri mukátaá eminje és néhány ziámet- és tímár-birtokos bukkant fel, és azzal az ürüggyel, hogy a városban az ő deftermásolatukba bejegyzett rájáik és azok fiai élnek, azt követelik, hogy ezek költözzenek vissza hajdani falvaikba. Ezzel a követeléssel zaklatják, sanyargatják és üldözik őket.
Most magas parancsomat kérték arra, hogy ez ne folytatódjék, és a városban lakó rájákat ne akarják onnan eltelepíteni. Ezért megparancsolom, hogy miután engedelmességet parancsoló, nemes rendeletem megérkezik, kellő gondossággal nézzetek utána az ügynek. Ha a helyzet megfelel annak, ahogy előadták, és igaz, hogy a nevezett város korábban elpusztult, lakossága elfutott és elszéledt, majd az ellenséges országrészből és máshonnan vándor ráják jöttek oda oltalomlevéllel; most azonban a letelepedett ráját az egri mukátaá eminek és más ziámet- és tímár-birtokosok, azzal az ürüggyel, hogy ezek az ő bejegyzett rájáik és rájáik fiai, el akarják vinni, s így zaklatják és háborgatják őket – ha tehát mindez igaz, lépjetek közbe és akadályozzátok meg! Ezentúl ne engedjétek, hogy a városból a ráját elvigyék, hanem helyzetüknek megfelelően telepítsétek le őket. 60Ha a nevezett mukátaá eminje vagy a ziámet- és tímár-birtokosok közül bárki a deftermásolatra hivatkozva magának ráját követel a városból, nézzétek meg a felséges új defter kezükben lévő, hiteles másolatát. Ha ebből nyilvánvalóan bebizonyosodik, hogy a vitatott emberek bejegyzett ráják vagy ráják fiai, a lakóhelyükön törvényesen elrendelt adókat vettessétek ki rájuk és szedessétek be hiány nélkül; a vilájet összeírói lakóhelyükön ne más birtokoshoz írják a rájákat. A seriat, a kánun és a szultáni rendelkezés ellenére senkivel szemben ne engedjetek önkényesen eljárni vagy bármit véteni. Óvakodjatok a rája szétszóródásától! A tilalommal elégedetleneket jelentsétek, s gondotok legyen arra, nehogy ebben az ügyben ismét panaszra kerüljön sor. Így tudjátok! S miután megnéztétek, e felséges rendeletet hagyjátok a város lakosainál; nemes kézjegyemnek hitelt adjatok! Kelt az 1044. év nemes zi-l-hiddzse havának utolsó harmadában, a jólvédett Buda városában.
A hátlapon: Bejegyeztetett. Bevezetve. Magyarul: Vezér levele, hogy akármely iszpaja is a jobbágyot Berinybül ki ne vihesse.
– – – – –
Ofen, 7.–16. Juni 1635. Im Namen des Sultans Murad IV. herausgegebener ferman des beylerbeyis von Ofen, Nasuhpaşazade Hüseyin, an der Hatvaner kadi: Er soll verhindern, daß die Einwohner des im Kriege zerstörten und neu besiedelten Ortes Jászberény von den sipahis – als eigene reaya – mit Gewalt an ihre alten Wohnorte zurückgebracht werden.
