II. 1. A II. katonai felmérés megindulásának körülményei
II. 1. A II. katonai felmérés megindulásának körülményei
A XIX. sz. elején nagy szükség mutatkozott egy, az egész Osztrák Birodalmat összefüggően ábrázoló térképmű iránt. Az I. katonai felmérés nem összefüggő, egységes felmérés volt, hanem az országok és tartományok részletfelméréseinek sorozata, amelyek szilárd geodéziai alap, felsőrendű mérések, vetületi alap nélkül készültek. A felmérés alapján készült kisebb méretarányú térképművek (a történelmi Magyarország területére vonatkozólag 1:115 200, 1:192 000, 1:230 400 és 1:360 000 méretarányban) kéziratos szelvények voltak, nyomtatásban nem jelentek meg. Mindezen okok, valamint a napóleoni fenyegetettség miatt, Mayer von Heldenfeld főszállásmester javaslatot terjesztett Károly főherceg, tábornagy, a Hofkriegsrat elnöke elé, hogy támogassa egy új országfelmérés végrehajtását, s a javaslatot terjessze a császár elé. Ennek eredményeképpen I. Ferenc császár 1806. április 2-án kabinetparancsban rendelte el a „Zweite oder Franziszeische155 Landesaufnahme”-t, (a második, illetve Ferenc-féle országfelmérést), amit jelenleg II. katonai felmérésnek hívunk.
A korabeli szóhasználat később érvényét vesztette. A felmérés elhúzódása miatt a munka végül is több császár: I. Ferenc (1806–1835), I. Ferdinánd (1835–1848), I. Ferenc József (1848–1916) uralkodása alatt ment végbe.
A felmérés méretaránya az I. katonai felméréshez hasonlóan 1:28 800 volt.156 A színes, kéziratos térképeket nem kiadásra szánták, hanem az abból szerkesztett, kisebb méretarányú térképek alapjául, amelyek már egységes méretarányrendszerben, rézmetszetként, nyomtatásban is megjelentek:
A méretarány kialakulását ld. az I. katonai felmérés 4. fejezetében.
– 1:144 000 (egyes tartományokban 1:86 400) méretarányú részletes térképek (Spezialkarten);
– 1:288 000 méretarányú általános, közigazgatási térképek (Administrativ- und Generalkarten);
– 1:576 000 méretarányú áttekintő térképek.
