I. 12. Az országleírások (Landesbeschreibung)
I. 12. Az országleírások (Landesbeschreibung)
Az I. katonai felmérés sajátossága, hogy amit a térképen jelkulccsal nem tudtak kifejezni, de katonailag fontosnak ítélték, leírták és a térképekhez csatolták. A leírások is országonként, tartományonként készültek. (A 2. sz. táblázat jelzi, melyik felméréshez hány kötet leírás tartozik.) Az országleírások tartalmára vonatkozóan a Hofkriegsrat 1764. május 13-i rendeletében egységes utasítást adott ki, amelyet Motzel és Elmpt őrnagyokhoz, az akkor megkezdett csehországi és morvaországi felmérések vezetőihez intézett, de amely a későbbiekben is irányadó lett.126 Ettől kezdve minden felmérési szelvényhez készült országleírás, amelyet a Generalquartiermeisterstab alárendeltségében 1764-ben létrehozott „Abteilung für Landesbeschreibungs-arbeiten” (az Országleírásokat Végző Osztály) beosztottai készítettek.
KA HKR 13. May. 1764. Istruction. Az alább következő magyar fordítás Borbély – Nagy, 1932. tanulmányából került átvételre, 60. o.
Az országleírásnak tartalmaznia kellett:
1. Az egyik helynek a másiktól való távolságát órákban és közönséges rendes lépésben mérve.
2. A folyók értékelését mélységük, szélességük, partjaik minősége szerint, a gyalogosok, lovasok és kocsik számára alkalmas gázlók feltüntetésével.
3. Az utakat és azok állapotát.
4. Az erdőket (hány használható kocsi-, faszállító- és más út, valamint gyalogösvény megy át rajtuk), vannak-e bennük hegyek, halmok, mélyedések és völgyek, távol vagy közel vannak-e a kocsiutaktól, milyen (magas törzsű, ritka, fiatal, öreg, stb.) fákból állnak, hol lehet rajtuk átjutni, vannak-e bennük mocsarak, lápok.
5. A mocsarak és lápok járhatóak-e gyalog vagy lóháton, mindig vagy csak bizonyos időszakokban, kiszáradnak-e, stb.
6. A tavakat, a vizük minőségét, medrük jellegét (homokos vagy mocsaras), lecsapolhatók-e, stb.
7. A hegyeket és magaslatokat, különösen a magas csúcsokat, ahonnan nagy terület látható be.
8. Az utakat és gyalogösvényeket, azok állapotát, valamint a templomok, temetők, majorok, malmok, szilárd épületek és más, stratégiailag fontos építmények leírását.
A Magyar Királyság felmérési szelvényeihez 7 kötet országleírás tartozik, táblázatos formában. Az eredeti (gót betűs) leírások a bécsi Kriegsarchiv gyűjteményében, a felmérési szelvényekkel együtt, azok leltári számán találhatók, a Hadtörténeti Térképtárban másolatuk, illetve latin betűs átiratuk van meg. Az átírást Eperjessy Kálmán127 és munkacsoportja végezte, amelynek többek között egyetemi hallgatók is tagjai voltak. A rossz minőségű gót másolatot, sajnos, helyenként rosszul olvasták ki, több hibát tartalmaz. Ez a latin betűs átírás szerepel a Hadtörténeti Intézet És Múzeum és az Arcanum Adatbázis Kft közös kiadásában megjelent DVD kiadványon, amelyen az I. katonai felmérés Magyar Királyság területére eső 965 szelvénye is szerepel. A települések keresését könnyíti, hogy az országleírások keresőprogrammal vannak ellátva.128
Nevéhez fűződik a Szegeden 1929-ben kiadott „A Bécsi Hadilevéltár magyar vonatkozású térképeinek jegyzéke.” című katalógus sajtó alá rendezése.
A Magyar Királyság I. katonai felmérése. Budapest, 2005.
Több megye kiadta az országleírás területére eső részének magyar fordítását:
Csorba Csaba: Abaúj-Torna vármegye katonai leírása. Miskolc, 1993.
Eperjessy Kálmán: Bács-Kiskun, illetve a hajdani Bács-Bodrog megye a II. József-kori országleírásban. Kecskemét. 1979.129
In: Bács-Kiskun megye múltjából II. Kecskemét, 1979. 585–670 o. Német nyelvű, fordítás nélkül (!). HT jelzet: IX 245.(Fénymásolat.)
