Ézs. 31.
Ézs. 31.
Ézs. 31,1
Jaj azoknak, akik Egyiptomba mennek segítségért! Lovakban reménykednek, a harci kocsik tömegében bíznak, és a lovasok nagy erejében; de nem tekintenek Izráel Szentjére, nem folyamodnak az ÚRhoz. [Ézs 30,2-5; 36,6. 9]
Ézs. 31,2
De ő is bölcs, és veszedelmet hoz, nem másítja meg szavait, hanem rátámad a gonoszok házára és a segítséget ígérő gonosztevőkre. [4Móz 23,19; 1Sám 15,29; Mik 5,9; 1Kor 2,4. 7. 16]
Ézs. 31,3
Hiszen Egyiptom csak ember, nem Isten! Lova is csak test, nem lélek! Ha kinyújtja kezét az ÚR, elbukik a segítő, elesik, akinek segített: együtt pusztulnak el mindnyájan. [Zak 4,6 ]
Ézs. 31,4
Mert ezt mondta nekem az ÚR: Ahogyan morog az oroszlán vagy kölyke a zsákmány fölött, amikor összegyűl ellene valamennyi pásztor, és nem retten meg kiáltozásuktól, nem hunyászkodik meg zajuktól: úgy száll le a Seregek URa, hogy harcoljon Sion hegyéért és dombjáért.
Ézs. 31,5
Mint repdeső madársereg, úgy oltalmazza a Seregek URa Jeruzsálemet: oltalmazza és megmenti, megvédi és megtartja. [5Móz 32,11; Zsolt 91,4; Mal 3,20; Mt 23,37]
Ézs. 31,6
Térjetek meg ahhoz, akitől oly messze eltávolodtatok, Izráel fiai! [Jer 25,5; Ez 18,32; Hós 12,7; 14,2; ApCsel 3,19]
Ézs. 31,7
Azon a napon mindenki megveti ezüstbálványait és aranybálványait, amelyeket bűnös kézzel készített. [Ézs 2,20; 30,22]
Ézs. 31,8
Elbukik Asszíria, de nem férfiak kardjától, nem emberek kardja pusztítja el. Menekülnie kell a kard elől, ifjai robotosokká lesznek. [Ézs 10,31; 37,36]
Ézs. 31,9
Kőszála ijedten menekül, vezérei megrémülve hagyják el a zászlót. Így szól az ÚR, kinek tüze a Sionon, kemencéje Jeruzsálemben van. [5Móz 4,24; 32,31; Ézs 29,1; 30,33]
