IV. 1. A IV. katonai felmérés megindulásának körülményei
IV. 1. A IV. katonai felmérés megindulásának körülményei
Mivel a III. katonai felméréssel már megvalósult az a törekvés, hogy a teljes Osztrák–Magyar Monarchiára kiterjedő, egységes felmérés szülessék, az új felmérés szükségessége elsősorban a korszerűtlen geodéziai alapok miatt vetődött fel.
A Birodalom „harmadik” elsőrendű háromszögelése már a II. katonai felmérés idején, 1862-ben megkezdődött, ám csak 1898-ra fejeződött be, így a III. felmérés csupán részben használhatta annak eredményeit. Ugyanez volt a helyzet az 1873–1898 között végzett szabatos szintezéssel is. Mindezek következtében a III. felmérés alapján megrajzolt 1:25 000 méretarányú kéziratos szelvények jelentősen különböztek egymástól megbízhatóság tekintetében. Legpontosabbaknak a kataszteri térképek alapján készült szelvények számítottak, a legkevésbé megbízhatónak viszont Erdély felmérését ítélték, mert megoldásai tekintetében átmenetet képezett a háromszögelési pontok alapján végzett II. és III. felmérés között. A magyarországi szelvények mintegy feléhez is a II. felmérés szelvényei szolgáltak alapul. A III. felmérés befejezésekor meginduló reambulálási munkák csak a legfeltűnőbb hiányosságokat szüntették meg, és csak Tirol, illetve Erdély területére terjedtek ki.
Elsősorban a mérőasztal-tachimetria fejlődése, valamint a magashegységek térképezésénél kísérletképpen alkalmazott fotogrammetria biztosította, hogy az új felmérés valóban pontosabb lesz, mint az előző. Így került sor a IV. katonai felmérés elrendelésére, ami egyben az időközben folyó reambulálási munkák félbeszakítását is jelentette.
A Generalstab főnöke, Friedrich Graf Beck von Rzikowsky altábornagy előterjesztésére, amelyet Christian Freiherr Von Steeb altábornagy, a bécsi Militärgeographisches Institut igazgatója is támogatott, 1896-ban a Hadügyminisztérium elrendelte a IV. katonai felmérést, más néven a „Präzisions Aufnahme”-t, azaz „szabatos” felmérést, ami nevében is utal arra, hogy a geodéziai megalapozottság nagyot fejlődött a század végére. A felmérést az egész Osztrák–Magyar Monarchia területére tervezték, végrehajtására pedig 100 évet szántak, ami, a III. felmérés 18 éves időtartamával összehasonlítva, a tervezett munka alaposságát jelzi.
A felmérés méretaránya 1:25 000 maradt, azzal a különbséggel, hogy a felmérési negyedeket nem szándékozták egy szelvénnyé összemontírozni, így azokat tekinthetjük alapegységnek (méretük átlagosan 38×28 cm, szemben a III. katonai felmérés 76×56 cm-es szelvényeivel). A szelvénynegyedek kéziratos, színezett térképek voltak, kinyomtatásukat nem tervezték, csupán az ugyancsak változatlan (1:75 000, 1:200 000, 1:750 000 méretarányú) levezetett térképek alapjául szolgáltak.
