Összerogyott Bél, leroskadt Nebó, állatokra és barmokra rakták szobraikat, amelyeket nektek kellett hordoznotok; most fáradt állatokra kerülnek teherként. [Ézs 45,20; Jer 48,1; 50,2; 51,47]
De nem tudják megmenteni a terhet, leroskadnak, összerogynak mind, maguk is fogságba kerülnek.
Hallgass rám, Jákób háza, és Izráel házának egész maradéka, ti, akiket születésetek óta hordozok, világra jöveteletek óta viszlek: [2Móz 19,4; 4Móz 11,12; 5Móz 1,31; 32,10-11; Zsolt 22,11; 71,6. 18; Ézs 63,9; Hós 11,3]
Vénségetekig ugyanaz maradok, ősz korotokig én hordozlak! Én alkottalak, én viszlek, én hordozlak, én mentelek meg.
Ugyan kihez hasonlíthatnátok engem, kivel mérhetnétek össze, kivel vethetnétek egybe, akihez hasonlítanék? [2Móz 15,11; Zsolt 40,6; Ézs 40,18. 25; 44,7]
Kiöntik az aranyat az erszényből, kimérik az ezüstöt a mérlegen. Ötvöst fogadnak, hogy istent készítsen belőle, és leborulva imádják. [1Kir 18,26; Ézs 40,19-20; 41,6-7; 44,9-20; 45,20; Jer 10,5]
Vállra veszik, úgy hordozzák: ha helyére teszik, ott áll, el nem mozdul helyéről. Ha kiáltanak hozzá, nem válaszol, a nyomorúságból nem szabadít meg.
Emlékezzetek csak, és piruljatok, szívleljétek meg ezt, ti hűtlenek!
Emlékezzetek az ősrégi dolgokra, mert én vagyok az Isten, nincs más, Isten vagyok, nincs hozzám hasonló! [5Móz 32,7; Ézs 43,10-11; 44,6; 45,5; 46,5]
Előre megmondtam a jövendőt, és régen a még meg nem történteket. Ezt mondom: Megvalósul tervem, mindent megteszek, ami nekem tetszik. [Zsolt 33,11; Péld 19,21; Ézs 41,22-23. 26-27; 42,9; 43,12; 44,8; 45,21; Zsid 6,17]
Elhívok napkeletről egy saskeselyűt, tervem végrehajtóját messze földről. Alig szóltam, máris elhozom, kigondoltam, máris megteszem. [Ézs 41,2. 25; Ez 17,3]
Hallgassatok rám, konok szívűek, akik messze vagytok az igazságtól!
Közel van igazságom, nincs már messze, szabadításom nem késik. A Sionon szabadulást szerzek ékességemnek, Izráelnek. [Ézs 40,5; 58,8; 60,1; Jer 29,10; Lk 2,32]