II. 9. 2. Az 1:288 000 méretarányú általános térképek (Generalkarten)
II. 9. 2. Az 1:288 000 méretarányú általános térképek (Generalkarten)
A felmérési méretarány 1/10-ére kicsinyítésével készültek az 1:288 000 méretarányú (1 hüvelyk:4000 öl [1 bécsi mérföld]) általános térképek, amelyek szintén tartományonként, illetve országonként jelentek meg. Az osztrák és északolasz tartományok, Galícia és Bukovina, Morvaország és Szilézia, illetve Csehország esetében az általános térképek „szabályosan,” vagyis a felmérések befejeztével, a részletes térképek megjelenése után, azok alapján láttak napvilágot. A történelmi Magyarország területén más volt a helyzet, az elhúzódó felmérés miatt előbb hagyták el a nyomdát az általános térképek, mint hogy a felmérés teljesen befejeződött volna, így azok alapjául sok helyütt még az I. (!) katonai felmérés szelvényei szolgáltak. Horvátország, a Horvát Határőrvidékek és Dalmácia területéről nem jelentek meg az általános térképek.
Az általános térképek szelvényezése nem mutat összefüggést sem a felmérési, sem a részletes térképek szelvényezésével, vetületük is eltérő azoktól: a Bonne-féle területtartó vetületben225 szerkesztették őket; a szelvényméretek sem egységesek.
A Bonne-féle képzetes kúpvetület területtartó, így nagyobb területek ábrázolására is alkalmas. A középmeridián egyes vonal, a pólus pontként mutatkozik, a hossztartó szélességi körök egy másik pontból megvont koncentrikus körök.
Az Osztrák Birodalom területére, a Magyar Királyság és az Erdélyi Fejedelemség később említésre kerülő általános térképeit kivéve, időrendi sorrendben a következő általános térképművek jelentek meg:226
A teljesség kedvéért érdekes megemlíteni, hogy 1868-ban az Osztrák Birodalom minden országára, tartományára megjelentek 1:288 000 méretarányban a katonai menettérképek („Marschrouten Karten”), amelyeknél a súlypont az utak ábrázolására esik. Többnyire domborzatábrázolás nélkül készültek, az utakat piros szín emelte ki és jelölték a települések közötti távolságokat is, kilométerben.
– Andreas Withalm: General Carte vom Herzogthum Salzburg (A Salzburgi Hercegség általános térképe). Tervezés és rajz: G. Q. St. Wien, 1812. 1 térképszelvény, 57×63 cm.227
HT jelzet: B IX a 268.
– General Karte des Erzherzogthums Oesterreich ob und unter der Enns… (Az Osztrák Főhercegség – Alsó és Felső Ausztria – általános térképe). Rajz: G. Q. St. Metszette: C. Stein, A. Withalm. Wien, 1823. 2 csatlakozó térképszelvény, 112×62,5 cm.228
HT jelzet: B IX a 193.
– Generalkarte der Gefürsteten Grafschaft Tyrol nebst Vorarlberg und dem Souverainen Fürsthentum Liechtenstein (A Tiroli Grófság, Vorarlberg és a Liechtensteini Hercegség térképe.) G. Q. St. Wien, 1831. 2 csatlakozó térképszelvény, 94×77 cm.229
HT jelzet: B IX a 355.
– Generalkerte des Lombardisch–Venetianischen Königreiches… Carte Generale del Regno Lombardo-Veneto… 1838. (A Lombard-Velencei Királyság általános térképe 1838-ból). Helyesbített kiadás. Militärgeographisches Institut des G. Q St., Milano, 1856. 4 csatlakozó térképszelvény, egyenként 74×46 cm.230
HT jelzet: B VII a 47/1.
– General-Karte des Herzogthums Steyermark (A Stájer Hercegség általános térképe). Militärgeographisches Institut, Wien, 1842. 4 csatlakozó térképszelvény, egyenként 39×39 cm.231
HT jelzet: B IX a 285.
– General-Karte des Königreichs Illyrien nebst dem Königlich Ungarischen Littorale (Az Illír Királyság – Karintia, Krajna, Isztria, Trieszt, Görz –, és a Magyar Tengerpart általános térképe). Militärgeographisches Institut, Wien, 1843. 4 csatlakozó térképszelvény, egyenként 41,5×53 cm.232
HT jelzet: B IX a 51.
