III. 7. Felmérési szelvények a történelmi Magyarország területén
III. 7. Felmérési szelvények a történelmi Magyarország területén
Mint arról már esett szó, Magyarország felmérésére, a katonai felmérések történetében először, nem önállóan, hanem az Osztrák–Magyar Monarchián belül került sor, összefüggően, egységes szelvényezésben. A térképező munka 1869-ben indult, évente egyre több szelvény készült, 1879-től több mint évi 100 (ld. a 9 sz. táblázatot), 1881-ben érték el a csúcsot 231 szelvénnyel. Magyarország területén (Erdély kivételével) 1884-ben befejeződött a felmérés, az ország területére 1138 szelvény esik, immár a határszelvények sem „szigettérképek,” mint az előző felméréseknél (68/b. sz. CD melléklet).
Erdély 1869-1873 közötti felmérése, mint már említettük, átmenet a II. és III. harmadik felmérés között. 1888–1895 között folytak Erdély területén a reambulálási munkák, amelyek eredményeképpen a korábban készült 294 db, 63×42 cm nagyságú szelvényt, a terepi változásokat figyelembe véve, átrajzolták 1:25 000 méretarányba, mintegy 76×56 cm nagyságú szelvényekre. Valójában ekkor vált Erdély felmérése a teljes felmérés részévé. Összesen 216 db 1:25 000 méretarányú reambulált szelvény készült.
Magyarország többi részén 1:25 000 méretarányban készültek a szelvények, hasonló módon, mint a Birodalom egyéb területein, ahogy az előző fejezetekben már említettük. A történelmi Magyarország a XI–XXXV. oszlopok és a 7–29. sorok által határolt területen fekszik. (10. sz. könyvmelléklet, 68/a, b. sz. CD melléklet)
Egy huszonötezres szelvény mérete Magyarország közepes földrajzi szélességén 76×56 cm (belső tükör), ez a természetben mintegy 264 km2 területet fed. A Magyarország területére eső legészakibb szelvény nagysága 72,3×55,3 cm, a legdélibbé 80,2×55,7 cm, a két szelvény által fedett terület között a különbség mintegy 29 km2.
A negyedek összemontírozásával született kéziratos, színezett felmérési szelvények egy példányban készültek. A téli, szobai munka során nyerték el a térképek végleges formájukat, melynek során megrajzolták a keretet. A térkép tükrét 3 mm vastag fekete keret szegélyezi, amihez fent és jobb oldalon hasonló vastagságú külső keret járul, ahol, a két keret között, a különböző megírások állnak: a bal felső sarokban a méretarány (1:25 000), mellette az aránymérték osztrák mérföldben, méterben és lépésben megadva. Középen tüntették fel a térképszelvény áttekintő szelvény szerinti jelzetét (Gradkarten-blatt Zone 18 Colonne XVI Section SO), alatta a terület, ország megnevezését. A jobb felső sarokban lejtalapmértéket (Anlagenskala) valamint a szintvonalak jelölését találjuk. A jobb oldali keretben fent szerepel, hogy a szintvonalakat hány magassági pont alapján szerkesztették, alatta a felmérés irányítójának, a felmérő tiszteknek, majd a névírást végző katonának a neve, rendfokozata, ezrede olvasható. A felmérési szelvényeken földrajzi fok- vagy egyéb hálózat nincs (11. sz. könyvmelléklet, 70/a. térképmelléklet).
Bár a kéziratos szelvényeket eredetileg nem szándékozták kinyomtatni, kis példányszámban mégis készültek róluk egyszínű, fényképészeti úton készült másolatok.275 Ezek a nyomatok igen rossz minőségűek, enyhén barna illetve szürke tónusúak, a tartalom egy része a színes eredeti miatt elveszett. Csak a belső kereten belüli részt ábrázolták, széles kerettel, de semmiféle, az eredeti szelvényeknél említett, kereten kívüli információt nem tartalmaznak, még szelvényjelölést sem (70/b. térképmelléklet). Mindenesetre ezek a gyenge minőségű másolatok is jelzik, hogy megnőtt az igény a hetvenötezres méretarányúaknál részletesebb térképek iránt (ezt az is igazolja, hogy a IV. katonai felmérésnél, illetve – Magyarország esetében – a két világháború közötti térképezésnél alapméretaránynak a huszonötezres szelvényeket választották).
1886-ban pl. 2463 példányt nyomtattak („Photographische Kopien von Militär-Aufnahms-Sektionen), 1895-ben pedig 7006 példányt. Mitteilungen des Militärgeographisches Institut, Band VII., 1887, Band XVI., 1896.
A Térképtárban az eredeti kéziratos szelvényből mindössze 104 db van meg (73. sz. CD melléklet), a többi szelvényről csak a XIX. század végén, illetve az első világháború alatt és után egy színben nyomtatott másolatok állnak rendelkezésre276. Ez sajnos egyben azt is jelenti, hogy a kereten kívül szereplő adatok nagy része az utókor számára végképp elveszett.
HT jelzet: B IX a 397.
