TÁBORI HÍR
TÁBORI HÍR
Az ellenség összpontosított ereje Isaszegnél megtámadta seregeinket.
A trinum perfectum: Windisch-Graetz, Schlick és Jellasics személyesen vezette az ellenséget.
Hosszú és kemény csata után a győzelem miénk lőn.
Az ellenség mind a két szárnyán, mind a centrumon összetöretett. Isaszeget seregeink ostrommal vették be.
Egy félmérföldnyi szoros utat, hegyek és erdők között, szüntelen csatázva foglaltak el.
Kik a gödöllői erdőket, a csatatér helyzetét ismerik, bámulni fognak e csata eredményén.
A győzelem nagyszerű volt és elhatározó. Az ellenség Gödöllőre veretett; a mi előőreink Kerepesen vannak, s így Pest és az ellenség között.
Görgei vezette és intézte a csatát. Kossuth azt írja róla, hogy a hadvezéri erényeket a közvitéz szigorú kötelességével párosítá, mindenütt ott volt, hol a veszély van, s mindenütt győzelemre vezette fegyvereinket.
Seregeink, a tábornokok úgy, mint a közvitézek, a legdicsőbben teljesíték kötelességüket.
Húsvét első napját táborunk a kerepesi dombokon tölté.
Horvát, a csanádi püspök tartotta a tábori istentiszteletet.
Oda meglátszanak Pest tornyai, a Gellért, a Mátyás palota, a Duna.
Óh mint irigylem e tekintetet, e pillanatot!
Húsvét napján kelle seregeinknek a megtört ellenséget Gödöllőn megtámadni.
Ki kételkednék a győzelmen? Volna-e áldás a zsarnokság és hazugság fegyverén a Megváltó föltámadása napján? Volna-e bátorsága valakinek fegyvert fogni egy igazságtalan ügy mellett húsvét első napján? Győznünk kellett.
Fekete karácson – piros húsvét.