– General-Karte der Markgrafscheft Maehren mit den Antheilen des Herzogthums Schlesien (A Morva Őrgrófság és a Sziléziai Hercegség általános térképe). Militärgeographisches Institut, Wien, 1846. 2 csatlakozó térképszelvény, egyenként 50×70 cm.233
HT jelzet: B IX a 139.
– General Karte des Königreichs Böhmen (A Cseh Királyság általános térképe). Militärgeographisches Institut, Wien, 1865. 4 csatlakozó térképszelvény, egyenként 60×51 cm.234
HT jelzet: B IX a 88.
– General-Karte des Königreiches Galizien und des Herzogthumes Bukowina (A Galíciai Királyság és a Bukovinai Hercegség általános térképe). Militärgeographisches Institut, Wien, 1868. 11 csatlakozó térképszelvény, egyenként 52×36,5 cm.235
HT jelzet: B IX a 383.
A történelmi Magyarország területére megjelent általános térképek
Mint már említettük, a történelmi Magyarország területéről már a felmérés befejezése előtt megjelentek az általános térképek, megelőzve a részletes térképek kiadását, tehát nem tekinthetők igazán levezetett térképeknek. „Gyors” kiadásukra minden bizonnyal nagy szükség volt, hiszen nyomtatásban addig (sem az első, sem a második) katonai felmérés alapján nem jelent meg térkép. A történelmi Magyarország területére (a Magyar Tengerpart általános térképe Illíriával közösen jelent meg, ott tárgyaljuk) a következő térképeket adták ki:
– Emanuel Friedberg: General-Karte de Vojvodschaft Serbien und des Temescher Banates dann der vier Granzregimenter Peterwardeiner, Deutsch–Banater, Illirisch–Banater und Roman–Banater.236 (A Szerb Vajdaság, a Temesi Bánság és négy Katonai Határőrvidék – a péterváradi, a német bánsági, az illír bánsági és a román-oláh bánsági ezredek – általános térképe). G. Q. St., Wien, 1853. Egy nagyméretű (127×84 cm) térképszelvény, amely a Magyar Királyság délkeleti (a Baja, Szeged, Arad vonaltól délre eső) részét ábrázolja, a Péterváradi Határőrvidék területével kiegészítve. Előbb jelent meg, mint ahogy a terület felmérése (az 1860-as évek közepén) végbement (61/a. sz. CD melléklet, 65. térképmelléklet).
HT jelzet: B IX a 574.
– Administrativ- und General-Karte des Königreiches Ungarn237 (A Magyar Királyság közigazgatási és általános térképe). Militärgeographisches Institut, Wien, 1858. 17 rézmetszetű szelvény, egyes kiadások színesek. A szelvények fekvő téglalap alakúak, méretük 20×15 bécsi hüvelyk (54,7×39,5 cm), a valóságban 20×15 mérföld (151,8×113,8 km) területet fednek. A szelvények 4 sorban és 4 oszlopban helyezkednek el, jelölésük I-től XVI-ig történt (a második sorhoz egy ötödik szelvény is tartozik, a VIII 1/2. számú). A térkép által ábrázolt terület nem a teljes Magyar Királyság területe, mivel a délkeleti részt nem tartalmazza (az, a fentebb említett B IX a 574 jelzetű térkép, külön került kiadásra). A nyugati és délkeleti határnál a határon túli területek is ábrázolásra kerültek, így Ausztria és Horvátország egy-egy része. Gyakori hogy a határon túli keskeny sáv halványított rajzú. A térkép kiadásakor a Részek (Partium) még Erdélyhez tartozott, de halványított tartalommal megtalálható a szelvényeken (61/b. sz. CD melléklet, 66. térképmelléklet).
HT jelzet: B IX a 521., B IX a 521/1-6. Több kiadásban (1861.,1869., 1870., 1872., 1874.) is megjelent. Hajtogatott formában, dobozban tárolva.
– General-Karte des Grossfürstenthums Siebenbürgen238 (Az Erdélyi Fejedelemség általános térképe). Militärgeographisches Institut, Wien, 1863. 4 színezett, rézmetszetű szelvény. A szelvények fekvő téglalap alakúak, méretük 24×20 bécsi hüvelyk (63,2×52,7 cm), a valóságban 24×20 mérföld (182×151,8 km) területet fednek (62. sz. CD melléklet, 67. térképmelléklet). A térkép szigettérkép; kiadásakor a Partium már nem tartozott Erdélyhez, mégis ábrázolásra került, a közigazgatási táblázat azonban jelzi, hogy 1861-ben a Magyar Királysághoz csatolták.
HT jelzet: B IX a 711. Hajtogatott formában, dobozban tárolva.
