VI. 2. A térképezést végző szervezet
VI. 2. A térképezést végző szervezet
Az 1919. január 17-én létrehozott „Magyar Katonai Térképező Csoport” szervezeti felépítése hasonlított a bécsi Militärgeographisches Institutéhoz. 1919. július 22-én a következő részekre tagozódott:
– Csoportparancsnokság
– Térképező Osztály
– Háromszögelési Osztály
– Földleíró Osztály
– Aerofotogrammetriai Osztály
– Sokszorosító
– Gazdasági Hivatal
– Térképraktár
– Műszerraktár
A Tanácsköztársaság bukása után a Katonai Térképező Csoport fő feladata a hadsereg térképellátása, a térképkészlet kezelése, az adatok nyilvántartása volt, akkor szervezetileg 5 alcsoportra tagozódott:
– Topográfiai
– Kartográfiai
– Földleíró
– Műszaki és
– Közigazgatási alcsoportra
Amikor 1922. július 1-jén létrehozták az Állami Térképészetet, a bécsi Militärgeographisches Institut anyagának likvidálásáról még nem született döntés. Korábban felmerült a bécsi intézet „nemzetközivé tétele,” vagyis továbbra is közösen folyt volna a térképezés, az utódállamok küldötteinek bevonásával. A magyar küldöttség ezt a javaslatot nem támogatta, végül a Nagykövetek Tanácsa 1922. június 14-én a felszámolás mellett döntött. A július 26-i határozat értelmében a Militärgeographisches Institut magyarországi jogutódja az Állami Térképészet lett, így megillette a Bécsben készült 1:200 000 méretaránynál nagyobb méretarányú topográfiai térképeknek az ország területére eső anyaga (eredetik és nyomólemezek), valamint e térképek szerzői joga. A kisebb méretarányú térképekre „társkiadói” jogot kaptak.
Az Állami Térképészet szervezete310 a harmincas évek elejére alakult ki végleg, felépítése, mint elődjéé, a Magyar Katonai Térképező Csoporté, sok hasonlóságot mutat a jogelőd bécsi Militärgeographisches Institut szervezetéhez:
Az Állami Térképészet szervezeti felépítését, létszámokkal, nevekkel ld: Balla–Hrenkó, 1991. 93. o.
1. Igazgatóság
2. Geodéziai Csoport311
1922-ben a Szerkesztő Osztály is ide tartozott, csak 1927-ben került át a Topográfiai Csoportba.
– Geodéta Osztály (háromszögelési hálózat sűrítése, részletes magasságmérési hálózat kifejlesztése)
– Fotogrammetriai Osztály312 (sztereo- és síkfotogrammetria)
1923-ban alakult meg, 1926-tól tartozott a Geodéziai Csoporthoz, 1930 decemberében szervezetileg a Topográfiai Csoporthoz került, 1939-től önálló csoport lett.
– Légifényképezés (fotogrammetriai, térképhelyesbítési célokra)
– Műszerész Osztály313 (geodéziai, topográfiai műszerek karbantartása)
1925-ig a Műszaki Csoporthoz tartozott.
3. Topográfiai Csoport
– 1. Topográfiai Osztály (topográfiai, fototopográfiai új felmérés 1:25 000 méretarányban)
– 2. Topográfiai Osztály (önálló topográfusok) 1:75 000 méretarányú térképek revideálása)
– Topográfiai Tanfolyam (topográfusok képzése)
– Szerkesztő Osztály (új felmérés előkészítése a kataszteri térképek adatainak átvételével, szerkesztési és számítási munkák)
4. Kartográfiai Csoport
– Kartográfia314 (a megújított, levezetett méretarányú térképek szerkesztése)
1920-ban alakult a Magyar Katonai Térképező Csoporton belül.
– Tervező Osztály315 (turista- és egyéb térképek szerkesztése)
1927-ben alakult.
– Nyilvántartó Osztály316 (térkép-helyesbítési adatok gyűjtése, feldolgozása)
1921-ben alakult.
5. Műszaki Csoport317
1920-ban alakult.
– 1–2. Osztály (fényképészet, fénymásolás, rézmetszés, heliogravura, nyomda, kötészet)
– Műhelyek
6. Egyéb szervek
– Térképtár és Könyvtár (a felmérési alapanyag és tisztázati rajzok megőrzése, térképek raktározása, szakirodalom, térképek gyűjtése)
– Megrendelő Iroda
– Gazdasági Hivatal
A harmincas évek második felére ez a szervezeti felépítés némileg módosult, a Fotogrammetria önálló csoporttá alakult, az osztályokból szakosztály lett, a Szerkesztő Osztály önállósult.
Az Intézet, több kisebb módosulás után, nevében csak 1938 decemberétől tükrözte újra a katonai jelleget, akkor változott a neve M. Kir. Honvéd Térképészeti Intézetté. Természetesen változott szervezeti felépítése is. A kor szellemét tükrözi, hogy ahol lehetett, a megnevezéseknél a magyar nyelvű terminológia került előtérbe:
1. Parancsnokság
2. Háromszögelő (Geodéziai) Csoport
– 1–2. Háromszögelő Szakosztály
– Műszerész Műhely
3. Terepfelmérő (Topográfiai) Csoport
– 1–5. Terepfelmérő Szakosztály
– Vízrajzi Szakosztály
– Topográfiai Tanfolyam
4. Fényképmérő (Fotogrammetriai Csoport)
– Síkfényképmérő Szakosztály
– Térfényképmérő Szakosztály
– Fényképező Szakosztály
– Tároló Szakosztály
5. Térképrajzi (Kartográfiai) Csoport
– 1–2. Térképrajzi Szakosztály
– Térképnyilvántartó Szakosztály
– Ellenőrző Szakosztály
6. Műszaki (Sokszorosító) Csoport
– 1–2. Műszaki Szakosztály
– Közigazgatási Csoport
Két különálló osztály is létrejött: a Szerkesztő Osztály (korábban a Topográfiai Csoporthoz tartozott) és a Katonaföldrajzi Osztály (1920. március 1-jén hozták létre a Vezérkar alárendeltségében „Földrajzi Iroda” néven).
A Magyar Katonai Térképező Csoport és az Állami Térképészet Igazgatói illetve a Honvéd Térképészeti Intézet parancsnokai a második világháború végéig a következők voltak
11. sz. táblázat
Évszám
|
Intézetigazgató
|
Polgári cím, illetve katonai rendfokozat
|
|---|---|---|
1919. február 4.
|
Kirchlechner Károly
|
alezredes
|
1919. november 9.
|
Hajts Lajos
|
nyugállományú ezredes, főtanácsnok, majd vezértanácsnok
|
1925. január 1.
|
Kurtz Sándor
|
főtanácsnok
|
1926. január 26.
|
Kirchlechner Károly
|
főtanácsnok
|
1935. március 12.
|
Medvey Aurél
|
főtanácsnok
|
1939. január 15.
|
Vitéz Somogyi Endre
|
vezérkari ezredes, vezérőrnagy, majd altábornagy
|
1945. március 23.
|
Tolnay Dezső
|
vezérőrnagy
|
