VI. 6. Az 1:75 000 méretarányú részletes térképek

Teljes szövegű keresés

VI. 6. Az 1:75 000 méretarányú részletes térképek326
Minden kiadás HT jelzete megegyezik a korábban kiadott 1:75 000 méretarányú szelvényekével: B IX a 33.
Az első világháborút követően a topográfiai térképek első magyar kiadása a hetvenötezres szelvényekre szorítkozott, hogy kielégítsék a Tanácsköztársaság térképszükségletét; a feladattal, mint említettük, Kogutowicz Károlyt, a Magyar Földrajzi Intézet igazgatóját bízták meg. 1919-ben jelent meg a hetvenötezres szelvények első magyar változata, „ideiglenes kiadásként,” a térképeken szereplő szöveg: „a volt bécsi cs. és kir. kat. fri. int. 2. kiadású, …-ig javított nyomata alapján. Részben, főleg az alföldi részeken javított első magyar kiadás.” A szelvényeken ábrázolták az új vasutakat, a feliratokat „magyarították,” javították a szembeötlő hibákat. Miután a nyomólemezek nem álltak rendelkezésre, a meglevő nyomatokról üvegnegatívot, arról nyomólemezt készítettek, majd különböző nyomdák végezték a nyomtatást (többek között a Magyar Földrajzi Intézet nyomdája is). Halvány, rossz minőségű másolatok voltak (88/a. térképmelléklet).
Mintegy 170 szelvény jelent meg ebben a kiadásban, a térképek trianoni Magyarország, a Felvidék és a Kárpátalja területének nagy részére is elkészültek.
A Nagykövetek Tanácsának 1922-ben hozott határozata alapján Magyarország megkapta az akkori területére eső hetvenötezres szelvények eredeti rajzait, nyomólemezeit és kizárólagos kiadási jogát. Bár a térképek folyamatos nyilvántartás alatt álltak (1910 és 1918 között zömüket részben helyesbítették), az első ideiglenes kiadásként megjelent szelvények nem sok tartalmi javulást hoztak, így az Állami Térképészet a szelvények felújítását tűzte ki célul.
A trianoni Magyarország területét 122 hetvenötezres szelvény fedi, szelvényezésük a III. katonai felmérésből származó szelvényekével azonos, szelvényjelölésük az 1917-ben elfogadott négyjegyű számmal történt. A régi és új szelvények fedőterülete megegyezik, mivel esetükben, célszerűségi okokból, nem hajtották végre a huszonötezres szelvényeknél alkalmazott sarokpont-áthelyezést. A hetvenötezres szelvényeknél a poliéder vetületi rendszerű bécsi sarokpontok koordinátáit úgy alakították át, hogy a szelvények egy síkban feküdjenek. Emiatt viszont egy újonnan kiadott hetvenötezres szelvény területe nem egyezik meg teljesen a területére eső négy reambulált, vagy új felmérésű huszonötezres szelvény területével.
Az új hetvenötezres szelvények készítésekor (reambulált, illetve új felmérésű huszonötezres szelvények alapján) a Műszaki Csoport az egy szelvény területére eső 4 (szelvénynegyedek esetében 16) huszonötezres szelvényt hatvanezres méretarányra kicsinyítve lefényképezte. A képről kéknyomat készült, amit átmásoltak egy olyan rajzpapírra, amely már tartalmazta a kilométer-hálózatot, majd azon rajzolták meg a tisztázati rajzot – külön a sík- és a domborzatrajzot. A síkrajznál elvégezték a szükséges összevonásokat, megírták az előre kiválogatott neveket és a magassági adatokat. A domborzatrajz a huszonötezres térképek szintvonalrajzának felhasználásával készült, generalizálás útján. A szintvonalas domborzatrajzot (100 m-es alapszintköz) felső megvilágítású domborzatárnyékolással egészítették ki. A kisebb terepegyenetlenségek ábrázolására csíksorokat, buckás terep esetében pontsorokat alkalmaztak (pl. a Nyírség területén, kísérleti jelleggel, a 4968 számú szelvényen).
A síkrajzról és a szintvonaltervről heliogravúra útján rézlemezt készítettek; a domborzatárnyékolást raszteres fényképezéssel közvetlenül a nyomólemezre vitték át, a litográfus az erdő-lemezt is közvetlenül a nyomólemezre készítette. A térképek 5 színben, ofszetnyomtatásban kerültek kiadásra: a névrajz, a síkrajz és a sziklarajz fekete, a vízrajz kék, a domborzatrajz barna, a domborzatárnyékolás szürkésbarna, illetve okker, az erdők zöldek.
A térképek keretén a földrajzi fokosztás (a hosszúságokat Ferrótól és Greenwich-től egyaránt jelölték) és a sztereografikus kilométer-hálózat számozása található. Korábban csak a budapesti koordinátaközpontú kilométer-hálózat őrvonalait adták meg kilométerenként, 1935-tól áttértek a „Budapesti rendszerű,” áthelyezett koordináta-kezdőpont használatára, melynél minden harmadik kilométert teljes vonallal, a közbeeső értékeket őrvonalakkal jelölték. A keret négy oldalán szerepel a csatlakozó szelvények megnevezése, fent a térkép száma és neve (pl. 4966 Csege), lent találhatók a helyszínelési, helyesbítési és kiadási adatok, a méretarány, az aránymérték és a lejtő-alapmérték (88/b. térképmelléklet). Az első felújított (reambulált huszonötezresek alapján készült) hetvenötezres szelvények 1924-től kezdtek megjelenni, szinte egy időben a reambulált szelvényekkel (85. sz. CD melléklet).
A huszonötezres szelvények reambulálása és új felmérése lassan haladt, ezért 1924-ben megkezdték a hetvenötezres szelvények revideálását, melynek célja a térkép névrajzának helyesbítése és a nagyobb mérvű síkrajzi változások követése volt (amihez gyakran légifényképeket is használtak). A változtatásokat a térkép anyalemezén rézmetszéssel végezték, így a korábbi hetvenötezresekhez hasonlóan ezeket is egy színben adták ki, a domborzat ábrázolása továbbra is csíkozással történt (kivéve, ha a sok változás miatt a rézlemezen végzett javítás nem volt gazdaságos és új nyomólemezt készítettek). Az alföldi részek revideálásánál a síkrajzot újrarajzolták, a csíkozásos domborzatrajzot az eredeti rézlemezről vették át (88/c. térképmelléklet).
A revideálást 1924-ben a nagyobb városokat tartalmazó szelvények területén kezdték el, majd a trianoni Magyarország déli és keleti, valamint délnyugati és északkeleti határa mentén folytatták. Összesen 61 szelvényt revideáltak, ezekből 5 jelent meg szintvonalas kivitelben (85. sz. CD melléklet).
Azokat a szelvényeket, amelyek csak később kerültek huszonötezres szelvények alapján felújításra, illetve revideálásra, részben helyesbítették, esetükben csak a legfontosabb síkrajzi változásokat tüntették fel, de a névrajzot – csekély kivétellel – nem magyarították. Ezek a szelvények is egyszínűek, domborzatábrázolásuk csíkozásos. 1924–1930 között nyilvántartás alapján minden olyan hetvenötezres szelvényt részben helyesbítettek, amit addig más módon nem újítottak fel. Később egy részükről szintvonalas változat is készült, illetve revideálták őket, de van 21 olyan szelvény amelyről csak a részben helyesbített változat jelent meg (88/d. térképmelléklet), tehát terepen nem helyesbítették őket (közülük kettő szintvonalas kivitelű, 85. sz. CD melléklet). 1930-tól már a részben helyesített szelvények második hulláma következett, többnyire már az új, hetvenötezres szelvények változásainak nyilvántartása alapján. 1939 és 1944 között a szelvények zömét (86-ot) ismét részben helyesbítették.
Az Állami Térképészet a történelmi Magyarország trianoni határokon túli részére is adott ki hetvenötezres szelvényeket a bécsi Militärgeographishes Institut utolsó, az első világháború alatt történt helyesbítése alapján, magyar (vagy részben magyar) névrajzzal (88/e. térképmelléklet). A többi utódállam, Csehszlovákia kivételével, mind letért a hetvenötezres méretarányról, ezért a területükre eső szelvények nem kerültek felújításra, egyre jobban elavultak.
A Csehszlovák Katonai Földrajzi Intézet a bécsi hetvenötezres szelvényeket nyilvántartás alapján, részben helyesbítve adta ki, helyesbítették a síkrajzot, a névrajzban a szlovák elnevezéseket alkalmazták, az erdőket zöld felülnyomással jelölték: a Felvidék és a Kárpátalja területéről jelentek meg szelvények. Az I. bécsi döntés után a visszacsatolt területekről a Honvéd Térképészeti Intézet is megjelentette ezeket a szelvényeket, „Budapesti rendszerű” sztereografikus hálózattal felülnyomtatva (86. sz. CD melléklet, 88/f. térképmelléklet).
Az 1939–1940-es években a bécsi „Hauptvermessungsabteilung” kiadásában német nyelvű, 1:75 000 méretarányú szelvények készültek, Gauss–Krüger vetületi rendszerben, kilométer-hálózattal ellátva. Tartalmilag az utolsó magyar kiadású hetvenötezres szelvényekre támaszkodtak, csíkozásos, illetve szintvonalas domborzatábrázolással, az erdőket zöld felülnyomás jelölte, a szintvonalas szelvények vízhálózata kék, a többi elem barna. Ezek a német kiadású térképek a trianoni Magyarország csaknem teljes területére elkészültek, valamint a Felvidék és Kárpátalja nagy részére is (86. sz. CD melléklet, 88/g. térképmelléklet).
A hetvenötezres szelvényeket továbbra is felhasználták tematikus térképek alapjául. A két világháború között jelent meg ebben a méretarányban Magyarország közigazgatási határainak térképe, ahol az alaptérképet piros közigazgatási határvonalakkal nyomtatták felül. A sorozatot az Állami Térképészet adta ki a trianoni ország területére a húszas évek második felétől.327
HT jelzet: B IX a 33/2., 121 szelvény.
A két háború között is folytatódott a „környéktérképek” kiadása a nagyobb települések környezetéről az Állami Térképészet kiadásában.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages