CHARIVARI
CHARIVARI
E napokban extrapostán következő, nem is annyira népszerű, mint táblabírószerű magyarázatát vettük sarkalatos tizenkét pontjainknak, megtoldva még egy tizenharmadikkal.
Magyarázója alkalmasint azon őselőidőkből való, mikor még a mamut volt a legnagyobb állat a földön.
Előterjesztjük e pontokat tisztelt elvbarátainknak, s ha rokonszenvre találandnak, majd utasításba adjuk – a magyar akadémia országgyűlési követeinek.
– Primo. Szabad sajtó, hanem a vármegyéről nem szabad beszélni, továbbá a királyi városokról, a nemesség, polgárság és jobbágyságról. Nem szabad a testületekről és egyes emberekről, sem pedig más élő állatokról, ha azok alatt emberek értetődnek. A többiről szabad, például füvekről és vizekről s poétai elmeszüleményekről. A cenzúra eltöröltetik, hanem aki valamit nyomatni akar, tartozik azt előbb mind az ötvenkét vármegyében megköröztetni, aholott is a sedriák tartoznak kijöhetése felett legfeljebb négy terminus alatt határozni.
– Secundo. Felelős minisztérium nemcsak Budapesten, hanem mind az ötvenkét vármegyében. A király tartozzék minden héten másik vármegyébe menni lakni.
– 3. Évenkénti országgyűlés Pesten. Országháza nem kell. Ott van a Rákos; ha ősapáink beérhették vele, mi is beérhetjük. Elég tágas. Aki le akar ülni, hozzon magával lovat. Ne mondja tovább a vers: Rákos, Rákos, hová lettél?
– 4. Törvény előtti egyenlőség polgári és vallási tekintetben. Nagyon helyes. A grófokat mind degradálni kell, legyenek nemes emberek. A parasztokat pedig együl egyig nemes emberekké kell tenni. Címereket adni nekik. Legyen az egész világ nemes ember és táblabíró. A zsidókat meg kell keresztelni, akkor aztán azok is egyenlők lesznek. A címeket egyszerűsíteni kell, ne legyenek nagyságosak, méltóságosak, excellenciások, nemzetesek és circumspectusok, hívassék minden ember tekintetes úrnak, feleségeik pedig tekintetes asszonynak. A gazdának nem szabad többé a szolgálót felpofozni, hanem csak az inast, mint szinte a gazdasszony se emeljen sodrófát az inasra, hanem csak a szolgálóra, ezt kívánja a polgári egyenlőség.
– 5. Nemzeti őrsereg, más néven insurrectio. Nemes ember védje a hazáját, ha akarja, a paraszt tartozzék vele. Aki egy esztendő alatt kétszáz forintot keres, az jutalmul – tartozzék katonává lenni. Aki pedig kétszáz forint adósságot csinál, büntetésül – zárassék ki minden közteherviselésből.
– 6. Közteherviselés, ne fizessen vámot senki, ne csinálja az utakat senki. A posta szűnjön meg, akinek valami izennivalója van, küldjön expressust, az újságok járjanak ingyen. A lutriban minden ember nyerjen, aki beletesz; hidak ne legyenek, minek az? Árpád alatt bőrtömlőkön úszott át a magyarság, pedig azok legények voltak ám. Végre pedig hulljon manna és sült veréb az égből, amennyi elég.
– 7. Úrbéri viszonyok megszüntetése. Nagyon helyes. Térjen vissza minden azon állapotba, melyben Mária Terézia előtt volt.
– 8. Esküdtszék. Igenis, minden szolgabíró és alispán tartozzék az esküdtségen kezdeni s úgy menni előre.
– 9. Nemzeti bank. A bankók ezentúl zöld és piros festékkel nyomassanak.
– 10. A katonaság hordjon atillát és beszéljen magyarul, a tisztek bajuszot eresszenek.
– 11. A státusfoglyok szabadon bocsáttassanak, a többi között az én öcsém, aki másfél esztendő óta ül benn lólopásért.
– 12. Unió Erdélyországgal, oly föltétel alatt, hogy Magyarországból a zsidók, Erdélyországból a socinianusok hajtassanak ki.
Még egy 13. pont. Tehetségtelenebb nemes atyámfiaira nézvesti gondoskodásból nem volna fölösleges minden esztendőben restauratiót és követválasztást tartani. Mit gondol, tekintetes szerkesztő úr?
