I. 9. 1. A Magyar Királyság felmérési szelvényei
I. 9. 1. A Magyar Királyság felmérési szelvényei
A Magyar Királyság területén a felmérés 1766-ban, a tatár betöréstől fenyegetett máramarosi határon kezdődött. A munkálatokat I. G. von Sterling hadmérnök őrnagy, a huszti erődítmény parancsnoka, majd halála után az új parancsnok, gróf Carracioli de Ghelin őrnagy irányította 1768-ig; 63 kéziratos szelvény készült el, mérőasztal alkalmazásával.49
Original-Aufnahme der Marmaros durch den Ingenieur Oberleutnant Hoffmann und Unterleutnant Paulelli unter der Leitung des Obristwachtmeisters v. Sterling und Grafen Carracioli in den Jahren 1766–1768. 63 kéziratos felmérési szelvény. Kartenabteilung jelzet: B IX a 633.
A felmérés a felvidéki határmegyék területén folytatódott. Először Szepes megyéről és a lengyeleknek elzálogosított 13 szepesi városról50 készült el 1769-ben, 1:14 400 méretarányban, Seeger von Dürenberg alezredes vezetésével egy 78 kéziratos szelvényből álló sorozat,51 majd a munkák Motzel alezredes és Seeger alezredes vezetésével Árva, Liptó, Sáros, Szepes, Zemplén, Ung, Bereg, Trencsén és Túróc megye területén folytatódtak, két önálló, de egymáshoz csatlakozó felmérés keretében, 1:28 800 méretarányban.52 (Az előbb említett 1:14 400 méretarányú felmérés anyagát ezekbe olvasztották be – 15/c. sz. CD melléklet.)
360 év után, 1772-ben kerültek vissza a Magyar Királysághoz.
Mappe von der an Polen verpfändeten Herrschaft Lublau nebst den 13 Städten, ein jedes mit seinem zuge-hörigen Territorium in ihrer Hotterung nach der Lage distincte unterschieden, nebst dem um dieselbe liegen-den grössten Teil des Zipser Comitats, auf Allerh. k.k. Befehl im Sommer 1769 geometrice aufgenommen. Kartenabteilung jelzet: B IX a 677.
1.) Original-Aufnahmen von Ober-Ungarn. Umfasst das Árvaer, Liptauer, Zipser, Sároscher, Zempliner, Ungvárer und Bereger Comitat nebst der südlichen Landesstrecke von Galizien Turka-Neu Sandec. Aufge-nommmen in den Jahren 1770–1772 unter der Direction des Oberstlt. v. Motzel. 94 kéziratos szelvény + 4 kötet leírás. Kartenabteilung jelzet: B IX a 540. 2.) Original-Aufnahmskarte von Ober-Ungarn. Umfasst das Trencsiner, Turóczer und Árvaer Comitat. Aufgenommen in drei Abteilungen in den Jahren 1770–1772. Unter der Direction Oberstleutnant. v. Motzel. 10 kéziratos szelvény. Kartenabteilung jelzet: B IX a 541 – valójában csak kis, elszigetelt részek felmérése.
A Magyar Királyság felmérése 1772-ben félbeszakadt, csak Máramaros megye keleti részén szerepel 5 szelvényen 1773-as dátum. A munkát 1782-ben folytatták; 1782–1784 között Neu ezredes Felső-Magyarország nyugati felén, Pozsony, Nyitra, Bars, Trencsén, Hont, Túróc, Nógrád vármegye területén53 folytatott felmérést (15/c. sz. CD melléklet).
Original-Aufnahmskarte von Ober-Ungarn. Umfasst den Raum zwischen Losoncz, Altsohl, Sillein, Trentschin, Tyrnau, Bösing, Neuhäusel, Balassa-Gyarmat. Aufgenommmen in den Jahren 1782, 1783, 1784 unter der Direction des Obristen Neu. 117 kéziratos szelvény. Kartenabteilung jelzet: B IX a 545.
1770–1772-ben Trencsén és Árva vármegyének csak egy kis része került felmérésre. Ezt az önálló felmérést, valamint a két korábbit (a máramarosi felmérést – B IX a 633 –, valamint a felvidéki határmegyék területéről készültet – B IX a 540) beillesztették a Neu ezredes által kidolgozott nagyháromszögelési rendszerbe, amelyről már esett szó. A szelvényezést a Magyar Királyság szelvényezéséhez igazították, a tartalmat átrajzolták, kiegészítették. A máramarosi határt ábrázoló szelvények zömét 1784-ban rajzolták át a Generalquartiermeisterstabhoz tartozó tisztek, ám az eredetileg felmért 63 szelvényre (1766-1768, B IX a 633) nem történik utalás. A Motzel alezredes által 1770–1772 között felmért felvidéki határszelvények (94+10) átdolgozott változatainak nagy részén nincs ott az eredeti felmérésre utaló évszám, csak az átrajzolás éve és az azt irányító tiszt neve (Reduciert von…). A Neu ezredes által Felső-Magyarország nyugati részén végzett felmérés alapján (1782–1784, 117 szelvény, B IX a 545) átrajzolt szelvényeken szerepel az eredeti évszám, valamint az átszerkesztést végző tiszt neve (Reduciert von…).
A Magyar Királyság területét fedő 965 szelvény csaknem harmada tehát már a korábbi felmérések alapján rendelkezésre állt (mintegy 280 szelvény), az ország többi részének felmérésére zömmel 1783–1784-ben került sor. Ez körülbelül évi 300 szelvény elkészítését jelentette, ami igen gyors ütemű munkát feltételez. Ezt az tette lehetővé, hogy 1782–178554 között Neu ezredes vezetésével 5955 tiszt irányította a felmérési munkákat Magyarországon; névsoruk, rendfokozatuk, ezredük (többnyire különböző ezredektől, kisebb részben a Generalquartiermeisterstabtól kerültek vezénylésre), szelvényenkénti bontásban, a 15/d. sz. CD mellékletben található. Az 59 tiszt között szerepel Motzel alezredes is, aki valójában korábban (1770 és 1772 között) irányította Felső-Magyarország felmérését, a szelvényeket utólag illesztették a Magyar Királyság felméréséhez. A legtöbb szelvényt (Motzel alezredes után) Mac Dermot alhadnagy készítette (49-et), a legkevesebb szelvény, ami egy felmérő nevéhez fűződik, mindössze 2, tehát igen nagy a szórás.
Az egyes szelvények felmérésének pontos idejét ld. a 15/a. és a 15/d. sz. mellékletekben.
A Borbély – Nagy, 1932. tanulmányban 60 tiszt szerepel felsorolva, de ebből Lacy főhadnagy (1 szelvényt készített) neve téves, valójában Jann főhadnagy a Lacy ezredtől.
Az elkészült mű címe: Original-Aufnahmskarte von Ungarn. Aufgenommen unter der Direktion des Obristen Neu und Obristlt. Baron v. Motzel des Generalquartiermeisterstabes in den Jahren 1782–85. Összesen 965 szelvényből és egy eredeti, kéziratos, színes áttekintőszelvényből áll (15/b sz. CD melléklet), ez utóbbi valójában egy, a felmérés alapján készült Magyar Királyság-térkép is. A felmérési szelvényekhez 7 kötetnyi országleírás tartozik. Az eredeti sorozat (Original-Aufnahme) és a másolati sorozat (Kopie, Copie) kéziratos szelvényeit egyaránt a bécsi Kriegsarchiv Térképtárában őrzik.56 A Hadtörténeti Térképtárban az eredeti sorozat fekete-fehér, méretarányos fotómásolatai,57 néhány eredeti, de többnyire a másolati szelvények eredeti méretű, színes fénymásolatai találhatók58 (3. sz. könyvmelléklet, 9/a., b. térképmelléklet).
Kartenabteilung jelzet: B IX a 527.
HT jelzet: B IX a 527.
HT jelzet: B IX a 1116.
A Magyar Királyság térképműve az I. katonai felmérésen belül a legnagyobb, egységes területre kiterjedő felmérés. Mint már a VI. fejezetben említettük, a szelvényjelölés oszloponként történt (I–XXXlX. oszlop, nyugatról kelet felé számozva). Az oszlopokon belül északról indul sorszámozás, 1-től növekvő sorrendben; az eredeti szelvényeken arab (2. sz. könyvmelléklet, 15/a., b. sz. CD mellékletek), a másolati szelvényeken római számokkal. Az eredeti szelvényeken feltüntették a nagyháromszögeléshez használt vonalakat, a másolati szelvényekről ez hiányzik. Az eredetiken felül, a bal szélen találjuk a szelvény jelölését (pl. Colonne I Sectio 1), a felmérés idejét, a felmérő tiszt nevét, rendfokozatát és csapattestét. A máramarosi és a felvidéki szelvényeken a „Reduziert” kifejezés jelzi az eredeti szelvények beillesztését 1782–1785 között a Magyar Királyság felmérésébe. A másolati szelvények kivitele gyakran szebb, felül és oldalt széles keretet találunk. A szelvények jelölése (pl. Colonne XIV, Sectio XX) alatt a megye megnevezése, a jobb felső sarokban az aránymérték szerepel („Maßstab von einer ordinairen halben Meile oder 5000 Schritte” – „egy fél normál (bécsi) mérföld illetve 5000 lépés,” [mintegy 3793 méter]), a bal oldali keretben pedig a szelvény területére eső településeket találjuk kigyűjtve.
A katonai felmérés befejezése után, 1786. június 4-én, a császár elrendelte a Magyar Királyság és Erdély területén az adózási céllal történő földmérést 1:3600 méretarányban (1 bécsi hüvelyk:50 bécsi öl), vezetésével Neu ezredest bízták meg. A munkához Ignatz Müller ezredes 1:360 000 méretarányú térképét használták alapul, amelyet 1787 novemberére Ferdinand Landerer bécsi kartográfus 103 példányban kinyomtatott.59 Az 1788-as török háborúk félbeszakították a munkát, majd II. József halála előtt, 1790-ben visszavonta a rendeletet.
Paldus, 1919. 67. o.
