I. 7. 1. 2. A jelek csoportosítása39
I. 7. 1. 2. A jelek csoportosítása39
Borbély – Nagy, 1932. alapján.
a.) A közigazgatási beosztás jelei és határjelzések (ország-, kerületi és megyehatárok, határkövek, határdombok, határfák).
b.) Közlekedés (úthálózat).
Az utak katonai szempontból is igen fontosak voltak, így a legkisebb utak ábrázolására is törekedtek. A vonalakat tussal húzták meg (a jelentős utakat két vonal jelölte, a kevésbé jelentőseket egy) és fontosságuktól függően sötétebb-világosabb barnával húzták át. Megkülönböztettek országutat, kocsiutat, mezei és gyalogutat stb.); ahol az út minőségét ábrázolással nem tudták egyértelműen kifejezni, ott megírással pontosították (Klippweg [= gátút], Hohlweg [= mélyút] stb.).
c.) Vízrajz
A vizek ábrázolására berlini kéket használtak. A katonák számára a vízhálózat is elsőrendűen fontos, ábrázolására nagy súlyt fektettek. Az utókor számára pedig azért igen nagy forrásértékű a vizek korabeli állapotának rögzítése, mert abból ismerhető meg az ország szabályozások előtti, természetes vízrajza. Jelölték a folyó- és állóvizeket, a nagyobb folyóknál nyíllal jelölték a folyás irányát. Nagy jelentőségű volt az átkelőhelyek (hidak, kompok, átkelők) feltüntetése, minősítése.
d.) Domborzat
A hegyeket helyzethűen, alaprajzszerűen ábrázolták, a terepformákat kifejezően szemléltették. A lejtőket csíkozással érzékeltették, az enyhe lejtőket hosszú, elnyújtott finomabb csíkokkal, a meredekebb lejtőket fekete vagy sötétbarna tusfestéssel jelölték, emiatt, különösen a magasabb hegységek területén, az egyéb síkrajzi elemek feltüntetése és az olvasható névmegírás nehézséget jelentett.
e.) Lakóhelyek és egyéb építmények
Az épületeket alaprajzszerűen és helyzethűen ábrázolták. Általános szabály szerint piros szín jelölte a szilárd és kőépületeket, fekete szín pedig az egyéb (fa-, vályog-, nád-) építményeket. Érdemes megfigyelni a tanyák jelölését, amely nem egységes, hanem egyéni. Szintén sokféle a templomok jelölése, amelyek többnyire nagy jelentőséggel bírtak (a jól látható templomtornyok támpontot nyújtottak a háromszögeléshez).
f.) Művelési ágak
– Növénytermesztés. – A művelési ágak elkülönítésekor nagy szerepet kaptak a színek. A fehéren hagyott helyek általában a szántót jelentik, de pl. a Temesi Bánság területét ábrázoló, szép kidolgozású felmérési szelvényeken a szántókat barna vonalkázással, sakktáblaszerűen jelölték. A legelőket, mezőket sárgászölddel, a kerteket úgynevezett „kertzölddel,” a szőlőket világosbarnával, az erdőket szürke fajelzéssel ábrázolták. A különböző szelvényeken a színek eltérő árnyalatai figyelhetők meg; ennek egyik oka, hogy már készítésükkor sem voltak egységesek, és az idők folyamán más mértékben fakultak.
– Az állattenyésztést, ipart (malmokat, azok fajtáit), kereskedelmet, bányászatot a kartográfiai jelölés mellett többnyire megírásokkal is kiemelték.
g.) Egyéb jelölések
Itt szerepel pl. több katonai vonatkozású hely jelölése (csatahelyek, sáncok, erődített helyek, várak, várkastélyok).
