II. 8. 1. A Magyar Királyság felmérési szelvényei
II. 8. 1. A Magyar Királyság felmérési szelvényei
A Magyar Királyság felmérése (a Temesi Bánsággal és a Bánsági Határőrvidékkel együtt)201 1819–1869 között folyt, többszöri megszakítással, a területet 1112 szelvény fedi. A felmérés címe: Aufnahmskarte des Königreiches Ungarn (a Magyar Királyság felmérési térképe).202
Az I. katonai felmérésnél a Temesi Bánság felmérése külön történt, megelőzve a Magyar Királyság felmérését (1769–1772).
Kartenabteilung jelzet: B IX a 530., HT jelzet: ua., eredeti méretű, egyszínű másolatok, valamint B IX a 1124., eredeti méretű, színes fénymásolatok.
A hosszan elhúzódó munkálatokat 42 tiszt irányításával (48/c. sz. CD melléklet) több száz tiszt végezte. A felmérés az ország északnyugati részén indult, ott mintegy harminc szelvény található pontos évszám nélkül, de minden bizonnyal a felmérés kezdeti időszakából, amire a szelvények kiviteléből és a felmérést irányító tiszt helyenként feltüntetett nevéből lehet következtetni. Az első, évszámmal ellátott szelvények 1819-ből valók (22 db) a Felvidék északi részéről, ott folytatódott a munka a húszas években. 1820–1830 között 121 szelvény felmérésére került sor, mindössze 3 felmérést irányító irányításával. 1837-ig szünetelt a tevékenység, 1837–1847 között viszont 167 szelvény készült el 6 tiszt irányításával az ország nyugati részéről. Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc idején ismét szünetelt a felmérés, csak 1852-ben indult újra. 1856-ig, még viszonylag lassabb ütemben, évi 2 felmérésvezető irányításával, 78 szelvény készült el, 1857-től ellenben jelentősen meggyorsult a munka: 1866-ig több, mint 650 szelvény készült, vagyis az összes szelvény 60%-a, évente több, 6–10 felmérésvezető irányításával (6. sz. könyvmelléklet, 48/a. sz. CD melléklet). A munkák felgyorsításában nagy szerepe volt az 1851-ben felállított Militär-Ingenieur-Geographen-Corps-nak (ld. a II. 2. 1. fejezetet).
A Magyar Királyság szelvényezése, szelvényjelölése a „birodalmi” szelvényezésnek megfelelően alakult (lásd a II. 5. fejezetet), területe a XIX. és LVII. oszlop, illetve a 31. és 76. sor közé esik (6. sz. könyvmelléklet, 48/a, b. sz. CD melléklet). Az eredeti sorozat kivitele hasonló az I. felmérés „Copie” változatáéhoz, vagyis fent és jobb oldalt szélesebb keret határolja az egyes lapokat. A felső keret felett, középen, gyakran ott áll a „Brouillon” megnevezés, ami arra utal, hogy a szelvény az eredeti sorozatba tartozik. Magában a keretben a bal felső sarokban olvasható a csatlakozó szelvény száma, mellette az ország, terület illetve a megye megnevezése (pl. Königreich Ungarn, District: Oedenburg, Comitat: Somogy); középen a szelvény megnevezése (Sectio Nro 57, Colonne Nro XXVI), majd a grafikus aránymérték (egy fél osztrák mérföld, 5000 Schritte [lépés] vagy 2000 Klafter [bécsi öl]) következik. A jobb oldalon levő keretben megyék szerint kigyűjtötték a településeket, feljegyezve a házak, istállók, valamint a beszállásolható emberek és lovak számát. A gazdasági létesítmények (malmok) is feltüntetésre kerültek. Mindezek alatt olvasható a felmérést irányító tiszt neve, rendfokozata, ezrede, a felmérés éve (kigyűjtve ld. a 48/c. sz. CD mellékletben), továbbá a felmérő és rajzoló, valamint a névírást végző tisztek neve, rendfokozata és ezrede. A színes, kéziratos szelvények „Copie” változata hasonló kivitelű, ám azokon a szelvények közepén fent a „Copie” megnevezés található, a többi kereten kívüli adat megegyezik a „Brouillon” változatokéval (7. sz. könyvmelléklet, 49/a., b. térképmelléklet).
Bár a II. katonai felmérés idején a Bánsági Határőrvidék nem tartozott közvetlenül Magyarországhoz, mégis sor került a felmérésére; a szelvényeken a Königreich Ungarn felirat mellett ott áll a „k. k. Militär-Grenze” megírás, valamint az ott állomásozó ezredek megnevezése: pl. Roman-banater Grenz-Regiment No. 13 (13-as Oláh–Bánsági Határ[őr]ezred) és Deutsch-banater Grenz-Regiment (Német Bánsági Határ[őr]ezred).
A Részek (Partium) 1861-től tartozott a Magyar Királysághoz, és szintén felmérésre került.
