Jegyzetek

Teljes szövegű keresés

Jegyzetek
Érzem a szükségét, hogy e regényem bevégeztével az olvasónak valamit mondjak, arra a kérdésre, hogy „hát mi volt ez?”
Regény a magyar mitológia korszakából. De hát van magyar mitológia?
Könnyű plasztikai alakot adni a római, görög, egyiptomi bálványimádás korszakából megelevenített regéknek; lehetséges az még a teuton, skandináv pogány világ ábrázolásánál is: van azoknak egész irodalma. – De a magyar mitológia után csak tapogatózni lehet: annak a véghangjait csak a szájhagyomány őrzi. Két összetalálkozó rímből ki kell találni az egész verset.
És aztán maga a történetünk is az Árpád-kori első századokban, még inkább a vezérek korszakában, jobbadán szájhagyományok gyűjteménye: hitelességük fölött sohasem szűnnek meg vitatkozni a tudósok.
Az én történetem ugyan csak regény, s tehetném azt, hogy arra a nagy szabadalomra hivatkozzam, ami a költőknek mindent megenged. Azonban ezúttal nem akarom magamat abba a gyanúba keverni, mintha én is nekiszabadítottam volna képzeletem hyppogryphjét, hogy kalandozzon be ismeretlen álomországokat, s aztán szaporítsam én is a meséket, hanem azt tettem, hogy összegyűjtöttem mindenünnen, ami csak e korszakra visszavezető mesét, adomát, hagyományt mások felfedeztek, s ezeknek a halmazába beleélve magamat, igyekeztem azokból egy hangulatot kitalálni, ami egy mesés korszakot reálissá, felfoghatóvá tesz. Erre az adatgyűjteményre visszatekinteni még abból a szempontból is kötelességem, hogy azon írótársaim iránt elismerő legyek, akiknek fáradságos búvárkodása segélyemre szolgált.
Magát a történet alapmeséjét, az Apor és Mike család között előfordult leányrablást, a rákövetkezett várostromot Bálványos ellen, az Opourok keresztyén hitre térését, találtam Orbán Balázs, „A Székelyföld” című nagybecsű művében, a III. kötet 88. lapján. De ugyanezen történetnek valódiságát mind háromszéki, mind csíki ismerőseim is bizonyítják.
Orbán hivatkozik idézeteiben Kőváry László Erdély régiségei című munkájára (189. l., továbbá Okolicsányi: Decreta et Vita Regnum Hungariae című munkájára, II. k. 160 lap. A két előbbi megegyezik abban, hogy a Mike leányt azért nem akarták a bálványosi Opourhoz adni, mert az pogány volt. Megerősítik azt a kimenetelt, hogy az összekoccanás véres bonyolulata a nőrabló keresztyén hitre tértével lett megoldva.
A regényíró feladata volt az akkori magyar pogány és keresztyén szokásokat, fogalmakat, erkölcsöket plasztice előállítani, hogy egy ilyen korszakidomító megtérés, földfeletti csodák nélkül érthetővé legyen. Hogy ez mennyire sikerült, azt az olvasó ítéletére kell bíznom. Én csak a kútforrásokat nevezem meg, amik segítségemre álltak.
*
3. [5.] lap. Fergettyűvár. Orbán B. Székelyf. I. köt. U. o. Ikavára leírása.
4. [8.] lap. Vízhajtotta szövőszék, zengő kút. Orbán B. Székelyf. I. k., előbbi Zsombori kertben, utóbbi Maros-Vásárhelyen. – Bodor.
6. [10.] lap. Nyolcforintos tó. Mikor a tó magától kiárad s elönti a vidéket, olyan éhínség következik az országra, hogy a búza köble felmegy 8 forintra: (Mai világban túl is van rajta, s éhínség nélkül) Orbán B. Székelyföld.
6. [10.] lap. Magyar Csillagnevek. Amiket Lugossy gyűjtött össze, teljes gazdag számban feltalálhatók Ipolyi M. myth. Adalékok rovatában 582–3. lapon.
7. [11.] lap. Perestáldó. Bilochus. Ipolyi Arnold. Magyar mythologia.
10. [13.] lap. Szivárványon átmenni. Ipolyi M. myth.
8. [21.] lap. Amely székely asszony idegenhez megy nőül, azt a birtokából a szomszédai kibecsültetik. Orbán B. Székelyföld. I. k. Előszó.
14. [17.] lap. Tuhudunok. A pogány magyarok székely elnevezése. Orbán B. Sz. f. I. k. 45. l.
7. [11.] lap. Székelyek kőre vésett alaptörvényei. Szabó Károly (Új Magyar Múzeum 1854. 401–02. l.). Ezek voltak: I. Egyedül Árpád fiágát illesse a főhatalom Pannóniában. 2. Amely földet valaki saját kezével szerzend, sajátja legyen, mit közerővel, osztassék fel igazságosan. 3. Az ügyek a nép egyetértésével végeztessenek. 4. Aki a fejedelemnek tett hitet megszegi, fejét és vagyonát veszítse a főrabonbán áldozata előtt, ki a rabonbánok méltósága ellen vét, tűztől-víztől eltiltassék. 5. Ha valaki a rabonbánok vagy a horkázok közül a nemzet ellen törne, az Upolet nemzetségből választott rabonbán ítélete alá essék. 6. Ki a főrabonbán áldozatára meg nem jelenik, kettévágassék. – Ezen Zandirhám és Árpád közötti szövetség pontjai kőpajzsokra metszve tétettek le Budavárában, Erdélyben.
8. [14.] lap. Német lovagok. Ezeket II. Endre király hozta be, a szentföldi hadjáratából Szíriából, s a Barcaságon letelepíté. Azonban itt oly garázdálkodásokat követtek el, hogy IV. Béla már kénytelen volt őket az országból kikergetni, s váraikat lerombolni. – Bővebben minden magyar történetírónál.
11. [15.] lap. Pogány kunok viselete, szokásai. Hormayr. Goldene Chronik 3. Münchner h. bibl. ad. a. 1279. Ipolyi A. M. myth. LV. A IV. Béla idejében bejött kunok Kuthen vezér alatt nemcsak konokul ragaszkodtak pogány vallásuk és szokásaikhoz, de általuk a pogány elem, a többi szomszéd magyar népség között is elharapózott. – (Hosszú hajat és asszonyos szoknyafélét viseltek.)
12. [16.] lap. Őrpata, (Eurpata) magyar neve az „amazon”-nak Herodot szerint.
12. [16.] lap. Rapsonné, Venreturné. Rapsonnéról szól a monda, hogy a Dromó ördögnek azt ígérte, hogy ha neki egy utat épít a várától Kolozsvárig, ád neki egy hegy aranyat, s egy völgy ezüstöt; mikor készen volt a most is látható merész út hegyen-völgyön keresztül, akkor a tenyerébe tett egy ezüstpénzt, az ujja hegyére egy aranyat; ezzel fizette ki az ördögöt. Veneturnéról lásd Kőváry László Erdély régiségeit.
13. [16.] lap. Alirumna. Ipolyi Arnold Magyar Mythologiája. A magyar pogány világ hadnemtői lehettek.
14. [19.] lap. Eskü a kutyára. Bajor püspökök levele János pápához (Ludwig script. II. 367.), a tótok panaszkodtak, hogy a magyarokkal kutya- vagy farkasáldozat mellett kötöttek szövetséget és esküt. Ipolyi A. u. o. áldozatok rovat alatt még bővebben.
15. [11.] lap. Áldozókehely, szerecsendió. Orbán B. Székelyföld II. 58. l.
14. [17.] lap. Orsó alakú pénz. Mintegy 8 év előtt Olasztelek mellett Tortománál pásztorfiúk két üstöt találtak a földben, tele orsó alakú aranyrudacskákkal, miket az akkori bezirker Sz. A. elvétetett tőlük, ő maga gazdag lett utána; a kolozsvári múzeum csak nagy bajjal kapott meg egyet e műkincsből. Az érmészek kezdetleges pénzeknek állítják ezeket, mik a barbár népeknél voltak forgalomban. – Orbán B. Székelyföld I. köt. 222. lap.
