VI. 1. 1. Ausztria topográfiai térképezése 1918 után

Teljes szövegű keresés

VI. 1. 1. Ausztria topográfiai térképezése 1918 után
Az 1918. november 11-én aláírt békeszerződés az első világháború, egyben az Osztrák–Magyar Monarchia végét jelentette. Az egyes államok által aláírt békeszerződéseket követően megalakultak a megváltozott területű új államok. Ausztria békeszerződését 1919. szeptember 10-én Saint-Germain-ben írták alá, így 1919. november 21-én létrejött az Osztrák Köztársaság. Mivel a békeszerződés a katonai létszámot 30 000 főben maximálta, az a döntés született, hogy a Militärgeographisches Institut polgári szervezetekké alakuljon át, a következők szerint:
1921. január 12-én a Geodéziai és Térképező Csoportból létrehozták a „Bundesvermessungsamtot” (a kataszteri felmérést március 1-jétől csatolták), amely 1923-tól „Bundesamt für Eich- und Vermessungswesen” (Állami Felmérő Hivatal) néven működött.
1921. márciusában a Kartográfiai és Technikai Csoportból létrejött a valódi jogutód, mint azt a neve is jelezte: Das Kartographische, früher Militärgeographische Institut (Kartográfiai, korábban Katonai Földrajzi Intézet). Ennek feladata volt, hogy az Állami Felmérő Hivatal V. Osztálya által előkészített alapanyag alapján új térképeket, térképsorozatokat adjon ki.
Az osztrákok az 1921–1938 közötti időszakot a IV. felmérés 2. szakaszának tekintik. Először a régi, a III. katonai felmérésből származó, részben revideált, 1:75 000 méretarányú szelvényeket adták ki zöld erdő-felülnyomással kiegészítve. A szelvényezést megtartották, a szelvényjelölés az 1917-ben bevezetett maradt. 1926-ban folytatták az 1:25 000 méretarányú új felmérést, 1938-ig 102 szelvénynegyed készült el az Ausztria területére eső 743-ból. Ennek alapján új sorozat előállítását kezdték meg 1:50 000 méretarányban, 1938-ig 18 szelvény készült el a 213-ból. Amíg az új szelvények el nem készültek, a hetvenötezres szelvények felnagyításával ideiglenes ötvenezres sorozatot adtak ki, valamint továbbra is megjelentek az Ausztria területére eső, a III. katonai felmérésből származó 1:200 000 méretarányú szelvények.
1938–1945 között Ausztria a Német Birodalomhoz tartozott; változást jelentett, hogy a Bundesamt für Eich- und Vermessungswesen és a Kartographisches Institut egyesítésével a Német Birodalmi Felmérő Hivatal XIV. Osztályaként létrejött a bécsi „Hauptvermessungsabteilung” (Fő Felmérési Osztály). Az új felmérés csökkentett ütemben folyt tovább, viszont az 1:50 000 méretarányú „Deutsche Heereskarte” (német haditérkép) Ausztria teljes területére megjelent, s azon a németek által használt Gauss-kilométerhálózatot is feltüntették.
Az 1948–1987 közötti időszak a IV. felmérés 3. szakasza. Újraalakult a Bundesamt für Eich- und Vermessungswesen, de immár magába foglalta a Kartographsches Institut-ot is. 1987-re fejeződött be a IV. felmérés (eredetileg, 1896-ban, 100 évre tervezték, de az akkori Osztrák-Magyar Monarchia területére!), a felmérés alapján új 1:50 000 méretarányú szelvények jelentek meg az (az 1:25 000 felmérési negyedek többsége nem került kiadásra).
VI. 1. 2. A többi utódállam topográfiai térképezése 1918 után
A területi változások következtében Dél-Tirol, Trieszt, Görz Olaszországhoz került. Az Olasz Katonai Földrajzi Intézet (Istituto Geografico Militare) az 1:75 000 méretarányú osztrák térképeket 1:100 000 méretarányú szelvényekké dolgozta át.
A Csehszlovák Katonai Földrajzi Intézet (Vojenský Zemépisny Ústav) 1920-ban alakult meg Prágában, és a többi utódállamhoz hasonlóan megkapta a III. katonai felmérés 1:25 000 és 1:75 000 méretarányú szelvényeinek alapanyagát. Az 1:25 000 méretarányú szelvények egy részét (főleg a német és magyar határ mentén) reambulálás után, egységes kilométer-hálózattal ellátva, két színben kinyomtatták. Az 1:75 000 méretarányú szelvényeket revideálták, majd egy színben, illetve ahol sok változás volt, és új nyomólemezt kellett készíteni, színesben, az ország teljes területére kinyomtatták. A kétszázezres méretarányú általános és hétszázötvenezres méretarányú áttekintő térképeket is felújították. 1928-ban 1:20 000 és 1:10 000 méretarányban új felmérést kezdtek, illetve új méretarányként 1934-ben kezdtek megjelenni az 1:50 000 méretarányú szelvények színes kivitelben, majd ezt követően az 1:500 000 méretarányú térképek.
A Szerb–Horvát–Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia Katonai Földrajzi Intézete (Vojnogeografszkij Institut) az ország azon részére, mely megelőzőleg a Monarchiához tartozott, a helyneveket megváltoztatva, a III. katonai felmérés térképeit használta alapul, valamint Szerbia területére is rendelkezésre álltak az 1:75 000 méretarányú részletes térképek. 1933-ig revideálták azokat, majd a revízió alapján 1934-től 1:100 000 méretarányra kicsinyített szelvényeket adtak ki az ország teljes területére. Ezen kívül az ország nagy részére 1:50 000 méretarányú térképek jelentek meg. Az 1:200 000 méretarányú térképeket is átdolgozták és kiadták.
A Román Katonai Földrajzi Intézet (Institutul Geografic Militar) a bécsi 1:75 000 méretarányú szelvényeket Erdély, Bukovina területére 1:100 000 méretarányra kicsinyítve adta ki. A térképek tartalmának részben történt helyesbítése mellett a névrajz is átalakításra került, a fontosabb földrajzi nevek, helységnevek, folyók már csak románul jelentek meg, kisebb területneveknél, csúcsok, egyéb földrajzi nevek esetében viszont még többször találkozunk helyi megnevezéssel. A kereten kívüli megírások is román nyelvűek.
VI. 1. 3. Magyarország önálló topográfiai térképészetének alakulása 1918 után
Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásával először nyílt lehetőség arra, hogy a katonai térképezés magyar irányítás alá kerüljön, noha arra már korábbi törekvések is voltak – Tóth Ágoston honvéd ezredes javaslata a „Magyar Királyi Föld- és Helyszínrajzi Intézet” felállításáról306 nem valósulhatott meg. A világháború alatt mozgalom indult az önálló magyar térképészet létrehozására, előbb a Magyar Földrajzi Társaság keretein belül, tehát nem katonai szervezésben (bár sok térképész tiszt volt a társaság tagja). 1917 júliusában felhívást tettek közre a Földrajzi Közleményekben a Magyar Katonai Földrajzi Intézet megalakítására, amit a bécsi Militärgeographisches Institut kettéosztásával szándékoztak létrehozni, de a gondolat a bécsi hadvezetés ellenállásán meghiúsult.
Tóth Ágoston 1869-ben adta ki Pesten a „Helyszínrajz és földképkészítés...” c. könyvét, amelyben javasolta egy magyar helyszínrajzi intézet felállítását, ami a bécsi Militärgeographisches Instituttól függetlenül irányította volna a magyar térképezést.
1918-ban, a polgári forradalom győzelmével, új helyzet állt elő, immár önálló intézmény felállítását tervezték. Kogutowicz Károly, a Magyar Földrajzi Intézet igazgatója, november 1-én a Nemzeti Tanács elé terjesztette javaslatát egy polgári keretek között működő intézmény felállításáról, amely a bécsi intézet jogutódjaként működött volna.307
Kogutowicz, 1919.
Eközben a Hadügyminisztérium 10. Osztálya irányításával 1918 novemberétől megkezdődött a térképek összegyűjtése, melyek elsősorban a világháborúban használt sorozattérképek, hadszíntér-térképek voltak. 1919. január 17-én jött létre az első önálló szervezet, a Magyar Katonai Térképező Csoport, amely 1919 februárjában, mint a Hadügyminisztérium 10. Osztályához tartozó Hadtörténelmi Levéltár és Múzeum önálló egysége, az Országos Levéltár új épületébe költözött, a budai Várba. A Csoport magját a bécsi Militärgeographisches Institutból hazatért tisztek, valamint hazai polgári szakemberek alkották.
A Tanácsköztársaság alatt a Hadügyi Népbiztosság alá tartozott a Térképező Csoport, feladata a hadműveletek térképészeti biztosítása volt. A haditérképészet vezetésével Kogutowicz Károlyt, a Magyar Földrajzi Intézet igazgatóját bízták meg, aki magára vállalta a katonai térképek átdolgozását. Ez elsősorban az 1:75 000 méretarányú részletes és az 1:200 000 léptékű általános szelvényekre vonatkozott. Végül, nem sokkal a Tanácsköztársaság bukása előtt, visszavonták Kogutowicz megbízását; a haditérkép-sokszorosítás a Térképező Csoport feladata lett, immár gyakorlati haszon nélkül.
1919 novemberében Hajts Lajos ezredes vette át a Magyar Katonai Térképező Csoport vezetését, amely 1920 januárjában kivált a Hadtörténelmi Levéltár és Múzeum szervezetéből, és mai helyére, a Szapáry-laktanyába költözött (akkor Retek u. 43., ma Szi-lágyi Erzsébet fasor 7–9).
Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés több kedvezőtlen változást eredményezett a térképészet terén is. Mivel a haderő létszámát 35 000 főre korlátozták, megkezdték a „rejtett hadrend” kialakítását. 1921 tavaszán a Magyar Katonai Térképező Csoport magasabb szervezeti fokozatba lépett, előbb a Magyar Királyi Katonai Térképészeti Intézet, majd 1921. június 21-től, katonai jellege megszüntetésével, a Magyar Királyi Állami Térképészeti Intézet elnevezést kapta, bár továbbra is a Hadügyminisztérium alárendeltségében maradt. A személyi állományból a tisztek, az altisztek és a legénységi állományúak egyaránt közigazgatási állományba kerültek.308 Az intézmény 1922. július 1-jétől, a M. Kir. Pénzügyminisztérium XIII/c ügyosztályaként,309 Állami Térképészet néven működött tovább.
A katonai rendfokozatoknak adott közigazgatási rangosztály felelt meg, pl. 1922-től tábornok = vezértanácsnok, ezredes = főtanácsnok, alezredes = tanácsnok, stb.
Névlegesen az Állami Földmérés része lett, a Háromszögelő Hivatal és a Kataszteri Felmérés rokonintézményeként.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages