III. 1. A III. katonai felmérés megindulásának körülményei
III. 1. A III. katonai felmérés megindulásának körülményei
A második katonai felmérés hiányosságai az 1860-as évek végére szembeötlők lettek. Mivel a munka többször megszakadt, és több mint hatvan évig húzódott, a régebben felmért szelvények tartalmi szempontból elavultak. A geodézia is nagyot fejlődött ez időszak alatt. További hátrány volt, hogy a felmérési szelvényeket országonként, tartományonként mérték fel, és a levezetett térképeket is ugyanígy adták ki, ezért bizonyos területekre igen későn jelentek meg a kisebb méretarányú térképek (pl. Magyarország 1:144 000 méretarányú szelvényei 1869–1881 között). Másik hiányosság volt, hogy nem használták következetesen a II. katonai felmérés vetületét, ezért e térképekkel kapcsolatban „vetület nélküli rendszerről” beszélhetünk. Elavult volt a térképezés rendszere, az un. „síktérképrendszer” is, mert nem mutatott összefüggést a földrajzi fokhálózattal.
A háromszögeléseket, felmérést, térképszerkesztést és kiadást végző bécsi Militärgeographisches Institutban 1868 októberében bizottság alakult, amely a szervezet átalakítását tűzte ki célul, hogy képesek legyenek végrehajtani a modern igények szerinti térképezést. Mind Franz Freiherr Kuhn von Kuhnenfeld altábornagy, hadügyminiszter, mind August von Fligely altábornagy, a bécsi Militärgeographisches Institut igazgatója hangsúlyozta az új felméréshez szükséges technikai és szervezeti alapok létrehozását, minek következtében 1869. április 24-én császári határozat született a Militärgeographisches Institut újjászervezésére. 1869. október 7-én Kuhn altábornagy I. Ferenc József császárhoz intézett előterjesztésében új felmérés szükségességét hangsúlyozta az egész Osztrák-Magyar Monarchia területére, amelynek célja új részletes térkép létrehozása volt. A munkával kapcsolatos igényeket Kuhn a következőkben foglalta össze:245
Hofstätter, 1989. 99–100. o.
– nem tartományok szerinti, hanem összefüggő ábrázolásra van szükség;
– a 144 000-es méretarányú részletes térképénél nagyobb méretarány választása kívánatos;
– a térkép tartalmának sokoldalú – katonai és polgári – felhasználást kell lehetővé tennie;
– elengedhetetlen a magassági és síkrajzi elemek legutolsó állapot szerinti ábrázolása;
– a térkép előállításának módja feleljen meg a kor követelményeinek246
Heliogravura alkalmazásával, ami a rézmetszést kiváltó fotomechanikai-galvanoplasztikai eljárás.
Két nap múlva, 1869. október 9-én, Kuhn előterjesztésére válaszolva, I. Ferenc József császár elrendelte az Osztrák-Magyar Monarchia új, részletes térképének elkészítését, így kezdetét vette a III. katonai felmérés, amelyet Ferenc József-féle felmérésnek is hívnak, mivel az ő uralkodása alatt ment végbe. Gyakori a Kuhn-féle felmérés elnevezés is, kezdeményezője, Kuhn altábornagy után.
A felmérés méretaránya 1:25 000 lett, amelynek kialakításában több tényező játszott szerepet. Ebben az időszakban történt az Osztrák-Magyar Monarchiában a méterrendszerre való áttérés.247 Az alapméretarány megválasztásánál248 változatlanul fontos szerep jutott a lépésmérésnek. Az ölrendszernél alkalmazott lépés hossza 75,9 cm volt, vagyis kétötöd öl, ez a méterrendszernél 75 cm-re változott, így 1000 lépés 750 méternek felelt meg, ami a térképen 3 cm-t tett ki. Egy centiméter tehát 250 m volt a valóságban, így a méretarány 1:25 000 lett. A felmérési szelvények, a két előző felméréshez hasonlóan, kéziratos, színezett lapok, kiadásukat nem tervezték, csak a nyomtatásban megjelent levezetett térképek alapjául szolgáltak a következő méretarányviszonyok szerint:
A méterrendszert Franciaországban már 1792–1799 között bevezették. Az Osztrák–Magyar Monarchiában 1872-ben határozták el alkalmazását, 1876. január 1-től lett kötelező a használata.
Joó – Raum, 1990–1993. II. k., 3. fejezet, 65. o.
1:75 000 méretarányú részletes térkép (Spezialkarte) – a felmérési méretarány 1/3-a
1:200 000 méretarányú általános térkép (Generalkarte) – a felmérési méretarány 1/8-a
1:750 000 méretarányú áttekintő térkép (Übersichtskarte) – a felmérési méretarány 1/30-a