21. [24.] lap. Maksai domb. Benkő József szerint a régi székely gyűlések székhelye. Orbán B. szerint ezen gyűlések az Isten szabad ege alatt tartattak, hol ülőpadokul szolgáló lapos nagy kövek voltak elhelyezve.
Alig félszázada, hogy e kövek megvoltak, s a Maksán tartott presbiteri ülés még ezen klasszikus köveken ülésezett. A nép tisztes szenátorait a harcfiak kivont kardokkal vették körül.
22. [25-26.] lap. Varázsdob. Orbán B. III. köt. 142. lap.
22. [26.] lap. Aranycsákányok. – Háromszék levéltárában. 1840-ben találtak Barátos közelében egész csoport arany csákányt, miket régészeink hun emlékeknek tartanak; ezek 4000 arany súlyt vetettek. Belőlük csak egy lett megtartva a bécsi Ambrasi gyűjtemény számára, a többi elkallódott a hivatalnokok kezén.
(Több helyen.) Ökörbőrre írt végrendelet. Kéri Lajos a XIII. században kelt kéziratában leírja a budavári sziklaüregekben talált kővértek maradványait, az állatbőrökre tett írások, rajzolatok töredékeit. L. Felsőmagyarországi Minerva 1828. VI. füzet 1742. l. Orbán B. Székely f. I. köt. 62. lap.
(Több helyen.) Hun írás, régi székely betűk. Még most is láthatók az ardaki templomon. Orbán B. I. k. 124 l. Felirat a hátulsó kar feletti kockában régi székely betűkkel, miket keleti módra jobbrul balra kell olvasni. E. ka. i. a. n. s. u. M. s. u. i. gy. r. o. e. G. n. e. t. s I. z. a. gy. Georgyius Muzsnai, csak egy az Isten. Deus. VI. köt. Orbán művében az eredeti székely írásjegyek is közölvék. Ugyanazok megtalálhatók Kállaynál.
23. [26.] lap. Székely nemzetségek. L. Ipolyi Arnold M. myth. Kovachich. Script. I. 339. l.
25. [28.] lap. Újszülöttek állát vassal sütögetik. A hunoknál minden fiúgyermeknek arca vassal felmetszetett, Ammianus Marcellinus szerint, hogy a szakállnövés meggátoltassék; Callimach szerint tüzes vassal, hogy szokjék hozzá korán a fájdalmas sebekhez. Dussieux-nál ez már azt jelenti, hogy a gyermekek arcai szörnyeteggé torzíttassék. Ipolyi véleménye szerint leghelyesebben Istennek felajánlásul. – U. o: a tűz feletti felavatás szere. – A vándorcigányoknál ez most is dívik.
27. [29.] lap. Druzsilla és Burzon rabonbán. Orbán B. Székelyföld. I. 173. l.
30. [32.] lap. Tűzbe tett kéz, tisztaság próbája. Pogány korból származó ordaliai szertartás. 1550-ben Martinuzzi kiadatta az ordaliai ítéletek egész sorozatát, mik egészen szkíta szokásokról tanúskodnak. Ipolyi A. M. myth. 197. 1.
32. [34.] lap. Boszorkányok szokásai. Ipolyi Arnold. M. myth. A szegedi boszorkánypör adatai nyomán.
32. [34.] lap. Vegyegni, székely tájszó, őgyelegni: péld. ködben.
33. [35.] lap. Kiguvadni. Mikor a fegyver magától kiugrik a tokjából.
33. [36.] lap. A holdról való mese. Ipolyi A. M. myth.
35. [36.] lap. Madárének utánzás a templomban. Ditrói templomban. Orbán B. Székelyföld. II. k. 117. l.
41. [42.] lap. A Szent Anna taváról szóló néprege. Orbán B. Székelyföld. III. k. 75. l.
44. [44.] lap. „Jeddre ne!” Ismert székely kihívó szó.
44. [45.] lap. Fóta. Egy hosszú szövet, melyet válltól csípőig rézsút viseltek a székely nők öltözetük felett. Orbán B. Székelyföld.
45. [46.] lap. Álmost megégették a magyarok bejövetelükkel. Almus in patria Erdeel occisus est, non enim potuit in Pannoniam introire. (Budensis 37. stb.). Lásd Ipolyi A. M. m.
46. [46.] lap. Cifra asszony = tündérnő.
47. [48.] lap. Bálványosvár. Orbán B., Ipolyi A. és saját jegyzeteim nyomán.
48. [49.] lap. Félig hal, félig ember alakú bálvány. A Kalandos patak áradásaikor csodás alakú köveket sodor magával, van egy Zeykné udvara körül, mely egy szirén alakját úgy utánozza, mintha szobrász idomította volna. – Orbán B. Székelyföld, IV. k. 30. l.
48. [49.] lap. Özönfa. Melyet az áradozó Fekete Ügy minduntalan felszínre hoz. Óriási 3–4 öl átmérőjű törzsek, ébenfeketék s a kövesülés első szakában oly kemények, hogy alig faraghatók: a nép özönfának nevezi.
49. [49.] lap. Kőkutya. Ipolyi A, M. myth. 550 l.
49. [49.] lap. Balita. Ezüst bálványka, mit a vőlegény menyasszonyának ád. Ipolyi A. M. myth. 502. l.
49. [50.] lap. Furuzsina. Csodaerőt kölcsönző székely tündérnő. Orbán B. Székelyföld.
51. [50.] lap. Új tűz gyújtás. Tűzáldozat. Tűztisztelet. Ipolyi Arnoldnál. M. myth. 188. l. – Pozsonyi missale: „az új tűz megszentelése után az egész városban eloltatott a tűz, s helyette a megszentelt tüzet osztották ki. – Ha sokáig tűz nem gerjeszthető dörzsölés által, gyanú támad, hogy valahol még el nem oltott tűz gátolja az elem előtűnését. Két szűz fiú idézi elő a tüzet; s ehhez kilencféle fa használtatik.” U. a. Tűzünnepek leírása. Szentivánéji tűz.
52. [53.] lap. Tűzosztó kanál. Orbán B. Székelyföld.
55. [56.] lap. A Büdös kénbarlang. Saját jegyz.
61. [63.] lap. A susogó. Saját jegyz.
65. [65.] lap. Kisebbik uram, pogány szokás. Ipolyi szerint a nők közösségét jelenti a testvérek között, mely állapot a hadkalandor népeknél, a nőknek a férfiakénál kisebb száma miatt gyakran előjön. (Bartal. Com: I. 158.)
69. [69.] lap. Igrec. Ipolyi A. M. myth. Nyelvemlékeink a Bécsi Kódex szerint igrec = zene. „Igrec készség”. Fúvó szerszám. Koboz = lyra. Hegedű, fides. A „timbora” = hárfa. Orbán Balázsnál jön elő.
70. [70.] lap. Zerezis isten. Ipolyi felemlíti e réz bálványalakokat, de kétségbe vonja, hogy hitelesek volnának.
70. [70.] lap. Deli ördög. Ráró madár. Ipolyi Arnold, Magyar mythologiája. Szerelem taplója. Csabaíre, pilinkó, piritus. U. o.
71. [71.] lap. Dali tánc. Zajzoni leírása után.
73. [72.] lap. Papbojtár (népies). Káplán.
74. [73.] lap. Assisi Szent Ferenc imája. Th. de Celano olasz–latin szövege szerint Altissimo, omnipotente bon signore: tue son le laude, la Gloria e l’onore, et ogni benedictione. A te solo se confano; et nullo homo e degno de nominar te. Laudato sia Dio mio signore con tutte le creature, specialmente messer le fratre sole: il quale giorna et illumina nui per lui, et ello e bello et radiante con grando splendore: de te Signore porta significatione, Laudato sia mio Signore per la luna et per le stelle: in cello le hai formate clare et belle. Laudate sia mio Signore per fratre vento, et per l’airé et nuvolo et sereno et omne tempe: per le quale dai a le tue creature sustentamente. Laudate sia mio Signore per sorore aqua, la quale e multe utile et humile et pretiosa et casta. Laudato sia mio Signore per fratre poso, per lo quale tu illumini la nocte: et elle e belle et jugundo, et robustissimo et forte. Laudate sia mio Signore per nostra madre terra: la quale ne sostenta et guberna et produce fructi et coloriti fiori et herbe.
75. [74.] lap. Göncöl szekere, Konrád császár a kocsisa. Ipolyi A. Magyar myth.
76. [77.] lap. Bicebóca. Két oldalra sántikáló.
78. [78.] lap. A Torló. Ipolyi Arnold. M. myth.
83. [83.] lap. Birgej. Saját jegyz.
90. [89.] lap. Hazai. Székelyek a menyasszonyt hazainak, vagy hazafinak híják. Ipolyi A. M. myth.
93. [92.] lap. Pogány menyegzői szertartás. Cantu Caesar; a középkor története. Galambetetés, kenyérmegtörés, fonáleresztés.
96. [95.] lap. Beszélő csirke. Ipolyi A. M. myth.
97. [98.] lap. Keszkenős kígyó. Orbán B. Sz. Föld.
101. [100.] lap. Hétféle színű bab boszorkányok ellen hintve. Ipolyi A. M. myth.
102. [100.] lap. Vendégűző dal. Saját jegyz.
103. [102.] lap. Imette = ébren virrasztva.
U. o. Pogány harcosok szokása éjjel a vártán énekelni. Cantu Caesar. Középkor tört.
105. [103.] lap. Elindula Szent Péter Rómába. Erdélyi J. Magyar népdalok gyűjteménye.
107. [104.] lap. Deés Isten. Székely István krónikája szerint, a magyarok bejövetelükkor háromszor „Deus” nevét kiálták, amit Heltai krónikája félig-meddig helyreigazít, Geleji Katona pedig „Deés”-nek mond ki, minthogy a magyarok Deus latin nevét nem ismerhették, s bejövetelük helyén van Deés városa is.
107. [104.] lap. Furusvize, Ikafalva leírásánál, a Furus vizének mesés eredete, csodatevő hatása. Orbán B.-nál Székelyföld III. k. 93. l.
107. [105.] lap. A megölt ellen szolgál a más világon a legyőzőjének. (Turóczy 2. 25. Bud. 56.)
107. [110.] lap. Adósságát megfizető halott. Ipolyi A. M. mythologia.
113. [112.] lap. Nyíllövés a sírba. Ipolyi A. M. Myth.
113. [112.] lap. Nőnek férjével együttes eltemetése. Tonuzoba példája szerint, akit pogány hitéért nejével együtt élve síroltatott el István király. – Herodot szerint a szkítáknál a vezérrel együtt egyik neje is eltemettetik.
115. [112.] lap. Vérrel siratás. Jornandes (49. l.) szerint. L. Ipolyi A. M. M. 549. l. Jerneynél, Ammianus Marcellinus szerint.
115. [113-114.] lap. Halott-tánc. Ungarischer und dacischer Simplicissimus.
115. [111-112.] lap. Pogány temetkezés. Ipolyi A. Magyar Myth. Bél Mátyás Jovinville stb. kútforrások után.
117. [115.] lap. Szent Anna tava. Saját jegyzeteim.
121. [118.] lap. Szent Gellért püspök. Szabó Károly, Emlékiratok a magyar keresztyénség első századából.
122. [119.] lap. Csaba királyfi regéje. Holtak harca. (Lugossy.)
123. [120.] lap. Imre királyfi legendája. Szabó Károly, Emlékiratok.
125. [122.] lap. Világzár virág. Saját jegyz.
U. o. Derendócia. Nagy tor. Halotti tor. Hun szó, Vámbéry szerint.
127. [123.] lap. Elrejtőzés. Ipolyi A. M. Myth.
U. o. Az elgyöngült vezér megáldoztatja magát.
129. [125.] lap. Ürgelyukba gyónás a pogányoknál. Cantu Caesar, Középkor Tört. Ugyanannál a pogány papok az ürgelyukon keresztül hallgatják ki a Föld isten izeneteit.
135. [131.] lap. A selyem Európában. Cantu C. Középkor története.
138. [133.] lap. Karácsonyi népszokások. Saját jegyz.
140. [135.] lap. A szamárkiáltás karácsonyi mise alatt. Cantu Caesar, Középkor tört. IX. k. 7. fej. – A franciáknál egész zsoltárokat énekelnek a szamárhoz, tréfás szöveggel és egész ünnepélyesen. U. o.
145. [140.] lap. Napvágás. Leisser szerint háromszor vágott a magyar fejedelem a nap felé kardjával trónralépésekor. Bonfini szerint négyszer. Vagner adomái között feljegyzi a budai nagyvezér tréfáját, ki a fejét bekötötte, s borbélyt hivatott, panaszolva, hogy a trónra lépő magyar király az ő fejét megvágta a minap, amint a levegőben vagdalkozott a kardjával. L. Ipolyi M. Myth. 258. l.
149. [143.] lap. Meghatározva. Népdalban. Úgy meg vagyok határozva, Mint a csikó kantározva, Szabadságom el van zárva.
151. [145.] lap. Bélpoklosok világból kizárása. Cantu C., Középkor tört.
157. [150.] lap. Burdé = Leveles szín.
158. [152.] lap. Orbán mester és a kerti vetemények. Orbán B., Szé-kelyföld. IV. k. 44. 1.
160. [153.] lap. Futó kuvaszpósta. Saját jegyz.
162. [155.] lap. Újszülött körüli babonák. Ipolyi A. M. Myth. és saját jegyz.
166. [159.] lap. Pogányok hat ördögei. Ipolyi A. Magyar Mythologia.
170. [163.] lap. Deli ifjú legény képében. – Saját gyűjteményemből. Kézirat. Ördögidézési formula: „jelenj meg nekem Deli ifjú legény képében és hozz nekem harmincháromezer háromszázharminchárom aranyat!”
170. [163.] lap. Koponyavár. Egyértelmű a pokollal. L. Ipolyi A. M. M.
170. [164.] lap. Tündelevény = Denevér.
171. [166.] lap. Szélanya. L. Ipolyinál.
174. [167.] lap. Milling = lidérc. L. Bodor Lajos. Álmos hősköltemény.
175. [167.] lap. Hetevény csillagzat = Fiastyúk.
175. [168.] lap. Égi ütközetek. L. Szibenbürgerische Chronik. Georg Kraus. II. k. 226. l. „Kelten Sonne untergang zween brennende heere zusammen stossen und streiten.” Cserei Mihály (Hint. 225. l.) „A hegyeken nagy tüzes seregek szörnyű ropogással egymás ellen harcoltanak.” – Amit az okos szász úrnak s a kálvinista Csereinek szabad volt elhinni, talán megengedhető a pogány Opour fiúnak is?
180. [176.] lap. Az ördög ellen befalazott nő. Ipolyinál, 526. l.
193. [185.] lap. Vérszövetség. Anonymus. V. 6. More poganismo fuerit propriae sangvinis fusio in unum vas, ratum fecerunt iuramentum. Székely krónika, 277. l. profusis caeteri lachrymis quasi sangvineis potum prae gaudio celebrantes sumpsere. Ugyanott az áldozó kehelyről: Supremus rabonban poculi calicis supremus conservator. Herodot szerint a kehelybe kardot, nyilakat mártanak (a szkíták).
 
A jegyzeteknél megadott lapszámok Jókai Mór: Összes műveinek nemzeti kiadására vonatkoznak, míg szögletes zárójelben a jelen kiadás megfelelő lapszámait tüntettük fel.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem