HÉSZIODOSZ (Kr. e. VIII. század...)

Teljes szövegű keresés

HÉSZIODOSZ (Kr. e. VIII. század...)
...de lehetséges, hogy hosszú élete volt, és még a VII. század korai éveiben is élt, énekelt, tanított. Hamarosan úgy emlékeztek rá Görögország-szerte, hogy Homérosz vetélytársa és versenytársa volt. Még szobor is maradt fenn róluk: szemben állnak egymással lanttal a kezükben, mintha mindkettő mondaná a magáét. Persze, ha a valóságban Homérosz élt volna, legalább 100 évvel korábban élt, mint Hésziodosz. De a hősi eposz élén álló Homérosz a képzelet szülötte, míg a tanító költészet kezdeményezője és példaképe valóban élt. Abból a hamar közismert mendemondából, hogy vetélytársak voltak, azt is ki lehet következtetni, hogy az istenekről, mitológiai történetekről éneklő hősköltészet, az epika kezdete célja szerint szintén ismeretterjesztő volt, hogy a hallgatóság megismerje az istenek és félistenek természetét, és képes legyen szeszélyeik ellen védekezni. Az istenek ismeretterjesztésre szorultak, de legalább ennyire a természet, a gazdálkodás ismerete is tájékoztatást kívánt. Nem csak az volt a fontos tudnivaló, hogy milyen veszélyeket rejt nem ismerni a kiszámíthatatlan istenek szeszélyeit, hanem az is életveszélyes volt, ha a szántóvető nem tudja, mikor helyes elvetni a gabonát, vagy mikor és hogyan lehet eredményesen íjat-nyilat fordítani a vadak ellen. A munkából és munkával élő embernek ugyanolyan fontos volt megismerkedni a gazdálkodás törvényeivel és szokásaival, mint a harcosoknak, vadászoknak megtanulni a fegyveres küzdelem módszereit, amelyeket legszemléletesebben a harcos istenek példáznak. Tehát a szántóvető embernek olyan fontos volt, amit Hésziodosz a gazdálkodásról tanított, mint a harcos embernek a hősök Homérosz idézte példaadása. – Ezért kellett költői vetélytársakként emlékezni Homéroszra és Hésziodoszra.
Ezekben a trójai háború utáni évszázadokban a görög történelem már a rabszolgatartó gazdálkodás előrehaladott formáit érte el: sem a rabszolgatartó, sem a rabszolga értékrendjében nem volt becsülete a testi munkának. De a szabad embereknek az a rétege, amely – ha szerény körülmények között is – maga gazdálkodott a maga és családja javára, az akarva-akaratlanul megbecsülte a munkát. A szabad szegények elég széles rétege, a kisbirtokos paraszt, a kis műhelyében tevékenykedő kézműves nemcsak becsülte a munkát, hanem örömét is találta az eredményes munkában. Ezekről és ezekhez szólnak Hésziodosz tankölteményei. A munka szellemi megbecsülése az egész világirodalomban Hésziodosszal kezdődik. Minden bizonnyal írt és énekelt más tanító költeményeket is, de épen és hitelesen két maradandó alkotása maradt ránk. Az egyik, akárcsak a hőseposzok jó része az istenekről, a isteni világ bonyolult rendszeréről szól. Címe: „Theogonia” azaz „istenek származása”. Valójában ismeretterjesztő rendszerezés énekelhető versekben, hogy a hallgatók ki tudják számítani, mitől féljenek és miben reménykedhetnek az isteni erők közelében. Homérosz eposzai legendás példázatok az imádandó istenekről, Hésziodosz tankölteménye rendszerező hittankönyv. Aki valóban ismerni és érteni kívánja a hajdani görög mítoszvilágot, máig se nélkülözheti Hésziodosz útmutatását az istenek útvesztőiben.
De az ismeretterjesztő műfaj fogalomkörében ennél is sokkal fontosabb és nélkülözhetetlenebb a paraszti munka lehetőségeit és módszereit rendszerező gyakorlati tanácsadás a gazdálkodás világában. Ez az „Erga kai hémerái” azaz a „Munkák és napok”. Mindmáig a legfőbb mintája a tanító költészetnek és leghitelesebb dokumentuma ama nagyon régi mezőgazdasági életnek. Ebben a költő a hitelességet azzal támasztja alá, hogy saját életformájáról, törekvéseiről, csalódásairól is vall. Tulajdonképpen ez a szemléletes mestermű az egyetlen hiteles korábrázolás a trójai háború utáni és a görög–perzsa háború előtti évszázadok szabad-szegény embereiről, akik a rabszolgák felett és a rabszolgatartók alatt éltek. A háborúk közkatonái, a városi és falusi élet közemberei ezek voltak. Homéroszt hallgatva a harcos férfi ünnepelte önmagát, Hésziodoszt hallgatva az a dolgozó ember, aki örömét is lelte az eredményes munkában.
Homérosz nyilván sohasem élt, de töméntelen monda örökíti létét, ami nem volt, és egyéniségét, amit egymásra következő nemzedékek találtak ki. Hésziodosz bizonnyal élt, és – ha mesélgettek róla – összehozták Homérosszal is, de a napi munkát dicsőítő, tanító szándékú dalnok sohase lehetett olyan érdekes, mint a csataterek hőseiről és a hajóskalandok kalandorairól szóló költészet. De Homérosz kétes hitelét és Hésziodosz kétségtelenül hiteles történetét nem lehet egymás nélkül felidézni.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages