II. 3. A felmérések ideje és kiterjedési területe
II. 3. A felmérések ideje és kiterjedési területe
Az I. Ferenc császár által az Osztrák Birodalom területére 1806-ban elrendelt országfelméréskor az I. katonai felmérés területéhez képest több változás történt, sőt magának a felmérésnek az ideje alatt is módosultak a Birodalom tartományai, országai. E munkában az adott területek felmérésének idején érvényben levő kiterjedést és elnevezéseket használjuk (5. sz. könyvmelléklet, 34. sz. CD melléklet), feltüntetve a későbbi (esetleg korábbi) megnevezéseket is.
Bár a II. katonai felmérés is országonként, tartományonként történt, azok nem esnek egybe az I. katonai felmérés idején ismertetettekkel. Közösen került sor pl. Szilézia és Morvaország, Alsó- és Felső-Ausztria, Galícia és Bukovina felmérésére. A történelmi Magyarország területére három önálló felmérés esett: a Magyar Királyság felmérése a Temesi Bánsággal és a Bánsági Határőrvidékkel együtt történt; az Erdélyi Fejedelemség felmérése nem fejeződött be; Horvátország, Szlavónia és a Horvát–Szlavón Határőrvidék felmérésére közösen került sor, szemben az I. katonai felmérés 6 kisebb, önálló felmérésével. Horvátország területéből kivált a Magyar Tengerpart területe Fiuméval, amelyet I. Ferenc császár 1822-ben Magyarországhoz csatolt, ezt a területet a Küstenland (Tengermellék) felmérésén belül térképezték, tehát nem önállóan. Új területek is felvételre kerültek az I. katonai felméréshez képest, például Tirol (amely akkor elmaradt), Salzburg, Dalmácia és az északolasz tartományok, az Osztrák Németalföld viszont már nem tartozott a Birodalomhoz, így nem is került felmérésre.
Az Osztrák Birodalom országai, tartományai a II. katonai felmérés idején:
Osztrák tartományok (845 szelvény)
– Salzburg
– Alsó- és Felső-Ausztria
– Tirol, Vorarlberg és Liechtenstein
– Tengermellék (Görz, Isztria, Trieszt, Magyar Tengerpart)
– Stájerország
– Illíria (Krajna, Karintia)
– Dalmácia
A Cseh Korona országai (413 szelvény)
– Csehország
– Morvaország és Szilézia
Északolasz tartományok (Lombardia, Velence, Parma, Modena) (330 szelvény)
A történelmi Magyarország (1630 szelvény)
– Magyar Királyság
– Erdélyi Nagyfejedelemség
– Horvátország, Szlavónia, Horvát–Szlavón Határőrvidék)
Galícia és Bukovina (458 szelvény)
Az 1:28 800 méretarányú felmérési szelvények kétféle méretben készültek Az úgynevezett „régi”162 szelvények fekvő téglalap alakúak voltak, nagyságuk 24×16 hüvelyk, azaz 63,2×42,1 cm, a valóságban 2,4×1,6 mérföld, azaz 18,2×12,1 km területet fedtek le, a négyzet alakú „újak” mérete 20×20 hüvelyk, azaz 52,7×52,7 cm lett és a valóságban 2×2 mérföld, azaz 15,2×15,2 km területet ölelnek fel. A kétféle szelvény által fedett területek közti különbség nem túl nagy, az új, négyzet alakú szelvények mintegy 11 km2-rel nagyobb területet ábrázolnak.
Méretük megegyezik az I. katonai felmérés szelvényeiével.
A felmérések időbeli sorrendjét a Birodalom országaiban és tartományaiban a következő, 6/a-b. táblázat tartalmazza. Maguk a felmérések 1807-ben kezdődtek és 1870-ben (ha az „átmeneti” erdélyi felmérést is számoljuk, 1873-ban) fejeződtek be, habár a III. katonai felmérést már 1869-ben elrendelték. A táblázat a kétféle szelvényméretre különválasztva sorolja fel a felméréseket, feltüntetve azok területét, idejét, a felmérési szelvények számát, valamint eredeti fellelési helyük, a bécsi Kriegsarchiv térképtára leltári számát. Ha a térképek másolatban a Hadtörténeti Térképtár gyűjteményében is megtalálhatók, lábjegyzetben jelezzük.
6/a. sz. táblázat
Szelvényméret: 24×16 hüvelyk
Országok, illetve tartományok
|
A felmérés ideje
|
A szelvények száma
|
Térképtári jelzet163
Kartenabteilung jelzet, lábjegyzetben megadva a HT jelzetet is, ha van.
|
|---|---|---|---|
Herzoghtum Salzburg
(Salzburgi Hercegség) |
1807–1808
|
68
|
B IX a 270
|
Nieder- und Oberösterreich
(Alsó- és Felső-Ausztria) |
1809–1818
|
176
|
B IX a 196-6
|
Tirol, Vorarlberg és Liechtenstein
|
1816–1821
|
162
|
B IX a 362
|
Lombardei, Venetien, Parma und Modena (Lombardia, Velence, Parma és Modena)
|
1818–1829
|
330
|
B VII a 48
|
Ungarn (a Magyar Királyság a Temesi Bánsággal és a Bánsági Határőrvidékkel együtt)
|
1819–1869
(több megszakítással) |
1112
|
B IX a 530165
HT jelzet: ua. Eredeti méretű egyszínű másolatok. B IX a 1124., eredeti méretű színes fénymásolatok.
|
Grossfürstenthum Siebenbürgen (Erdélyi Nagyfejedelemség)
|
1853–1858
1853–1870 1869–1873 |
49
18 294 |
HT jelzet ua., eredeti méretű színes fénymásolatok.
HT jelzet: B IX a 1158., eredeti méretű színes fénymásolatok.
HT jelzet: ua., eredeti méretű egyszínű másolatok; B IX a 1163., eredeti méretű, jobb minőségű egyszínű fénymásolatok.
|
Az Osztrák Birodalom területére összesen 2142 „régi” (beleszámítva az 1869–1873 között felmért erdélyi szelvényeket, nem tartalmazza viszont a korábbi, Erdély területére eső részfelméréseket) szelvény készült.
6/b. sz. táblázat
Szelvényméret: 20×20 hüvelyk
Országok, illetve tartományok
|
A felmérés ideje
|
A szelvények
száma |
Térképtári
jelzet |
|---|---|---|---|
Küstenland (Tengermellék)169
Együttes felmérésre került Görz és Isztria, valamint Trieszt és közvetlen környéke, ezek később Illíria részei, valamint a Magyar Tengerpart, amelyet 1822-ben csatoltak Magyarországhoz.
|
1821–1824
|
76
|
B IX a 59-1
|
Steiermark (Stájerország)
|
1826–1836
|
124
|
B IX a 290
|
Illyrien (Illíria)170
Illíria néven a felmérés idején csak Krajna és Karintia tartományokat mérték fel. Az 1:144 000 méretarányú részletes térkép megjelenése (1834) idején már Illíriához tartoztak Görz, Trieszt és Isztria is. 1849-ben I. Ferenc József az Illír Királyságot megszüntette, és öt új koronatartományt hozott létre.
|
1829–1835
|
110
|
B IX a 59-2
|
Mähren und Schlesien
(Morvaország és Szilézia) |
1836–1842
|
146
|
B IX a 144/20
|
Böhmen (Csehország)
|
1842–1853
|
267
|
B IX a 94-2
|
Dalmatien (Dalmácia)
|
1851–1854
|
129
|
B IX a 457-5
|
Galizien und Bukowina
(Galícia és Bukovina) |
1861–1864
|
458
|
B IX a 387
|
Kroatien, Slavonien und Militärgränze
(Horvátország, Szlavónia, Horvát–Szlavón Határőrvidék) |
1865–1869
|
224
|
B IX a 758-4
|
Az Osztrák Birodalom területére összesen 1534 „új” szelvény készült, vagyis a „régi” szelvényekkel együtt összesen 3676 szelvény, ebből a történelmi Magyarország területére 1406 „régi” és 224 „új” szelvény esik; a Tengermellék felméréséből a Magyar Tengerpart területét mintegy 14 szelvény ábrázolja.
