VI. 2. A térképezést végző szervezet

Teljes szövegű keresés

VI. 2. A térképezést végző szervezet
Az 1919. január 17-én létrehozott „Magyar Katonai Térképező Csoport” szervezeti felépítése hasonlított a bécsi Militärgeographisches Institutéhoz. 1919. július 22-én a következő részekre tagozódott:
– Csoportparancsnokság
– Térképező Osztály
– Háromszögelési Osztály
– Földleíró Osztály
– Aerofotogrammetriai Osztály
– Sokszorosító
– Gazdasági Hivatal
– Térképraktár
– Műszerraktár
A Tanácsköztársaság bukása után a Katonai Térképező Csoport fő feladata a hadsereg térképellátása, a térképkészlet kezelése, az adatok nyilvántartása volt, akkor szervezetileg 5 alcsoportra tagozódott:
– Topográfiai
– Kartográfiai
– Földleíró
– Műszaki és
– Közigazgatási alcsoportra
Amikor 1922. július 1-jén létrehozták az Állami Térképészetet, a bécsi Militärgeographisches Institut anyagának likvidálásáról még nem született döntés. Korábban felmerült a bécsi intézet „nemzetközivé tétele,” vagyis továbbra is közösen folyt volna a térképezés, az utódállamok küldötteinek bevonásával. A magyar küldöttség ezt a javaslatot nem támogatta, végül a Nagykövetek Tanácsa 1922. június 14-én a felszámolás mellett döntött. A július 26-i határozat értelmében a Militärgeographisches Institut magyarországi jogutódja az Állami Térképészet lett, így megillette a Bécsben készült 1:200 000 méretaránynál nagyobb méretarányú topográfiai térképeknek az ország területére eső anyaga (eredetik és nyomólemezek), valamint e térképek szerzői joga. A kisebb méretarányú térképekre „társkiadói” jogot kaptak.
Az Állami Térképészet szervezete310 a harmincas évek elejére alakult ki végleg, felépítése, mint elődjéé, a Magyar Katonai Térképező Csoporté, sok hasonlóságot mutat a jogelőd bécsi Militärgeographisches Institut szervezetéhez:
Az Állami Térképészet szervezeti felépítését, létszámokkal, nevekkel ld: Balla–Hrenkó, 1991. 93. o.
1. Igazgatóság
2. Geodéziai Csoport311
1922-ben a Szerkesztő Osztály is ide tartozott, csak 1927-ben került át a Topográfiai Csoportba.
– Geodéta Osztály (háromszögelési hálózat sűrítése, részletes magasságmérési hálózat kifejlesztése)
– Fotogrammetriai Osztály312 (sztereo- és síkfotogrammetria)
1923-ban alakult meg, 1926-tól tartozott a Geodéziai Csoporthoz, 1930 decemberében szervezetileg a Topográfiai Csoporthoz került, 1939-től önálló csoport lett.
– Légifényképezés (fotogrammetriai, térképhelyesbítési célokra)
– Műszerész Osztály313 (geodéziai, topográfiai műszerek karbantartása)
1925-ig a Műszaki Csoporthoz tartozott.
3. Topográfiai Csoport
– 1. Topográfiai Osztály (topográfiai, fototopográfiai új felmérés 1:25 000 méretarányban)
– 2. Topográfiai Osztály (önálló topográfusok) 1:75 000 méretarányú térképek revideálása)
– Topográfiai Tanfolyam (topográfusok képzése)
– Szerkesztő Osztály (új felmérés előkészítése a kataszteri térképek adatainak átvételével, szerkesztési és számítási munkák)
4. Kartográfiai Csoport
– Kartográfia314 (a megújított, levezetett méretarányú térképek szerkesztése)
1920-ban alakult a Magyar Katonai Térképező Csoporton belül.
– Tervező Osztály315 (turista- és egyéb térképek szerkesztése)
1927-ben alakult.
– Nyilvántartó Osztály316 (térkép-helyesbítési adatok gyűjtése, feldolgozása)
1921-ben alakult.
5. Műszaki Csoport317
1920-ban alakult.
– 1–2. Osztály (fényképészet, fénymásolás, rézmetszés, heliogravura, nyomda, kötészet)
– Műhelyek
6. Egyéb szervek
– Térképtár és Könyvtár (a felmérési alapanyag és tisztázati rajzok megőrzése, térképek raktározása, szakirodalom, térképek gyűjtése)
– Megrendelő Iroda
– Gazdasági Hivatal
A harmincas évek második felére ez a szervezeti felépítés némileg módosult, a Fotogrammetria önálló csoporttá alakult, az osztályokból szakosztály lett, a Szerkesztő Osztály önállósult.
Az Intézet, több kisebb módosulás után, nevében csak 1938 decemberétől tükrözte újra a katonai jelleget, akkor változott a neve M. Kir. Honvéd Térképészeti Intézetté. Természetesen változott szervezeti felépítése is. A kor szellemét tükrözi, hogy ahol lehetett, a megnevezéseknél a magyar nyelvű terminológia került előtérbe:
1. Parancsnokság
2. Háromszögelő (Geodéziai) Csoport
– 1–2. Háromszögelő Szakosztály
– Műszerész Műhely
3. Terepfelmérő (Topográfiai) Csoport
– 1–5. Terepfelmérő Szakosztály
– Vízrajzi Szakosztály
– Topográfiai Tanfolyam
4. Fényképmérő (Fotogrammetriai Csoport)
– Síkfényképmérő Szakosztály
– Térfényképmérő Szakosztály
– Fényképező Szakosztály
– Tároló Szakosztály
5. Térképrajzi (Kartográfiai) Csoport
– 1–2. Térképrajzi Szakosztály
– Térképnyilvántartó Szakosztály
– Ellenőrző Szakosztály
6. Műszaki (Sokszorosító) Csoport
– 1–2. Műszaki Szakosztály
– Közigazgatási Csoport
Két különálló osztály is létrejött: a Szerkesztő Osztály (korábban a Topográfiai Csoporthoz tartozott) és a Katonaföldrajzi Osztály (1920. március 1-jén hozták létre a Vezérkar alárendeltségében „Földrajzi Iroda” néven).
A Magyar Katonai Térképező Csoport és az Állami Térképészet Igazgatói illetve a Honvéd Térképészeti Intézet parancsnokai a második világháború végéig a következők voltak
11. sz. táblázat
Évszám
Intézetigazgató
Polgári cím, illetve katonai rendfokozat
1919. február 4.
Kirchlechner Károly
alezredes
1919. november 9.
Hajts Lajos
nyugállományú ezredes, főtanácsnok, majd vezértanácsnok
1925. január 1.
Kurtz Sándor
főtanácsnok
1926. január 26.
Kirchlechner Károly
főtanácsnok
1935. március 12.
Medvey Aurél
főtanácsnok
1939. január 15.
Vitéz Somogyi Endre
vezérkari ezredes, vezérőrnagy, majd altábornagy
1945. március 23.
Tolnay Dezső
vezérőrnagy
 

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Alapítója és tulajdonosa, Biszak Sándor.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages