Mátyás király és a magyar korona

Teljes szövegű keresés

Mátyás király és a magyar korona
Öt év óta volt már Mátyás Magyarhon királya, és még mindig nem volt megkoronázva. A korona Frigyes császár kezében volt, kinek azt László anyja adta által, s e nagybecsű ereklyét csak erős feltételek alatt akarta kiadni a császár.
Nemcsak nagy pénzbeli összeget kellett érte adni, hanem az ország védváraiból is többeket; a császár címei közt meg kellett hagyatni a magyar király címét is, és Frigyes császár fiává fogadta Mátyást, úgyhogy ez őt atyjának, amaz viszont ezt fiának nevezte. Azon esetre pedig, ha Mátyás törvényes fiúörökös nélkül halna meg, az országnak Frigyes császárra vagy az ő utódaira kelle szállani.
E szerződést aláírták az ország rendei, midőn azonban a koronát át kellett volna venni, kitűnt, hogy Frigyes császár a régi korona mintájára egy tökéletesen hasonló másikat csináltatott, attól tartván, hogy a valódit ellopják. Azonban az öreg Palóczy László, ki évek előtt bátyjánál, az esztergomi érseknél sokszor látta a koronát, mindjárt ráismert a kettő közül az igazira egy finom repedésről, mely a korona hátulján levő saphir kőben látható, s így visszahozatott ismét e szent ereklye Magyarországba nagy diadallal; és még nagyobb diadallal tétetett az ifjú király babérkoszorús fejére.
Mielőtt a szent koronát fejére tette volna Mátyás, előbb meg akarta azt érdemelni. Ali bég vesztett csatái után maga a király indult meg a török ellen, s Jajca városát véres csata után elfoglalta. Maga a török vezér, Harám bég, négyszázadmagával menekült a fellegvárba. Mátyás ostrom alávette a várat, s tíz hét múlva birtokában volt az Harám béggel együtt; s két hó múlva fegyverrel foglalá vissza egész Boszniát; csak ezután tért vissza Fehérvárra, s ott megkoronáztatott az európai udvarok követeinek jelenlétében.
Jellemzetes azon korra és királyra nézve azon mondat, melyet ez alkalommal Mátyás a francia királynak írt:
„Ha Magyarország csak saját érdekeiért harcolna az ottománnal, régen módjában lett volna a legkedvezőbb feltételek mellett békét kötni vele, s akkor a török fegyvereket Európa egyéb tartományai éreznék meg. De Magyarország az egész keresztyénség ügyéért harcol.”
E szavak azért írattak, mivel mindazon népeket, kik távolabb voltak az ozman határoktól, nehezen lehetett rávenni, hogy az egyedül küzdő magyarnak segítségére jöjjenek, azt állíták, hogy a veszély csak Magyarországot fenyegeti.
A pápa felszólítá Európa minden fejedelmeit, hogy siessenek a magyar király védelmére, de azok örökké csak ígéretnél maradtak, s a hatalmas előkészületnek ritkán lett eredménye.
Mohammed pedig nem tudta elfelejteni a jajcai kudarcot, s előre küldé Minnet béget, hogy Boszniában egész Jajcáig készítsen számára utat. Mátyás Zápolyát küldé ellene, hogy Jajca előtt állítsa meg. Míg az olasz fejedelmek üres biztatásokkal halaszták az időt, azalatt megjelent Mohammed Jajca vára alatt, s oda beszorítva Zápolyát, elkezdé azt ostromolni.
Húsz napig védték már vitézül a várat; egy napon oly rést lőttek a törökök, hogy egy csoport keresztülrontott rajta. S egy óriás zászlóvivő török felrohant már a bástyatoronyba, hogy a zászlót kitűzze, de odafenn a toronyőr birokra kapott vele, s minthogy erősebb levén, le nem győzheté, átnyalábolta hirtelen s magával együtt lerántotta a sáncárok hegyes karói közé.
Ez volt az utolsó küzdelmes nap az ostromlottakra nézve, mert Mátyás már ekkor sietve jött szabadításukra, s Mohammednek eszébe jutott a belgrádi nap; rá nézve végzetteljes volt a Hunyady név; hirtelen félbeszakasztá az ostromot, otthagyta nehéz ágyúit s kivonult Boszniából.
Innen Szerbiának fordult Mátyás; ostrommal bevette Szebernik várát gazdag ezüstbányáival; de Zvornik ostrománál nyugtalanság tört ki seregében, mely kényszeríté Magyarországra visszahúzódni.
Mindemellett átlátta a szultán, hogy ha a magyar önmagával békében van s szomszédaival egyetért, fegyverrel meg nem törheti. Tehát arannyal akarta őt megtörni. Nagy kincsekkel külde követeket Velencébe és a magyar határra. Szövetséget ajánlva mindkét helyütt. De a velencések visszautasíták az ajánlatot, Mátyás pedig a határon sem ereszté át a követeket.
Erre nagy esküvést tett a szultán, hogy minden erejével megbünteti azokat, kik gyanús barátságát elfogadni nem akarták, s Magyar-, Cseh- és Lengyelországot, Dalmáciát, Istriát és Németországot hadaival elözönli. Azonban Ázsiában gyűlt meg a baja, s oda volt kénytelen hadaival fordulni.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages