I. 13. Az I. katonai felmérés megőrzésének története
I. 13. Az I. katonai felmérés megőrzésének története
Az I. katonai felmérés 1:28 800-as méretarányú, színes, kéziratos szelvényei a saját korukban a nyilvánosság elől elzártak, szigorúan titkosak voltak, a polgári térképészet fejlődésére alig lehettek hatással. A munka során egy eredeti felmérési szelvény (original Aufnahme) készült, arról pedig egy másolat (Reinzeichnung, Kopie v. Copie), amit a katonai akadémiák növendékei rajzoltak át. A szelvényeket háború esetén az eredeti anyag alapján a bécsújhelyi katonai akadémia növendékei lemásolták, és a vezénylő tábornokokat ezekkel a másolatokkal látták el. (Ezért őrződhetett meg az anyag teljes épségben.)
Az I. katonai felmérést megelőzően a katonai vonatkozású térképek a Hofkriegsrat tervrajzgyűjteményébe (Plansammlung des Hofkriegsrathes), a várak, erődített helyek tervrajzai a Mérnöki Levéltárba (Genie Archiv) kerültek. 1764-ben Lacy tábornagy a két intézményt Topográfiai Osztály néven egyesítette, így az I. katonai felmérés szelvényei oda kerültek. 1801-ben Károly főherceg ismét elválasztotta a Mérnöki Levéltárat a Topográfiai Osztálytól, az utóbbi akkor kapta a Kartenarchiv (térképi levéltár) nevet, amely a bécsi Kriegsarchivon belül működött, a Hofkriegsrat alárendeltségében. Amikor 1848-ban megszűnt a Hofkriegsrat, a Kriegsarchiv – és a Kartenarchiv – a Hadügyminisztérium, majd 1853-tól a Hadsereg-főparancsnokság irányítása alá került. Mivel az 1866-os háborúk veszélyeztették a Kriegsarchiv anyagát, egyéb anyagok mellett a Térképtárat is Budán helyezték biztonságba, majd a békekötés után ismét visszaszállították Bécsbe.
1864-ben a levéltári anyagok nagy részét felszabadították a korábbi korlátozások alól, és használatát a nagyközönség számára is lehetővé tették, de ez a katonai felmérés anyagára nem terjedt ki. Annak megtekintését csak a Vezérkar írásbeli engedélye alapján engedélyezték, főleg szolgálati célra, magánembereknek igen ritkán. A XX. század elején a térképek használatához az engedélyt már a Kriegsarchiv igazgatósága adta meg, így a térképek használata szélesebb körre terjedhetett ki. Az I. világháború után minden korlátozás megszűnt.
A Monarchia megszűntével Magyarország jogosult lett a területére vonatkozó katonai térképek anyagára, így a Kriegsarchiv térképgyűjteményének egy része is felosztásra került Ennek kapcsán mintegy 50 000 térképmű, térkép került a M. Kir. Hadilevéltár Térképosztályához. Az I. katonai felmérés anyaga ugyan a bécsi Kriegsarchiv (jelenleg a Staatsarchiv – az Állami Levéltár része) gyűjteményében maradt,145 ám szabadon kutatható, másolható lett. A két világháború között a felmérés anyagáról fekete-fehér fotómásolatok születtek, a Magyar Királyság, az Erdélyi Nagyfejedelemség és a Temesi Bánság területére, amelyek a M. Kir. Állami Térképészeti Intézetbe kerültek, majd onnan 1954-ben az akkor megalakult Hadtörténeti Intézet Hadtudományi Térképtárába.146 Ezek a másolatok, mivel színes eredetiről készültek, igen rossz minőségűek voltak, a tartalom nagy része olvashatatlanná vált.
A levéltári anyag oszthatatlanságának elve alapján.
Jelenleg: Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Hadtörténeti Térképtár.
1992-től folyt a bécsi Hadilevéltárból az I. katonai felmérés felmérési szelvényei másolati (Copie) példányainak folyamatos hazaszállíttatása és színes fénymásoltatása, így az eredeti térképekkel megegyező minőségű és használati értékű anyagot nyert a Hadtörténeti Térképtár. A gyűjteményben jelenleg a Magyar Királyság 965,147 a Temesi Bánság 208 és az Erdélyi Nagyfejedelemség 280148 szelvényből álló színes másolatai találhatók.
Zömmel a Copie-változat.
Az eredeti szelvények színes fénymásolatban, a másolati szelvények szkennelt változatban.
Eredetiben őrizzük a Báni Határőrvidék felmérési szelvényeinek (25 szelvény) másodpéldányát, amit 1926-ban, a badeni egyezményt követően adtak át a M. Kir. Hadilevéltárnak,149 hasonlóan a Sziléziai Hercegség felmérési szelvényeihez.150 A Cseh Királyság felmérési szelvényeiből 29 db került eredetiben a Térképtárba.151
B IX a 771.
B IX a 175.
B IX a 103.
Nyomtatásban Magyarország területére Szabolcs-Szatmár-Bereg megye adta ki az I. katonai felmérésnek a történelmi vármegyék területére eső szelvényeit (mintegy felére kicsinyítve) a hozzájuk tartozó országleírásokkal együtt,152 névmutatóval.
Pók Judit: Szabolcs vármegye. Nyíregyháza, 1996. HT jelzet: IX. 222.; Pók Judit: Szatmár vármegye. Nyíregyháza, 1998. HT jelzet: IX. 225.; Pók Judit: Bereg vármegye. Nyíregyháza, 1999. HT jelzet: IX. 226.
A kéziratos levezetett térképek közül eredetiben csak a Temesi Bánságról készített 1:136 800 méretarányú (B IX a 578), valamint az Erdélyről készült 1:192 000 méretarányú (B IX a 718) térképeket őrizzük. A többi, a történelmi Magyarország területét ábrázoló levezetett kéziratos térképről eredeti méretű színes fénymásolattal rendelkezünk. A nyomtatásban megjelent levezetett térképek (Felső-Ausztria és az Osztrák Németalföld 1:86 400 méretarányú térképe, az Alsó-és Felső Ausztria területének 1:192 000 méretarányú térképe, valamint az 1:864 000 Fallon-térkép) szintén megtalálhatók a gyűjteményben.
Az I. katonai felmérés felhasználásában a DVD kiadványok hoztak forradalmi változást, nevezetesen a Magyar Királyság,153 illetve az Erdélyi Nagyfejedelemség és a Temesi Bánság154 területére elkészült lemezek. A kiadványok tartalmazzák az összes térképszelvényt, az áttekintőszelvényeket, kapcsolódó tanulmányokat, és kereshetők a térképszelvényeken szereplő települések. Jelenleg a Birodalom többi országára, tartományára vonatkozó DVD-kiadványok kiadása folyik.
Az első katonai felmérés. A Magyar Királyság teljes területe. 2004.; Königreich Ungarn. Az első katonai felmérés. 2006.
Az első katonai felmérés. Erdély és a Temesi Bánság. 2005.
