II. 7. 1. Az osztrák tartományok felmérései
II. 7. 1. Az osztrák tartományok felmérései
– A Salzburgi Hercegség felmérési szelvényei
A hercegség 1805-tól tartozott a Birodalomhoz, felmérésére elsőként került sor a II. katonai felmérés idején, 1807–1808 között, Andreas von Petrich ezredes irányításával. Valójában átmenetnek tekinthető az I. és II. katonai felmérés között: szelvénymérete az un. „régi” szelvénynagyság, 24×16 hüvelyk, vetülete nincs, csak a felmérési szelvények alapján készült 1:144 000 méretarányú (1810) szelvényeket kapcsolták utólag a „birodalmi” szelvényezéshez (51. sz. CD melléklet). A felmérés eredetileg 64 számozott és 4 utólag (nyugaton) hozzáillesztett a–b–c–d szelvényből áll (sok „füllel”), a számozás oszloponként történt (37. sz. CD melléklet). Az áttekintőn látszik, hogy utólag megpróbálták a „Birodalmi” szelvényezéshez illeszteni, de a sorok és oszlopok nem felelnek meg annak. A felmérés címe: Karte des Herzogthumes Salzburg184 (35. térképmelléklet).
Kartenabteilung jelzet: B IX a 270.
– Alsó- és Felső-Ausztria felmérési szelvényei
Felmérésére 1809–1818 között került sor,185 a „régi” szelvénynagyságban. A Cassini-vetületet és az ahhoz kialakított „birodalmi” szelvényezést alkalmazták, a szelvények annak VI–XXIII. oszlopa, valamint 37–51. sora közti területre esnek. (35. sz. CD melléklet). Sok a szigettérkép, de pl. északkeleten, Morvaország felé, teljes szelvényeket készítettek, ugyanígy dél felé, Stájerország felé is, ahol még további 10 szelvényt is találunk, azok már csak Stájerországot ábrázolják (és később, az 1:144 000 méretarányú részletes térképek készítésekor, fel is használták őket). A teljes felmérés 176 (+ 10) szelvényből áll (38. sz. CD melléklet). A Magyar Királyság felé a szelvények szigettérképek, de a szomszédos szelvények összeilleszthetők (egyaránt a „birodalmi” szelvényezésben készültek). A felmérés címe Aufnahme von Oesterreich Ob und Unter der Enns186 (36., 37. térképmelléklet).
A felmérést 1809-ben Ferdinand Freiherr Fleischer von Eichenkranz őrnagy, Ludwig Freiherr von Welden százados, Josef von Demuth őrnagy; 1811-ben Weiss von Rettenberg, Franz Salis százados, Georg Freiherr von Waldstätten, százados; 1812-ben Werner von Trapp ezredes, Karl Johann von Foith alezredes, Franz Du Hamel de Querlonde százados, Anton Hartmann von Hartenthal őrnagy, Josef von Werklein őrnagy; 1813-ban Johann von Nageldinger őrnagy, Karl Ludwig Chevalier [Ritter] von Schönermark őrnagy; 1814-ben Ludwig Geppert alezredes; 1816-ban Karl Tretter őrnagy; 1817-ben Karl Ludwig Chevalier [Ritter] von Schönermark őrnagy, Franz Freiherr von Lakos őrnagy, Anton von Schön őrnagy; 1818-ban Mathias Mähler őrnagy irányította.
Kartenabteilung jelzet: B IX a 196-6.
– Tirol, Vorarlberg és Liechtenstein felmérési szelvényei
E tartományok az I. katonai felmérés idején nem kerültek felmérésre; Tirol felmérését 1787-ben elrendelték ugyan, de nem hajtották végre. A három különálló felmérés 1816–1821 között zajlott,187 egy leltári számon szerepelnek,188 de nem függnek össze.189 Tirol és Vorarlberg felmérési szelvényei az un. „régi” (24×16 hüvelykes) méretben készültek. A felmérés Tirol területén kezdődött, a Salzburgi Hercegség felméréséhez hasonlóan a felmérési szelvények vetület nélküli rendszerben készültek, az áttekintő számozása sorok szerint történt az 1–143. szelvény sorrendjében (39. sz. CD melléklet). A Salzburgi Hercegség felé több határszelvényt átvettek a másik felmérésből (7., 16., 23., 24., 25., 26., 34/a., 49., 50., 51., 52., 53., 63., 64.), sőt 2 szelvény nem is ábrázolja Tirolt (42., 42/a.). (38. térképmelléklet.)
A felmérési munkák már 1801–1805 között megkezdődtek Tirol területén Lutz ezredes vezetésével, de ezeket a szelvényeket a későbbi felméréseknél beolvasztották.
Kartenabteilung jelzet: B IX a 362. – egy leltári jegyzeten vannak.
A felmérés irányítói 1816–1821 között Georg von Geppert alezredes (Tirol); 1818-ban Franz von Reininger őrnagy (Tirol, Vorarlberg, Liechtenstein); Karl Ritter von Hartlieb őrnagy (Vorarlberg, Liechtenstein).
Vorarlberg felmérési szelvényein 1818-as évszám található, áttekintő szelvény nem maradt fenn. A felmérés, bár néhány határszelvényen a tiroli terület is szerepel, nem csatlakozik a tiroli felmérési szelvényekhez, egyébként a határszelvények Bajorország és Svájc felé szigettérképek. A beosztás és számozás a „birodalmi” szelvényezés szerint történt (35. sz. CD melléklet, F 49–54., G 48–54. és H 49–53. szelvény). Összesen 18 szelvény készült el (39. térképmelléklet).
A Liechtensteini Hercegség felmérésére 1819-ben került sor, egy – szabálytalan nagyságú – szelvényen. Vorarlberg felé csatlakozása nincs, jellegét tekintve szigettérkép, mérete 46×75 cm (40. térképmelléklet).
A három felmérés „egyesítése” valójában az 1:144 000 méretarányú, részletes térképmű esetében valósult meg, 1823-ban. A szelvényeket a „birodalmi” szelvényezéshez igazítva adták ki a felmérési szelvények felhasználásával (53. sz. CD melléklet).
– A Tengermellék felmérési szelvényei
A Tengermellék felmérésére 1821 és 1824 között került sor, irányítója Josef von Maurer őrnagy volt. A felmérés magában foglalja az Isztriai-félszigetet, Görz és Trieszt környékét, amelyek később Illíria részei lettek, valamint Fiumét és környékét; ez utóbbit Magyar Tengerpart néven 1822-ben kapcsolták Magyarországhoz. A teljes felmérés 76 szelvényből áll (40. sz. CD melléklet), amelyekből 14 ábrázolja a Magyar Tengerpart területét. A kataszteri felmérés alapján kicsinyített szelvények négyzet alakúak, méretük 20×20 hüvelyk, azaz 52,7×52,7 cm. A vetületi kezdőpont, amelyet a felmérésnél alkalmaztak, Krim Berg volt (Krajna területén), az áttekintő számozása a vetületi kezdőponton áthaladó meridiántól jobbra és balra számozott oszlopokkal (oestliche, westliche Colonnen) és az északi szegélytől számozott sorokkal történt. A Tengermellék szelvényei szigettérképek (41. térképmelléklet), a felmérés címe Militair Aufnahme von Istrie, Görz und Gradiska, Triest und Fiume.190
Kartenabteilung jelzet: B IX a 59-1.
– Stájerország felmérési szelvényei
A felmérésre 1826–1836 között került sor,191 124 négyzet alakú szelvényen (41. sz. CD melléklet, 42. térképmelléklet). A felmérés kataszteri térképek alapján történt, a vetületi kezdőpont (és egyben a kataszteri kezdőpont) a Graztól északkeletre lévő Schöckelberg, amely, a többi kezdőponttól eltérően, a W. I. 5. szelvény keleti szegélyének közepén található, s a rajta áthaladó meridiántól jobbra és balra kezdődik az oszlopok számozása római számmal, ostliche–westliche megkülönböztetéssel. A sorok számozása itt is az északi határtól indul. A felmérés címe: Militär Aufnahme von Steiermark.192
A felmérés irányítói 1826–1828 között Franz von Reininger őrnagy; 1830–1831 között Wilhelm Mül-ler von Mühlwerth őrnagy; 1833–1835 között Josef von Maurer őrnagy; 1835–1836 között von Philippovich őrnagy.
Kartenabteilung jelzet: B IX a 290.
A felmérések egyesítésére jó példa, hogy a levezetett 1:144 000 méretarányú szelvények Illíria és a Tengermellék, valamint Stájerország területére együtt jelentek meg (54/a, b. sz. CD melléklet).
– Illíria felmérési szelvényei
A felmérésre 1829 és 1835 között került sor, irányítói Josef von Maurer őrnagy (1829) és Johann Stanoevich Ehrenberg őrnagy (1829–1835) voltak. Illíria több területi változáson ment át a XIX. században, felmérése idején Karintia és Krajna tartozott hozzá. A kataszteri felmérés alapján készült 110 szelvény négyzet alakú, a vetületi kezdőpont, a Tengermellék korábbi felméréséhez hasonlóan, a Krim Berg volt. A Krim Berg Ljubljanától (Laibach) délre, a szelvény (O. I. 9.) délnyugati sarkában található, az oszlopok számozása a háromszögelési ponton áthaladó meridántól jobbra és balra indul római számmal, ostliche és westliche megkülönböztetéssel, a sorok számozása itt is az északi határtól kezdődik. Illíria felmérési szelvényei is szigettérképek (43. térképmelléklet), de a határon a szelvények a Tengermellék szelvényeihez illeszthetők (42. sz. CD melléklet). A felmérés címe: Aufnahmskarte von Illirien (Karnthen-Krain).193
Kartenabteilung jelzet: B IX a 59-2.
– Dalmácia felmérési szelvényei
Dalmácia 1797-től tartozott a Habsburg Birodalomhoz, az I. katonai felmérés idején nem került térképezésre. Felmérése 1851–1854 között történt, irányítója Ferdinand von Poschacher őrnagy volt. A felmérés kataszteri térkép alapján készült, 129 négyzet alakú szelvényen (43. sz. CD melléklet, 44. térképmelléklet), az alkalmazott vetületi kezdőpont (a kataszteri felméréséhez hasonlóan) a bécsi Stephansturm volt, az oszlopok az azon áthaladó meridiántól jobbra és balra számozódnak, római számmal, ostliche és westliche megkülönböztetéssel, a sorok számozása itt is az északi határtól indul. A felmérés címe: Aufnahmskarte von Dalmatien.194
Kartenabteilung jelzet: B IX a 457-5.
