II. 5. A II. katonai felmérés vetülete és szelvényezése
II. 5. A II. katonai felmérés vetülete és szelvényezése
A II. katonai felmérés szelvényezését, az un. derékszögű szelvényezést a Habsburg Birodalom területére (illetve az aktuális katonai-politikai várakozásoknak megfelelő területre) a kataszteri felméréseknél is alkalmazott Cassini-féle vetülethez177 alakították ki.
Cesar Francois Cassini de Thury francia csillagász és geográfus (1714–1784) transzverzális négyzetes hengervetületet dolgozott ki, melyben a földrajzi segédkoordináták (segédmeridiánok és segéd-szélességi körök) képe szabályos négyzethálózatot alkot. A II. katonai felmérésnél ezek adják az 1:28 800 és 1:144 000 méretarányú szelvények hálózati vonalait. A szelvények derékszögű négyszöget (téglalapot) alkotnak, innen a „derékszögű” szelvényezés, illetve „síktérkép” (Plattkarte) elnevezés. A Cassini-féle vetület alkalmazása, hasonlóan a kataszteri felmérésnél említetthez, itt sem volt következetes, mivel az alapfelületként használt ellipszoidon a hosszakat síkhosszaknak tekintették, és redukció nélkül vitték át a síkra, ezért helyesebb a „vetület nélküli rendszer” elnevezés.
Az eredeti tervek szerint a Cassini-féle vetület kezdőpontjául a bécsi Stephansturm-pontot határozták meg, mely a központi kezdőszelvény geometriai középpontjában helyezkedett el. Az 1:28 800 méretarányú felmérési szelvények esetében az I. katonai felmérésnél alkalmazott szelvényméretet vették alapul, a Birodalom területét ennek a szelvényméretnek megfelelő hálózattal borították (a fent említett kezdőszelvénytől kiindulva). A szelvényhálózat nyugati határa Innsbruck földrajzi hosszúsága volt (a bécsi középmeridiánnal párhuzamosan), az északi szegélyvonalat pedig (a bécsi kezdő-harántkörrel párhuzamosan) Varsó földrajzi szélességétől valamivel északabbra helyezték el. A szelvényjelölés is ennek megfelelően alakult: az oszlopokat római számmal jelölték nyugatról keletre: I-től LVII-ig, a vízszintes sorokat pedig arab számokkal: 1-től 76-ig. A jelölés hasonló a Magyar Királyságnál az I. katonai felmérés idején alkalmazotthoz, de míg ott az oszlopokon belül történt a sorszámozás, itt már egységes sorokról beszélhetünk. A tervezett szelvényezés és szelvényjelölés (35. sz. CD melléklet)178 alkalmazása azonban a II. katonai felmérés végrehajtása során nem volt következetes és csak a Magyar Királyságra (6. sz. könyvmelléklet, 48/a., b. sz. CD melléklet), Alsó- és Felső-Ausztriára (38. sz. CD melléklet), illetve Vorarlbergre terjedt ki. Tirol és Liechestein (39. sz. CD melléklet), valamint Salzburg (37. sz. CD melléklet) felmérésekor még nem alkalmazták a fent említett rendszert, csak az 1:144 000 méretarányú szelvények kiadásakor történt meg a szelvények rendszerbe illesztése.
A melléklet alapja Hofstätter, 1989. 74. o., 39. ábra.
Az Osztrák Birodalomhoz csatolt északolasz tartományok – Lombardia, Velence, Parma, Modena – esetében a vetületi kezdőpont a milánói dómon áthaladó földrajzi szélességi és hosszúsági kör volt, a szelvényezés oszloponként és soronként történt, a kezdő oszlop a tartományok nyugati határán található.
A többi felmérésnél a kataszteri felméréshez létrehozott kezdőpontokat alkalmazták, amelyeket a Cassini-féle vetület torzulásának csökkentése érdekében hoztak létre, és e kezdőpontokhoz a katonai felméréseknél külön derékszögű szelvényezést és szelvényjelölést alakítottak ki. Ezen önálló rendszereknél a szelvényhálózatot a kataszteri mérföldhálózattal párhuzamosan, vagyis annak vetületi iránya szerint helyezték el. A kataszteri szelvények kezdőpontja azonban nem a szelvény közepére, hanem a sarkára, illetve néha a szélére esik. A szelvénysorokat a térképezett terület északi szegélyétől kezdve, az oszlopokat viszont a térképezési rendszer kezdőpontján áthaladó meridiántól kezdődően két irányban – nyugat és kelet felé haladva – számozták; az egyes oszlopok előtt a W. (West) illetve az O. (Ost) megkülönböztető jelölést használták (35. sz. CD melléklet). Ilyen típusú szelvényezést alkalmaztak az Erdélyi Nagyfejedelemség (49/a., b. sz. CD melléklet); Horvátország, Szlavónia, a Horvát–Szlavón Határőrvidék (50/a, b. sz. CD melléklet); Morvaország, Szilézia (45. sz. CD melléklet); Dalmácia (43. sz. CD melléklet); Csehország (44. sz. CD melléklet); Galícia, Bukovina (47. sz. CD melléklet); Stájerország (41. sz. CD melléklet); Illíria (Karintia, Krajna, 42. sz. CD melléklet) és a Tengermellék (Görz, Isztria, Trieszt, Magyar Tengerpart, 40. sz. CD melléklet) esetében.
A II. katonai felmérés során az alább következő vetületi kezdőpontok szerint végezték a méréseket, feltüntetve azt is, hogy az adott vetületi kezdőpontot melyik ország, tartomány felmérésénél alkalmazták. (35. sz. CD melléklet).
– 1.)179 A „birodalmi” szelvényezés kezdőpontja: bécsi, Stephansturm-központú vetület (36. térképmelléklet): a szelvényhálózat nyugati határa Innsbruck földrajzi hosszúsága volt, az északi határ Varsó földrajzi szélességétől valamivel északabbra helyezkedett el. A Magyar Királyság, Alsó- és Felső-Ausztria, Vorarlberg területén alkalmazták; Tirol, Salzburg esetében utólag.
A számozás egyben a 35. sz. mellékletben szereplő jelölésre is utal.
– 2.) Milánó-kezdőpontú vetület (47. térképmelléklet): északolasz tartományok (Lombardia, Velence, Parma, Modena).
Kataszteri kezdőpontok:
– 3.) Vízakna (háromszögelési ponton áthaladó meridián) Nagyszeben (Hermannstadt) mellett (50. térképmelléklet): az Erdélyi Nagyfejedelemség területén alkalmazták.
– 4.) Ivanicsi zárdatorony (Sziszektől északra, 52. térképmelléklet): Horvátország, Szlavónia és a Horvát–Szlavón Határőrvidék felmérésénél alkalmazták.
– 5.) Stephansturm (36. térképmelléklet), de a szelvényezés kiindulópontja nem az innsbrucki kezdőmeridián: Morvaország, Szilézia, Dalmácia területén alkalmazták.
– 6.) Gusterberg (Felső-Ausztria, Kremsmünster mellett, 37. térképmelléklet): Csehország területén alkalmazták.
– 7.) Löwenburg (Sandberg, Lemberg mellett, 48/a. térképmelléklet): Galícia, Bukovina felmérésénél alkalmazták.
– 8.) Schöckel – Schoeck Berg (Graztól északkeletre, 42. térképmelléklet): Stájerország felmérésénél alkalmazták.
– 9.) Krim Berg (Ljubljanától [Laibach] délre, háromszögelési ponton átmenő meridián, 43. térképmelléklet): Illíria (Karintia, Krajna) és a Tengermellék (Görz, Isztria, Trieszt, Magyar Tengerpart – Fiume és környéke) felmérésénél alkalmazták.
