Madách Imre meghalt!
Madách Imre meghalt!
Most vesszük a megdöbbentő gyászhírt, hogy Madách Imre, elv- és szívbarátunk, a szabadelvek tisztalelkű bajnoka, az 1861-i országgyűlés egyik legkitűnőbb kapacitása; az „Ember tragoediájának” lánglelkű szerzője, f. h. 5-én reggel 2 órakor vízkórban meghalt.
A veszteség híre sokkal nehezebben szorul szívünkre, mint hogy magánérzelmeinknek kifejező szavakat tudnánk adni. A szeretet, mely jó baráthoz köt; az összérdek, mely ügyfélhez szít; a becsülés, amely nagy jellemhez vonz; és a remény, mely fényes tehetséghez csatol: mind egyszerre gyászol bennünk.
E gyászt a szabadelvű eszmék s a nemzeti irodalom minden barátja osztani fogja velünk.
Madách Imre azon nagy tehetségek közé tartozott, akik miután erejük egész nagyságában megmutatták magukat legelső föltűnésök alkalmával, onnan egyszerre letűntek, a kortársakra hagyva a fájdalmas tépelődést: mivé lehettek volna egykor?
Életpályája csillagfutás volt; – feljött fényesen – és lehullt.
Legyen neki könnyű a haza földe, melyet forró honszerelmével átmelegíteni törekedett! Áldás emlékére, honfikönny hamvaira!
[1864]
