III. 6. 2. A levezetett méretarányú térképek jelkulcsa
III. 6. 2. A levezetett méretarányú térképek jelkulcsa
Az 1:75 000 méretarányú részletes térképek jelei megegyeznek a felmérési szelvényekéivel, alakjuk, megírásuk ugyanaz, ám méretük kisebb, és csak egyszínűek (feketék). Így eltűnt a kő- és falétesítmények megkülönböztetése, színes felületi jeleknél elmarad a szín, csak a jelek maradtak meg, néhol vonalkázás vagy pontozás pótolja a színt. A tengerpartnál előforduló jelek is megegyeznek, a tengert kék szín helyett vonalkázás jelöli. A felmérési szelvényeknél is megtalálható körülbelül 250 jelből mindössze a rét és legelő jelölését vonták össze, így a jelek száma eggyel csökkent. A domborzatábrázolás ugyancsak csíkozással és szintvonalakkal történt, fekete színben, a 100 méteres alap- és 50 méteres felezőszintvonalakat ábrázolták, az előbbit folyamatos, az utóbbit szaggatott vonallal. A térképi megírások előírása megegyezik a felmérési szelvényekéivel, csak a méretük különböző, és természetesen itt már nyomtatottak.
A különböző kiadású jelkulcsok az 1:200 000 méretarányú általános térképek összesen mintegy 90 jelből álló jelkulcsát is tartalmazzák. A jelek hasonlóak a nagyobb méretarányú térképekéihez, csak kevesebb a megkülönböztetett kategória. A városok, falvak jelölését a lakosság száma szerint csoportosították. Mivel e térképek színesek, visszatért a vizeknél a kék színű ábrázolás, illetve új jelenség az erdőborítottság zöld színnel való jelölése. A domborzat plasztikusságát barna vonalkázással fejezték ki, 300 méterenként a szintvonalakat is ábrázolták. A megírások nyomtatással történtek, a betűtípusok igazodnak a felmérési szelvényeknél alkalmazottakhoz, nagyságukban viszont eltérés figyelhető meg. A jelkulcsok általában betűmintákat is tartalmaznak.
Az 1:750 000 méretarányú áttekintő térképek jelei csak a későbbi kiadású jelkulcsokban találhatók meg, mint pl. az 1905-ösben. A jelek a méretarány adta lehetőség szerint általában követik a nagyobb méretarányoknál alkalmazottakat, azonban, főleg a felületi jeleknél, így a települések esetében, az alaprajzszerű ábrázolás helyett már csak jelekkel megkülönböztetett kategóriákat találunk. A jelek száma immár csupán 50 körüli, itt is találhatunk külön írásmintákat. Mivel a hétszázötvenezres térképek színesek, természetesen a jelek is azok: az úthálózat piros, a vizek kékek, az egyéb síkrajzi elemek feketék, a csíkozott domborzatrajz barna, a szintvonalakat 500 méterenként ábrázolták, az erdőborítottságot zöld színnel jelölték. Az áttekintő térképek hipszometrikus változatához színskála is tartozik; a szintvonalakat 150, 300, 500, 700, 1000, 1300, 1600, 1900, 2300, 2600, 2900 és 3200 méterenként jelölték, a köztük levő területet színekkel töltötték ki.
