VII. 1. Az 1:50 000 méretarányú térképek
VII. 1. Az 1:50 000 méretarányú térképek333
HT jelzet: B IX a 39.
A Honvéd Térképészeti Intézet 1940-ben tért át az ötvenezres szelvények készítésére, ezzel párhuzamosan háttérbe szorult a huszonötezres új felmérés, és a hetvenötezres szelvények is csak szobai nyilvántartás alapján kerültek helyesbítésre és kiadásra. Az ötvenezres szelvényeket beleillesztették az addig használt méretarány-rendszerbe: a hetvenötezres szelvényeket a középmeridián mentén kettéosztottak. A jelölés (egy négyjegyű szám) a hetvenötezres szelvényekét követte; a szelvények nyugati, illetve keleti feléhez nyugati, illetve keleti kiegészítés tartozott. Az egyes szelvények földrajzi mérete 15’×15’ volt, ami Magyarország közepes földrajzi szélességén átlagosan 528 km2 területnek felel meg, a lapok tükörmérete 38×56 cm. Az északi (36,5×55,7 cm-es) és déli (39,4×55,4 cm-es) szelvények által fedett terület különbsége mintegy 39 km2. A térképeket az ábrázolt területtől függő sztereografikus kilométer-hálózattal látták el a budapesti, marosvásárhelyi és ivanicsi rendszer szerint.
A térképek kereten kívüli tartalma nem egységes. A jobb vagy bal felső szélen találjuk a sztereografikus rendszer megnevezését, a szelvények jelölését (pl. 4962 NY), középen pedig a lapon szereplő legnagyobb település nevét (pl. Budapest), az alapanyagul szolgáló térkép megnevezését (pl. „javított új 75 ezres térkép nagyítása”). A külső és belső keret között ábrázolták a földrajzi fokokat (a földrajzi hosszúságot Ferrótól és Greenwich-től számozva) őrvonalakkal, valamint a 2 km-es (4 cm) sztereografikus kilométer-hálózat számozását. A keretben szerepel a szomszédos szelvények megnevezése is.
A jobb, illetve bal oldali szegélyben a térképek többségénél a térképjelek magyarázatát találjuk, amely a jelkulcs legfontosabb jeleit és a jelkulcstól esetleg eltérő jeleket tartalmazza. Ahol ez hiányzik, utalnak arra, hogy melyik évi jelkulcs vonatkozik a térképre. Oldalt található a mágneses elhajlás és a lejtőalapmérték („lejtőmérték”). Helyenként oldalt, megjegyzésként, feltüntették a helyesbítés és a kiadás dátumát is. Többnyire alulra került a kiadás ideje, a „mérték” (1:50 000), az aránymérték, a kiadó megnevezése, a helyesbítési adatok felsorolása, alkalmanként a topográfus és a rajzolók neve.
A visszacsatolt területekkel együtt Magyarország területét 403 ötvenezres szelvény fedi. Az egyes szelvények tartalmi kivitele, mint említettük, az alapanyagként rendelkezésre álló térképek fajtájától függően, erősen eltérő; sok alkalommal egy szelvényen belül is változó. A legtöbb térképszelvény csupán háborús szükségtérképnek tekinthető. A térképmű különféle tartalmi értékű szelvényei foltszerűen borítják az ország területét. Az öt fő kiviteli változat (15. sz. könyvmelléklet, 89. sz. CD melléklet) az alábbi:
– Az 1:25 000 méretarányú új felmérésű kiadott szelvények, vagy csak tisztázati munkarészek levezetésével, illetve fényképészeti úton felére kisebbítésével készült ötvenezres szelvények (12+8 szelvény): színes, szintvonalas kivitelű kiadás (91/a. térképmelléklet);
– Az új 1:75 000 méretarányú (új felmérésű, illetve reambulált huszonötezres szelvények alapján készített) térképek fényképészetileg felnagyított változata (106 szelvény): zömük szintvonalas, színes kiadás (a szintvonalak barnák, az erdők zöldek; van néhány egyszínű, zöld erdő-felülnyomásos változat is). (91/b. térképmelléklet.);
– Észak-Erdély és a Székelyföld szelvényei, illetve egy szelvény a Kárpátalja területén. A régi bécsi huszonötezres alapanyag kicsinyítésével, fotogrammetriai támogatással újították fel őket (65 szelvény). A többi módszertől eltérően ez nem egyszerű térképszerkesztői feladat, hanem az új felmérés egy változata volt. A terepfelmérők a régi bécsi 1:25 000 méretarányú térképeket, szabatos kilométer-hálózatba felrakott térképsarokpontok és háromszögelési pontok szerint, fémbetétes alaplapra illesztették, és fényképezés útján 1:40 000 méretarányra kicsinyített másolatokat készítettek. Az így készült másolatokat egyéb térképek, légifényképek alapján kiegészítették. A domborzat hibáit sztereofotogrammetria, sík területeken síkfotogrammetria alkalmazásával helyesbítették. Az ilymódon előkészített alapanyagról szintén 1:40 000 méretarányban kéknyomat készült, a terepfelmérő azzal járta be a helyszínt, és ahol szükséges volt, helyesbített. Az 1:40 000 méretarányú tisztázati rajzok – külön a sík- és a domborzatrajz – alapján a térképeket 1:50 000 méretarányban, öt színben (síkrajz: fekete, vízrajz: kék, szintvonalak: barna, domborzatábrázolás: szürkésbarna, erdők: zöld) sokszorosították. Említést érdemel az ilyen típusú ötvenezres szelvények domborzatárnyékolása, mely eltér a többi szintvonalas, színes ötvenezres térképekétől. Kísérleti jelleggel a függőleges megvilágításon alapuló lejtőárnyékolás helyett ferde (északnyugati) megvilágítást alkalmaztak, mivel előnyösnek tartották, hogy szembeötlőbben érzékelteti a domborzat összefüggéseit, és plasztikusabb képet eredményez.
Az újonnan kijelölt határt ábrázoló szelvényeknél a magyarországi rész a fent említett módon készült, a határon túli rész a régi bécsi hetvenötezres szelvények nagyítása, csíkozásos domborzatábrázolással, zöld erdő-felülnyomással. A térképeken „felmérésként” a felújítás dátuma szerepel; 1941-ben 17, 1942-ben 23, 1943-ban 25 szelvény készült (91/c. térképmelléklet).
Az újonnan kijelölt határt ábrázoló szelvényeknél a magyarországi rész a fent említett módon készült, a határon túli rész a régi bécsi hetvenötezres szelvények nagyítása, csíkozásos domborzatábrázolással, zöld erdő-felülnyomással. A térképeken „felmérésként” a felújítás dátuma szerepel; 1941-ben 17, 1942-ben 23, 1943-ban 25 szelvény készült (91/c. térképmelléklet).
– A Délvidéken a Jugoszláv Katonai Földrajzi Intézet a két világháború között 1:50 000 méretarányú térképeket készített, zömüket 1932-ben. Az 1941-ben visszakerült területek ötvenezres térképei (32 szelvény) a jugoszláv ötvenezres térképek reprodukciójával készültek 1941 és 1943 között, revideálás után, színes, szintvonalas kivitelben (91/d. térképmelléklet).
– A legtöbb (180) szelvény javított, egyszínű, a bécsi 1:75 000 méretarányú (revideált vagy részben helyesbített) térképek fényképészetileg felnagyított változata, a domborzatábrázolás csíkozásos, az erdők hozzávetőleges helyzetét zöld színezéssel jelölték. A térképeken szereplő „helyesbítés” valójában revideálást jelent (zömüket 1943-ban készítették). Ezek a szelvények azokról a területekről készültek, ahol egyéb felújított térkép nem állt rendelkezésre: a Dél-Dunántúlról, az Alföld egy részéről, a trianoni Magyarország északkeleti részéről, a Felvidék, a Kárpátalja és Északkelet-Erdély egy részéről (91/e. térképmelléklet).
A második világháború után a Honvéd Térképészeti Intézet 1948–1950 között kiadta a fenti térképmű jelenlegi Magyarország területére eső szelvényeit, lényegében változatlan utánnyomásként, de az új határok feltüntetésével.
1943–1945 között Nyugat-Magyarországról német kiadású szelvények is készültek a bécsi Hauptvermessungsabteilung kiadásában, az 1:50 000 méretarányú „Deutsche Heereskarte” (német haditérkép) részeként. Alapul a magyar kiadású 1:50 000 szelvények szolgáltak, tehát minőségükben azokat követték, az erdőket zöld felülnyomással jelölték. A magyar szelvényezés nem változott, a nyugat és kelet jelölés helyett a német „West,” illetve „Ost” megjelölést alkalmazták. A magyar sztereografikus kilométer-hálózat mellett a németek által használt Gauss–kilométer-hálózatot is feltüntették – Deutches Heeresgitter (német hadicélú kilométer-hálózat) –, ami az egyéb területekről készült, hasonló méretarányú szelvényekhez való csatlakoztatást biztosította (91/f. térképmelléklet).
