X. A BOLDOG LABIRINTOK

Teljes szövegű keresés

X. A BOLDOG LABIRINTOK
Könnyű most ügyvédnek lenni. Mai világban csak jó emlékezőtehetség kell hozzá, a paragrafusok bő ismerete, megfelelő stylus curialis, jó két talp, mely nem fárad el a járás-kelésben; a többi mellékes dolog.
Hajdan művészet, virtuozitás volt az ügyvédség, a pör hasonlított egy gyönyörű lovagjátékhoz, egy szellemi tornához, hol ügyesség, merészség, tárgy- és helyismeret nagy előnyöket adtak; mikor már lováról le volt verve a hős, még akkor is felülkerülhetett, s megesett, hogy az alperes egzekválta a felperest, ha ügyvéde bátor és nevének megfelelő dalia volt. Az igazi ügyvéd kezében jó eszköz volt minden világi tényező, a tisztújítástól kezdve fel az országgyűlésig; a kitérések, kifogások, mellékutak gyakorlatában alkalma volt remekelni; egyszóval, minthogy már benne vagyok a klasszikus hasonlításokban, a hajdani ügyvéd oly viszonyt képez a mostanihoz, mint a négy szilaj paripát kormányzó kocsis nyaktörős utakon a lokomotívon ülő tendervezetőhöz, kinek egyéb gondja nincsen, mint hogy ki ne menjen a kerékvágásból.
A Krénfy contra Fenyéry per olvasása valódi gyönyör lehetne egy igazi ügyvédre nézve. Mindkét fél ügyésze remekelni akart e válságos ügy eldöntésében, melyben a rokonszenv, az emberi jogok, a becsületesség kétségtelenül Fenyéry részén voltak, de a kérlelhetlen törvény még világosabb jogot adott a felperesnek.
A bírák szíveik szerint mind kénytelenek voltak Fenyéry tettét helyeselni, de a jog szerint el kelle őt ítélniük. Lippay maga aláírta a tanúvallomást azon ember ellen, kit az életben tán legjobban becsült, legjobban szeretett.
Az első bíróság rokonszenve csupán annyi jót tehetett irányában, hogy szigorú ítéletét szabadlábról engedé neki feljebb vinni a hétszemélyes táblára.
Jószágai elvesztését nem gátolhatta meg. Azokat még azon évben elfoglalá a brenóci uradalmak birtokosa, s többé a nagy kiterjedt uradalmat nem háborítá az a közbetolt földdarab, melyért a brenóci ősök annyi áldozattal, haraggal és erőszakkal küzdöttek valaha, és mindig sikertelenül.
Fenyéry pöre ezzel a felsőbb régiókba vitetett át.
A kérdés második pontja volt a személyét illető büntetés.
Ezalatt azonban egy szerencsés eset jött közbe.
Minden oldalról szerencsésnek lehet azt nevezni, nemcsak azért, mert véletlen, de mivel nagy jótékonysággal hatott mind a mi ügyeinkre, mind azon emberekére, kiket e regény folytán nem fogunk megismerni.
Ugyanazon évben, amidőn a felső megyéket az éhhalál ostromolta, hazánk alsóbb megyéiben nem csekélyebb csapás fenyegeté a közjólétet.
A mi kedves Dunánk, kit a vers „hazánk szíverének” nevez, ugyanazon vers sóhajtása szerint „be sokszor megárad”. Duna melléki elméncség ilyenkor azt mondani, hogy „kicsiny a Duna”, tudniillik nem fér belé a víz. Ami pedig belé nem fér, az kiönt a vidékre, s elpusztít húsz-harminc falut, s egynéhány ezer embernek megint nincs kenyere.
Ismét kenyérről van szó! Erről a kimondhatatlan prózai tárgyról, melynek olyankor eszünkbe sem kellene jutni, amikor regényt írunk és olvasunk. Ez a rettentően leverő tanúbizonysága az ember földi származásának, szellemi kisebbségének. Az emberi büszkeség semmi előtt sem lehet annyira megalázva, mint a kenyér előtt.
A jámbor táblabírák szinte tudták azt, hogy a kenyér milyen nagy szerepet játszik a földi tényezők között, s egyik közép megyében, melynek vidékén a kenyérpusztító elem minden évben garázdálkodott, összeültek a nemes rendek, megvizsgálva a megye térképeit, elhatározák, hogy a nemes folyót eddig szabadalmaiban megszorítandják, s ahol túlságosan regényes kalandor hajlamból illetlen kanyarulatokat képez, ott egy szép átmetszést követnek el rajta, s kényszerítik azontúl egyenes úton járni.
E bölcs terv annak rende szerint határozatba is ment, az átmetszés kijelöltetett a térképen vörös tintával, a költségvetés is megtétetett; hanem…
… ekkor azok a tisztelt hazafiak, akiknek a földén keresztül kellett volna húzatni az átvágásnak, felemelék az ő pálcáikat és azt mondták, hogy ebből ugyan semmi sem lesz.
Volt közöttük egypár nagybirtokos, egy csoport kisbirtokos, ezek nem engedték jogaikat, ellenálltak, pörlekedtek, mérnököt, küldöttséget megugrattak, a jelpóznákat feltüzelték, gyűléseken civakodtak, perlekedtek, a sok perből, perorvoslatból kényelmesen gát készülhetett volna már mind a két partján a kérdéses folyamnak, mely évről évre nem szűnt meg azontúl is a nemes közbirtokosság szénáját, szalmáját a pörben forgó félszigetről betakarítani; hanem azért egy hajszálnyit sem engedett senki a maga jogaiból.
Nem is igen bátorkodott már minden gyenge szívű ember e per bolygatásához fogni, mert annyi volt már abban az egymással ellenkező ítélet, parancsolat, határozat, hogy aki tisztába akart volna vele jönni, semmi hatalom sem mentheté meg, hogy az öt érzékét oda ne veszítse.
A mondott évben új veszéllyel fenyegette a jövő tavasz az alvidéket. A felföldön roppant havak estek, amiből gyanítani lehete minden prófétai ihlet nélkül, hogy rendkívüli árvizek fognak aláomlani, s lesz ismét siralom országszerte.
Volt azon időben az említett megyének egy vasszívű alispánja, aki az előre sejtett veszélyen törődve, egy szép napon parancsot adott ki a járásokban, hogy kétezer szekér húszezer emberrel jelenjen meg a vitatott félsziget előtt.
Azon a napon ő maga odavezérlé az egész sereget, s anélkül, hogy a birtokosoknak csak jó reggelt is kívánna, helyet méretett az ásandó új medernek a félszigeten keresztül, nekiállított embereket, szekereket, s meghagyta mindenkinek, hogy ha az ég rájuk szakad, se hallgassanak senki szavára, hanem ássák, hordják a földet, míg benne tart.
A meglepett közbirtokosság félreverte a harangokat a rettentő erőszakra, protestált, opponált, teljes tehetsége szerint; fenyegetőzött törvényekkel, visszatorlásokkal; senki sem hallgatott rájuk, s húszezer embert lehetetlen volt birtokukról kihajigálni.
A sérelmet vallott felek nosza futottak Bécsbe-Budába, fellármáztak minden törvényhatóságot orvoslatért a rajtuk elkövetett istentelen, égbekiáltó erőszak ellenében. Mint rendén is volt, egypár hét alatt meg is kapták, amiért jártak; a magasabb hatóságoktól kiadatott parancsolat az alispánhoz, hogy amíg a kérdés mibenléte bővebben megvizsgáltatik, addig ne merje folytatni az erőszakos folyamszabályozást.
Arra az időre éppen készen is volt az alispán a munkával. A Duna már akkor szépen folyt a félszigeten keresztül. Tessék ezt repellálni.
S e vakmerő tény által, melyben ily sérelmesen megbántotta a birtok igaz jogait, megmenté az egész vidéket örök időkre a szokott istencsapásától.
Ez analóg esetben sok mellékes körülmény hasonlított azokhoz, amik Fenyéry perében előfordultak.
Az alispán a megye határozatát foganatosítá; ezt cselekedte Fenyéry is.
Amaz törvényellenes hatalmaskodást követett el a nemesi szabadalmak ellenében; Fenyéry bűne is éppen ez volt.
Ott az országos csapás elhárítása volt a merész tett indoka; Fenyéryt is ugyanaz buzdítá.
A megtörtént tett sikere ott is teljesen igazolá a heroikus orvosi műtét helyességét; itt szinte úgy.
E hasonlítások váltak Fenyéry ügyének nagy egészségére. Azt ugyan a törvénykiszolgáltatás legfőbb piacain sem neki, sem az alispánnak nem engedheték el, hogy a közjog tályogaiba olyan merész keresztvágásokat mertek tenni, az alispánnak alkalmasint fel kellett mennie ad audiendum verbum, mely állapot a közéletben veszélyes krízis fogalmául volt feljegyezve. Fenyéry is megkapta ítéletét, miszerint az általa sértett birtokos, ha fejváltságával megelégedni nem akar, egész birtokát lefoglalhatja. Hanem azért az alispán orráról senki sem mondta azt, hogy hosszabb lett, mint azelőtt volt; s Fenyéry minden egyéb büntetés alól teljesen fölmentetett, visszakapta ügyvédi oklevelét, s neve nemcsak megyéjében, de az egész hazában az ünnepeltek közé lőn sorozva.
Az, hogy vagyonát elveszté, bánatra nem érdemes bohóság. Huszonöt éves korában, eleven ésszel, tele szívvel minden ember gazdag!

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages