A Burg fehér asszonya

Teljes szövegű keresés

A Burg fehér asszonya
Egy hamar elmúló zaj hallatszott tavaly a Burgban megjelent kísértetről, mely egy fehér asszony alakjában minden éjfélkor megjelent a császári könyvtár folyosóján a szegény silbakot agyonijesztgetni. A fehér asszony több éjjel egymás után kísértett a Burgban, míg egyszer aztán dementírozták hivatalosan az egész lélekjárást. Mese volt az egész. Az élclapok eltemették.
Pedig hát ez nem volt mese, hanem tökéletes valóság.
Három nap egymás után megjelent egy fehérbe öltözött hölgyalak, márványfehér arccal, de jól kivehető vonásokkal, kezében egy lámpa, abban egy égő gyertya, melynek lángja lobog ugyan, de a falra világot nem vet; az alak a folyosó egyik ajtajától a másikig végighaladt, az őrt álló katona felhívására nem ügyelt, s a második ajtónál eltűnt. Másik éjjel az őr, miután kiáltására nem ügyelt, rá is lőtt az alakra; arra a kísértet nyom nélkül eltűnt. Harmadik éjjel két őrt állítottak ki; azok előtt is megjelent a rém; azok is kiabáltak rá: azután keresztül-kasul lőtték, mire a fehér asszony nem tűnt el, hanem megállt, és merően a szemük közé nézett. E kísértetnézéstől az egyik őr, egy izmos, erős morva vadász ájultan esett össze.
Negyedik nap után a Burgban szolgálattevő főhadnagy maga foglalta el a kísértetes őrállomást. Ez mint gavallér ember asszony ellen nem vitt magával puskát, pisztolyt, csak úgy kardosan állt a lesbe. Amint a tizenkét órát elkongta az István-templom harangja: ott állt előtte a fehér asszony, s elkezdett csendesen haladni. A tiszt bátor férfi volt, utánasietett, utolérte; abban a percben a fehér asszony visszafordult, s a lámpát a tiszt arca elé tartá.
Erre a tiszt hozzákapott, hogy a kezét megragadja, a másik karját pedig a fehér nő dereka körül fonta – akkor eltűnt a fehér asszony: a tiszt megfogta, és megölelte – a semmit.
Az eltűnés pillanatában úgy tetszett neki, mintha a fehér hölgy egy hideg csókot nyomott volna ajkára.
Mármost ha tisztünk egy múlt századbeli mousquetier tiszt lett volna, kötelessége lesz vala e kísértetcsóktól halálra betegedni, és belehalni; minthogy azonban mai időkben a katonatisztek kémiát és optikát is tanulnak, annálfogva a főhadnagy nem érte be azzal a kísértetlátással, hanem vizsgálódni kezdett a folyosó ajtajain, ablakain, s egyszer egy ablakán a folyosónak kintekintve észrevette, hogy a Burggal átellenes ház egy harmadik emeleti ablaka szokatlan fényesen ki van világítva. Rögtön lesietett az őrterembe, maga mellé vett két katonát, átment az átelleni házba, s kérdezé a házfelügyelőtől, hogy ki lakik ott, ahol az ablak ki van világítva? Egy fényképész. A tiszt rögtön sietett ennek a szállására, nem csengetett be, hanem betörette az ajtót, s szépen ott lepte az egész kísértetcsináló apparátust. A nagy tükörüveg táblát, melynek segélyével és villanyvilágítással a kísértetes nőalakot a Burg ablakán át annak folyosóján végigsétáltatták, sőt magát a fehér asszonyt is, akinek még akkor is be volt a képe mázolva krétával. De most már csakugyan megfoghatta, ha a csókjából nem kívánt is.
A dologból inquisitio lett: a fényképész azt a merész tréfát nem a maga mulatságából rendezte, hanem aztán annyi magas állású személy keveredett bele a vizsgálatba, hogy jónak látták azt abbahagyni, s az egész kísértethistóriát meghazudtolni.
Az ultramontán párt manővere volt az egész: ilyen együgyű hókuszpókusszal akarták az uralkodót a szabadelvű iránytól elfélemlíteni.
Azoknak, akik e dologról tudtak, meghagyatott, hogy ne beszéljenek róla. De hogy nem jól tartották meg a titkot, annak bizonysága az, hogy mi is megtudtuk.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages