VIII. A TOPOGRÁFIAI TÉRKÉPEZÉSI RENDSZER VÁLTOZÁSA 1950-TŐL NAPJAINKIG

Teljes szövegű keresés

VIII. A TOPOGRÁFIAI TÉRKÉPEZÉSI RENDSZER VÁLTOZÁSA 1950-TŐL NAPJAINKIG
A második világháború befejezését követő években a Honvéd Térképészeti Intézetnek az újjáalakulás nehézségeivel kellett megküzdenie. A műszaki felszerelés nagy része, bár károsodott állapotban, de rendelkezésre állt. Túlnyomórészt megmaradtak a sztereografikus térképek nyomólemezei is, így 1947-ben megindulhatott az utánnyomás. Ezzel egyidőben felmerült a térképek helyesbítésének a szükségessége is, az utánnyomás előtt néhány szelvényen javították a leglényegesebb változásokat, ami főleg az új határok ábrázolását jelentette. 1948-ban kiadták a jelenlegi ország területére eső 1:200 000 méretarányú szelvényeket, az utolsó (1940–1944 közötti) részbeni helyesbítés alapján. A térképeket „Budapesti rendszer” feliratú sztereografikus kilométer-hálózattal látták el. 1948–1950 között az ötvenezres szelvények is újra megjelentek a mai ország területére, az 1945 utáni határokkal. 1949-ben, mint már említettük, kiadták az 1943-ban, Gauss–Lambert-vetületben készült 8 szelvényes légi navigációs térképet Magyarországról és környékéről, a megváltozott országhatárok feltüntetésével.
A két világháború között sztereografikus vetületi rendszerben készült, illetve abba beillesztett, különböző (1:25 000, 1:75 000, 1:50 000, 1:200 000) méretarányú térképek tartalmilag elavultak, nem egységes kivitelben készültek. Korszerűtlenné vált maga a sztereografikus vetületi rendszer alkalmazása is, mivel a vetületi központtól távolodva a térképeket egyre nagyobb hossz- és területtorzulás terhelte. A második világháború után kialakult hidegháborús helyzet a hadsereg nagyarányú fejlesztését vonta maga után, így egyre sürgetőbbé vált a topográfiai térképek korszerűsítése.
1950-től áttértek a Gauss–Krüger térképrendszer alkalmazására, ami új vetület, szelvényezés és jelkulcs bevezetését jelentette. Az alkalmazott vetület a Gauss–Krüger-féle 6°-os sávbeosztású szögtartó hengervetület volt335, alapfelülete a Bessel-féle ellipszoid helyett a Kraszovszkij-féle ellipszoid lett, a magassági szintezési hálózat pontjai a korábbi Adriai-tengeri alapszint helyett a Balti alapszintre vonatkoztak, a térképek szelvényezése és megnevezése az 1:1 000 000 méretarányú térképek nemzetközi szelvényezési rendszerén alapult. A Gauss–Krüger térképrendszer méretarány sorozata: 1:25 000, 1:50 000, 1:100 000, 1:200 000, 1:500 000, 1:1 000 000.
Németországban már a XX. század elejétől, a Szovjetunióban – a Kraszovszkij-féle ellipszoid alapfelületként való alkalmazásával – 1942-től alkalmazták.
Az új térképsorozat létrehozását az 1:25 000 méretarányú szelvények helyesbítésével kezdték meg 1950-ben, alapul az ország nagy részén a III. katonai felmérés szelvényeit használták, azokat légifényképek alapján, a terepbejárással, szemmértékkel, átszerkesztéssel helyesbítették. A terepi helyesbítéssel párhuzamosan készültek el a kisebb méretarányú térképek is.
1953–1959 között történt meg az ország újra felmérése 1:25 000 méretarányban (a III. katonai felmérés óta az első, amely az ország egész területére kiterjedt!). Azóta a felmérési és levezetett méretarányú térképek többször megjelentek, az alábbi táblázat szerint:
1:25.000
1:50.000
1:100.000
1:200.000
1:500.000
1950–1952
1951–1954
1952–1955
nem készült el
1950–1951
1953–1959
1957–1960
1957–1960
1960–1962
1954
1968–1983
1964–1967
1966–1969
1967–1970
1963–1969
1983–1997
1978–1983
1978–1984
1980–1985
1971–1973
 
1984–1991
1985–1992
1985–1993
2005
 
A NATO-csatlakozást követően ismét változásban van a katonai topográfiai térképek rendszere. Első lépésként az 1:50 000 méretarányú Gauss–Krüger-rendszerű térképeket UTM koordinátahálózattal336 felülnyomtatva adták ki, amely lehetővé tette a többi NATO-tagország térképeihez való csatlakozást, majd elkészültek a már UTM rendszerben felújított új 1:50 000 méretarányú szelvények. Magyarországon új méretarányként, 1:250 000 méretarányban kerültek kiadásra az úgynevezett JOG337 térképek.
A NATO által használt használt térképrendszer alapfelülete a WGS-84´ellipszoid, vetületi rendszere az UTM (Universal Transverse Mercator) hengervetület.
NATO együttműködés keretében készült térképek, JOG (Joint Operations Graphic) AIR és JOG GROUND, vagyis repülési és általános célokat szolgáló térképek.
A katonai sorozattérképek mellett, amelyek 1950–1992 között „Titkos” minősítéssel bírtak, vagyis felhasználásuk igen korlátozott volt, 1952–1980 között elkészült az állami alaptérkép sorozat is, 1:10 000 méretarányban, melynek felmérésébe, nyomtatásába a Honvéd Térképészeti Intézet is bekapcsolódott. Polgári célra az 1:10 000 méretarányú szelvények alapján két színben sokszorosított 1:25 000 méretarányú (1970–1972) és 1:100 000 méretarányú (1972–1973) sorozatok jelentek meg.
A kataszteri és a polgári topográfiai térképek egységes országos térképrendszerbe (EOTR) foglalására 1969-ben született döntés, melynek következtében 1:100 000, 1:25 000 és 1:10 000 méretarányú térképsorozatok születtek (az ennél nagyobb méretarányok a kataszteri térképeket jelentik).
A fent említett sorozattérképek nagy része hiánytalanul megtalálható a Hadtörténeti Térképtár gyűjteményében, hiány inkább a polgári sorozattérképek egyes sorozatainál mutatkozik.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT