IV. 5. 1. Az 1:75 000 méretarányú részletes térképek295
IV. 5. 1. Az 1:75 000 méretarányú részletes térképek295
HT jelzet: B IX a 33. (Minden hetvenötezres térkép egy jelzeten van, az évszámtól függetlenül.)
A III. katonai felmérés 1:25 000 méretarányú kéziratos szelvényei alapján a részletes térképek első sorozatát 1873–1889 között adták ki, 2–3 évvel a felmérés után. A második kiadás 1896–1914 között jelent meg, vagyis a IV. katonai felmérés idején.
A szelvények felújítását különböző alapokon végezték, a legjobbnak az 1885–1895 között 1:25 000 méretarányban Tirol, Vorarlberg, Erdély, Bukovina és Kelet-Galícia területén) folyt reambulálás eredményeképpen javított hetvenötezres szelvényeket (Nach Reambulierung…) tekinthetjük (76. sz . CD melléklet).
A IV. katonai felmérés elrendelését követően megindult az új felmérés, majd azzal párhuzamosan a jóval nagyobb ütemű revideálás (Kartenrevision): e szóból származik a magyarul gyakorta – és pontatlanul – használt „revízió” elnevezés. A revideálás a kisebb méretarányú térképek – jelen esetben a hetvenötezres szelvények – helyszíni bejárással egybekötött „áttekintése,” javítása. A munka 1897-ben kezdődött, és az új felméréssel párhuzamosan szintén a Térképező Csoport végezte. A nyári munka a terepi bejárásból állt, a térképező tisztek napi 25–35 km utat tettek meg (a gyaloglás mellett a vasutat is igénybe vehették). A munka alapja az 1:50 000 méretarányra felnagyított részletes térkép barnakópiája volt, amin a terepi bejárás alapján a síkrajzot, a domborzatrajzot és a névrajzot egyaránt javították. A téli munka a rézlemezen vagy a rajzon történő javítás volt. A revideálás nem érintette az Osztrák–Magyar Monarchia teljes területét. Elsősorban a III. felmérés kezdeti időszakában felmért szelvények területén került sor a részletes térképek helyszíni bejárás alapján történő felújítására, továbbá revideálták a nagyobb városok, illetve fontosabb iparvidékek térképeit. Ezek alapján javították a hetvenötezres szelvényeket Csehország északnyugati határa mentén és keleti részén, Morvaország északnyugati részén, Bécs és Linz környékén, az Isztriai-félsziget, Trieszt környékén, Dalmáciában Zara környékén, Galícia nyugati felén (a keleti felét már korábban reambulálták), valamint Bosznia–Hercegovina keleti részén. A történelmi Magyarország területén az északkeleti szelvények kerültek revideálásra – a Magas-Tátra, Kassa és Ungvár környéke, mert azokat még 1875-ben mérték fel. Javításra került a nagyvárosok (Budapest, Sopron, Szombathely, Pécs, Komárom, Salgótarján, Szeged és Arad) környéke, valamint Szlavónia keleti fele és a Temesi Bánság hozzá kapcsolódó déli része (Vukovár, Újvidék és Zemlin környéke – 76. sz. CD melléklet, 76/a. térképmelléklet).
Mivel az 1:25 000 méretarányú új felmérésű szelvény negyedek sem kerültek kiadásra, valójában azok is csak a részletes térképek helyesbítését szolgálták. új felmérés alapján helyesbített hetvenötezres szelvények jelentek meg viszont Dél- és Kelet-Tirolról, Karintia déli részéről, Görz és Krajna nagy részéről, Isztriáról és Horvátország északi részéről, többnyire fekete-fehér kivitelben. Kivételt csak néhány színesben kinyomtatott szelvény jelentett (76. sz. CD melléklet, 76/b. térképmelléklet).
Ahol sem a felmérési szelvények reambulálására, sem új felmérésre, sem revideálásra nem került sor, a szelvények irodai (szobai) helyesbítés alapján kerültek kiadásra, ami azonban csak a legfontosabb, közismert változásokra terjedt ki (új vasútvonalak, új létesítmények, stb.296). A XIX. század utolsó és a XX. század első éveiben az irodai helyesbítés útján létrehozott térképek a „nachträge” (= kiegészítések) évszámával jelentek meg (71. térképmelléklet). 1903-tól a nyilvántartás alapján történő helyesbítések a „Teilweise berichtigt” (= részben helyesbítve) felirathoz tartozó évszám feltüntetésével folytatódtak. Ez a helyesbítési forma a többi levezetett méretarányra is kiterjedt! „Részben helyesbítve” azok a szelvények is megjelenhettek, amelyeket korábban, reambulálás vagy revideálás alapján, már felújították (76/a. térképmelléklet).
A névrajz helyesbítése nem történt meg. Magyarországon 1898–1912 között folyt a településnevek törzskönyvezése, ami igen nagy arányú névrendezést jelentett (előtagok elhagyása vagy hozzáillesztése, kötőjel elhagyása, teljesen új nevek), de ezt a részben helyesbített 1:75 000, 1:200 000 és 1:750 000 méretarányú térképek nem tükrözték (valószínűleg túl sok változást jelentett, később pedig az első világháború kitörése akadályozta meg a munkát).
Sok szelvény 1914-ig többször is megjelent; mindegyiken gondosan feltüntették a legfontosabb változásokat. Az évente kiadott nyilvántartás alapján helyesbített szelvények száma 1910–1914 között jelentősen megnőtt (a történelmi Magyarország területére: 1910-ben 81, 1911-ben 65, 1912-ben 92, 1913-ban 110, 1914-ben pedig 149 db).
A hetvenötezres szelvényeket első kiadásuk idején, 1873-tól 1889-ig, az Osztrák–Magyar Monarchia területére adták ki (752 szelvény). A XX. század első évtizedében viszont már jelentősen megnövekedett területről szolgáltatott 1:75 000 méretarányú szelvényeket a Militärgeograhisches Institut. A Szerb Királyság által 1880 és 1891 között kiadott hetvenötezres szelvények revideálása alapján napvilágot láttak Szerbia (szelvénybeosztás és jelölés tekintetében) az Osztrák–Magyar Monarchia rendszerébe illeszkedő részletes térképei (térképen szereplő szöveg szerint: Nach der Specialkarte 1:75 000 des Königl. Serbischen Generalstabes). A térképek kivitele némileg különbözik a bécsi intézet egyéb részletes térképeitől: a szintvonalakat árnyékolt (summerolt) domborzatábrázolás egészíti ki (78/a., b. sz. CD melléklet, 76/c. térképmelléklet).
A hetvenötezres szelvények fedőterületét Tirol déli határai mentén is kiterjesztették Velence és Lombardia olasz tartományok felé (1866-ig, illetve 1859-ig az Osztrák Birodalomhoz tartoztak). A részletes szelvények alapjául az Olasz Királyság által a XIX. század végén, 1893–1900 között készíttetett térképek szolgáltak. A Militärgeographisches Institut a XX. század elején adta ki ezeket a hetvenötezres térképeket, amelyek szelvényezésükben, szelvényjelölésükben csatlakoztak az osztrák terület térképeihez, és gyakran színes kivitelben készültek. Szintén a részletes térképekhez illeszkedő szelvényezésben jelentek meg 1903-ban az osztrák–olasz határterületek szelvényei – „Kommunikationskarte des Österreichisch-Italianisch Grenzgebiete” (Az osztrák-olasz határvidék térképe) – színes nyomtatásban297 (78/a., b. sz. CD melléklet, 76/d. térképmelléklet).
HT jelzet: B IX a 33.
A hetvenötezres szelvények továbbra is tematikus térképek alapjául szolgáltak. A „Kereskedelemügyi m. kir. Ministerium” kiadásában jelent meg Magyarország távolsági térképe 1897–1911 között, amely, Erdély délkeleti részét kivéve,csaknem a teljes történelmi Magyarország területére elkészült. A térképek a domborzatot nem tartalmazzák, csak a településeket, és piros színnel jelölik a köztük levő távolságokat.298
HT jelzet: B IX a 33/1., 317 szelvény, hiányos sorozat.
