III. 3. A felmérés ideje és kiterjedési területe
III. 3. A felmérés ideje és kiterjedési területe
Az 1869-tól 1887-ig tartó felmérés a teljes Osztrák–Magyar Monarchia területén folyt, először valósult meg az a törekvés, hogy a Birodalom teljes területére összefüggően készüljenek el a (1:25 000 méretarányú) felmérési szelvények. A II. katonai felméréshez képest több területi változás is történt. Lombardia, Velence, Modena, Parma az Olasz Királyság része lett (Lombardia 1859-től, Velence 1866-tól). A kiegyezés után, 1867-ben létrejött Osztrák–Magyar Monarchia a Magyar Szent Korona Országaiból és az Osztrák Császárságból állt. Az 1877–78-as orosz-török háborút követően a berlini kongresszus döntésének következtében az Osztrák–Magyar Monarchia megszállta Bosznia–Hercegovinát, amely 1908-tól teljesen a Monarchia részévé vált. A Katonai Határőrvidékek 1881-től a Horvát–Szlavón Királyság és a Magyar Királyság részei lettek (9. könyvmelléklet, 65. sz. CD melléklet).
Külön említést érdemel Bécs város környékének felmérése, amit „dupla,” vagyis 1:12 500 méretarányban végeztek el 1872–1874 között.
Az 1:25 000 méretarányú felmérés a Monarchia területén (összesen 676 615 km2 terület az okkupált területekkel együtt) a következő ütemben haladt:
8. sz. táblázat
Osztrák Császárság (összesen 300 004 km2)
| ||
|---|---|---|
Országok, tartományok a fővárosukkal
|
A felmérés évei
|
A felmért terület (km˛)
|
Tirol és Vorarlberg – Innsbruck
|
1869–1872
|
29 685
|
Salzburg – Salzburg
|
1871–1873
|
7 153
|
Herzogtum Kärnten (Karintia) – Klagenfurt
|
1872–1873; 1877–1878
|
10 326
|
Herzogtum Bukowina (Bukovina) – Cernowitz
|
1873–1874
|
10 441
|
Herzogtum Steiermark (Stájerország) – Graz
|
1873–1874; 1876–1879
|
22 425
|
Erzherzogtum Österreich unter der Enns, Nieder-Österreich (Alsó-Ausztria) – Bécs
|
1873–1874; 1878–1879
|
19 825
|
Erzherzogtum Österreich ob der Enns, Ober-Österreich (Felső-Ausztria) – Linz
|
1874–1875
|
11 982
|
Königreich Galizien mit Lodomerien (Galícia Lodomériával) – Lemberg (Lvov)
|
1874–1877
|
78 497
|
Herzogtum Schlesien (Szilézia) – Troppau
|
1876–1877
|
5 147
|
Königreich Böhmen (Csehország) – Prága
|
1876–1880
|
51 947
|
Herzogtum Krain (Krajna) – Laibach (Ljubljana)
|
1877–1879
|
9 554
|
Markgrafschaft Mähren (Morvaország) – Brünn
|
1877–1882
|
22 222
|
Küstenland (Tengermellék) – Görz,
Gradisca, Isztria, Trieszt) – Trieszt |
1878–1879
|
7 969
|
Königreich Dalmatien (Dalmácia) – Zára
|
1883–1885
|
12 831
|
A Magyar Szent Korona országai (összesen 325 411 km2)
| ||
Königreich Ungarn (Magyar Királyság) – Grossfürstentum Siebenbürgen (Erdélyi Nagyfejedelemség) – Budapest
|
1872–1885
1869–1873
|
282 870
|
Königreich Kroatien–Slavonien (Horvát–Szlavón Királyság) – Agram (Zágráb)
|
1878–1884
|
42 521
|
Fiume
|
1879
|
20
|
Az okkupált terület felmérése254
Bosznia–Hercegovina megszállása után (1878) nem sokkal, 1883-ban megindult a terület felmérése. A III. katonai felmérés terepi munkálatai 1884 nyarán befejeződtek, de a megszállt terület felmérése tovább folyt 1887-ig, tehát ezt tekinthetjük a végleges befejezés évének.
| ||
Bosnien und Herzegowina (Bosznia és Hercegovina) – Sarajevo
|
1883–1887
|
51 200
|
