II. 2. 1. A bécsi Militärgeographisches Institut
II. 2. 1. A bécsi Militärgeographisches Institut
Mint elődintézményeit, a Generalquartiermeisterstab közvetlen alárendeltségébe tartozó Militärgeographisches Institutot is a Hofkriegsrat alá rendelték. 1840. május 1-jén az intézmény Anton Campana vezérőrnagy irányításával 8 osztályból épült fel:
– Igazgatóság (Direction, 12 fő);
– Topográfiai Rajzoló Osztály (Topographische-Zeichnungskanzlei, 14 fő), amely a rézmetszést és kőnyomást készítette elő;
– Litográfiai Osztály (Lithographen, 17 fő);
– Rézmetsző Osztály (Kupferstecherei, 18 fő);
– Nyomdai Osztály (Pressen, 22 fő);
– Katonai Háromszögelő Osztály (Militärtriangulierung und Calcul-Bureau, 7 fő);
– Katonai Rajzoló Osztály (Militärische Zeichnungskanzlei, 13 fő) – mely a kataszteri térképek kicsinyítését végezte a felmérők számára, továbbá felmérő tiszteket képezett ki. Néhány felmérési szelvényen felmérőként is ez az osztály szerepel, valamint a szelvényeken szereplő nevek megírását is gyakran végezte;
– Katonai Térképező Osztály (Militär-Mappierungs-Abteilung, 23 fő) 159.
Igazgatói („Mappierungs-Direktoren”) a következők voltak: 1842–1868: Anton Ritter von Weiss őrnagy/majd vezérőrnagy; 1868–1872: Joseph Wanka von Lenzenheim ezredes/altábornagy, aki részt vett a Magyar Királyság térképezési munkálataiban is.
Az összlétszám 126 fő volt. 1840. november 23-án rendeletben határozták meg az intézmény feladatait, új szervezeti felépítését. A fő feladatok között a csillagászati, geodéziai mérések végzése és a katonai országfelmérés (topográfiai felmérés) szerepelt, illetve ezek alapján, a kor katonai, közigazgatási, tudományos igényeit figyelembe véve, nyomtatott térképek kiadása (rézmetszés, kőnyomás útján), a terep változásainak állandó nyilvántartása, majd azok ábrázolása a térképek új kiadásainál. A feladatokat a fent bemutatott szervezeti formában végezték (1-7. Osztály), azzal a módosítással, hogy külön Katonai Térképező Osztály valójában nem volt: a felmérők, akik ebbe a testületbe tartoztak, az úgynevezett „téli munkára” nem tértek vissza Bécsbe, hanem a mindenkori munkaterületükön levő kaszárnyákban maradtak.
A Militärgeographisches Institut vezetői a II. katonai felmérés ideje alatt a következők voltak:
5. sz. táblázat
Évszám
|
Intézetigazgató
|
Rendfokozat
|
1840–1841
|
Anton Campana von Splügenberg
|
vezérőrnagy
|
1841–1853
|
Joseph von Skribanek
|
ezredes/altábornagy
|
1853–1872
|
August von Fligely
|
ezredes/altábornagy
|
Évszám
|
Igazgatóhelyettesek
|
Rendfokozat
|
|---|---|---|
1847
|
Joseph Aulich
|
ezredes
|
1848
|
Franz von Mayern
|
ezredes
|
1848
|
Baron Franz von Gorizutti
|
ezredes
|
1849–1853
|
Wilhelm Hoffmann
|
ezredes
|
1853–1858
|
Betöltetlen
| |
1858–1860
|
Julius Manger von Kirschberg
|
alezredes
|
1860
(rövid ideig) |
Johann Dobner von Dobenau
|
ezredes
|
Évszám
|
A Katonai Háromszögelő Osztály vezetői
|
Rendfokozat
|
|---|---|---|
1839–1842
|
Alois Hawliczek160
A Magyar Királyság háromszögelését is irányította.
|
alezredes/vezérőrnagy
|
1842–1859
|
Jakob Marieni161
A Magyar Királyság háromszögelését is irányította.
|
őrnagy/vezérőrnagy
|
1860
|
Eduard Pechmann von Maahsen
|
alezredes/altábornagy
|
1860–1861
|
Ignaz Edler von Rueber
|
alezredes/ezredes
|
1861–1879
|
Johann Ritter von Ganahl
|
őrnagy/ezredes
|
A bécsi Militärgeographisches Institut alapfeladatai közé tartozott az 1:144 000 méretarányú részletes térképek előállítása is, ami valójában a felmérés elsődleges célja volt, hiszen a kéziratos felmérési szelvények a saját korukban titkosnak minősültek. Az intézetben kevés ember jutott e feladatra: 1848-ig, mintegy 40 évvel a felmérés kezdete után, még csak a Birodalom területének közel 1/3-ára készült el a részletes térkép. A kiadás meggyorsítása érdekében 1851. január 6-án Ferenc József császár jóváhagyta a Militärgeographisches Institut alárendeltségében a Militär-Ingenieur-Geographen-Corps (Hadmérnöki-Földrajzi Testület) felállítását, mintegy 50 fővel. Az új testület feladata az 1:28 800-as felmérés befejezése, a részletes (1:144 000) és az általános (1:288 000) térkép hiányzó sorozatainak előállítása volt a Birodalom területére. Békeidőben azokat a tiszteket vezényelték ide, akik megfelelő tudományos ismeretekkel rendelkeztek, egyaránt értettek a terepi és az irodai munkához. Feladatuk a geodéziai, csillagászati mérések végzése, a terepfelmérés, továbbá topográfiai és statisztikai adatok gyűjtése volt. A főbb munkálatok elvégzése után a testületet 1861. január 1-jén megszüntették, tagjait a Militärgeographisches Institut egyéb részlegeibe osztották be.
Mivel a II. katonai felmérést, az I. katonai felméréshez hasonlóan, a birodalmi hadsereg közös szervezete irányította, és a hadseregben használt nyelv továbbra is a német volt, a térképekkel kapcsolatos iratokra, a térképek kereten kívüli és belüli névrajzára ugyanazok az elvek vonatkoznak, mint az I. felmérés idején (ld. az I. 3. fejezetet).