Pók Judit: Bereg vármegye katonai leírása. Nyíregyháza, 1994.130
HT jelzet: IX 219.
Csorba Csaba: Borsod vármegye katonai leírása. Miskolc, 1990.131
HT jelzet: IX 210.
Eperjessy Kálmán: Csanád megye az első katonai felvétel (1782–1785) idején. Makó, 1971.132
In: Tóth Ferenc: A Makói Múzeum füzetei. Makó, 1971. HT jelzet: IX 244.
Eperjessy Kálmán: Fejér megye katonai leírása II. József korában. Székesfehérvár. 1977.133
In: Fejér megyei történeti évkönyv 11. Székesfehérvár, 1977. 119–160 o.; HT jelzet: IX 245. (Fénymásolat.)
Csorba Csaba: Gömör vármegye katonai leírása. Miskolc. 1993.
Csiffáry Gergely – B. Huszár Éva: Heves megye II. József-kori katonai leírása (1783–1785). Eger. 1999.134
HT jelzet: IX 234.
Cseh Géza: A Jászkunság és Külső Szolnok megye leírása. (1782–1785). Szolnok. 1995.135
HT jelzet: IX 221.
Eperjessy Kálmán – Schneider Miklós: Nógrád megye képe a XVIII. század végén. Salgótarján. 1977.136
Adatok és források a Nógrád megyei Levéltárból 7. Salgótarján, 1977. HT jelzet: IX 245. (Fénymásolat.)
Dobai András: Somogy megye az első katonai felvétel (1782–1785) idején. Kaposvár. 1983.137
In: Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv 14. Kaposvár, 1983. 89–161. o.; HT jelzet: IX 242. (Fénymásolat.)
Pók Judit: Szabolcs vármegye katonai leírása. Nyíregyháza, 1992.138
HT jelzet IX 220.
Pók Judit: Szatmár vármegye katonai leírása. Nyíregyháza, 1993.139
HT jelzet: IX 233.
Pók Judit: Ugocsa vármegye leírása. Nyíregyháza, 1998.140
HT jelzet: IX 227.
Pók Judit: Ung vármegye leírása. Nyíregyháza, 2002.141
HT jelzet: IX 243.
Csorba Csaba: Zemplén vármegye katonai leírása. Miskolc, 1990.142
HT jelzet: IX 213.
Erdély 4 kötetes országleírása a Hadtörténeti Intézet És Múzeum Hadtörténelmi Levéltárában mikrofilmen megtalálható, a többi, történelmi Magyarország területére eső felmérés, valamint a többi ország, tartomány felméréséhez készült leírást a bécsi Kriegsarchiv gyűjteményében őrzik.
Szlovénia is kiadta az I. katonai felmérésből származó, a jelenlegi ország területére eső szelvényeket, a hozzájuk tartozó leírással együtt.143 A 7 kötetben megjelent mű mindegyik kötete két részből áll: az országleírások szövege németül (latin betűs) és szlovén fordításban, névmutatóval kiegészítve. Az adott kötethez tartozó térképek eredeti méretben, színesben, hajtogatott formában kerültek kiadásra, összesen 145 szelvény; nagy részük Belső-Ausztria (déli részének) I. katonai felméréséből származik, kisebb részük a Magyar Királyság felmérési szelvényeiből.
Sovenija na vojaskem zemljevidu 1763–1787. 7 kötet. Ljubljana, 1995–2001. HT jelzet: B IX a 1164.
Hasonló módon kezdték meg Horvátországban a mai ország területre eső szelvények közzétételét; ez az I. katonai felmérés „birodalmi” voltából adódóan több felmérést is érint: Horvátországét, a Horvát Határőrvidékét, Szlavóniát, illetve a Szlavóniai Határőrvidék nyugati és középső részéét). Az országleírások szövege német és horvát nyelven jelenik meg, a hozzájuk tartozó szelvényeket színes, kicsinyített formában (54×35 cm, mintegy 84%-os kicsinyítés) adják ki. A több mint 20 kötetesre tervezett kiadvány megjelenése folyamatban van.144
Hrvatska na tajnim zemljovidima 18. i 19. stoljeca. Zagreb. I. k. 1999.
