Hós. 2.
Hós. 2.
Hós. 2,1
De lesz még annyi Izráel fiainak a száma, mint a homok a tengerparton, amelyet nem lehet megmérni, sem megszámolni. Akkor ahelyett, hogy ezt mondanák nekik: Nem vagytok népem! - ezt mondják: Az élő Isten fiai vagytok! [1Móz 22,17; 32,12; Róm 9,25-26; 1Pt 2,10]
Hós. 2,2
Összegyűlnek majd Júda fiai és Izráel fiai, és egyetlen fejedelmet választanak maguknak. Eljönnek az országból, mert nagy lesz még Jezréel napja. [Ézs 11,11-12; Jer 3,18; Ez 37,22]
Hós. 2,3
Mondjátok testvéreiteknek: „Népem!” és nővéreiteknek: „Van irgalom!” [Hós 1,6. 8]
Hós. 2,4
Pereljetek anyátokkal, pereljetek, mert ő nem feleségem, és én sem vagyok a férje! Tüntesse el arcáról a paráznaság jelét, és melléről a házasságtörés jelét!
Hós. 2,5
Különben levetkőztetem, és olyan meztelenné teszem, amilyen születésekor volt. Olyanná teszem, amilyen a puszta, olyanná változtatom, amilyen a szikkadt föld, és szomjan hagyom halni.
Hós. 2,6
Fiainak sem irgalmazok, mert paráznaságból születtek.
Hós. 2,7
Hiszen paráználkodott az anyjuk, gyalázatos volt szülőjük, mert ezt mondta: Elmegyek a szeretőim után. Ők adnak nekem kenyeret és vizet, gyapjút és lent, olajat és italt. [Jer 44,17]
Hós. 2,8
Azért most elrekesztem az útját tövissel, kerítést húzok elé, nem talál rá ösvényeire. [Jób 19,8; JSir 3,9]
Hós. 2,9
Futkos majd a szeretői után, de nem éri el őket, keresi őket, de nem találja. Ezért azt mondja: Visszamegyek első férjemhez, mert jobb dolgom volt akkor, mint most.
Hós. 2,10
Nem tudta, hogy én adtam neki gabonát, mustot és olajat. Ezüstöt is bőven adtam neki, meg aranyat, amit a Baalra költöttek. [5Móz 7,12-13; Ez 16,19]
Hós. 2,11
Azért elveszem tőle a gabonát aratás idején, a mustot is szüret táján. Letépem róla a gyapjút és a lent, amely szemérmét takarja.
Hós. 2,12
Most leleplezem csupasz testét szeretői szeme láttára, senki sem menti meg tőlem. [Jer 13,22; Ez 16,37-42]
Hós. 2,13
Megszüntetem minden örömét, ünnepét, újholdját, szombatját és minden ünnepnapját. [Ám 8,10]
Hós. 2,14
Elpusztítom szőlőjét és fügefáját, amelyekről azt mondta: Az én keresményem ez, amelyet szeretőim adtak. Vadonná teszem azokat, hadd pusztítsa a mezei vad. [Ézs 5,5-6]
Hós. 2,15
Megbüntetem azokért a napokért, amelyeken a Baaloknak tömjénezett, gyűrűvel és nyaklánccal ékesítette magát, úgy ment a szeretői után, engem pedig elfelejtett - így szól az ÚR.
Hós. 2,16
Azért most én csábítom őt: elvezetem a pusztába, és szívére beszélek. [Ézs 40,2; Ez 20,35]
Hós. 2,17
Azután adom vissza szőlőjét, és az Ákór völgyét a reménység kapujává teszem. Ott majd úgy felel nekem, mint ifjúsága idején, mint akkor, amikor kijött Egyiptom földjéről. [2Móz 15,1; Józs 7,26]
Hós. 2,18
Azon a napon férjednek fogsz hívni - így szól az ÚR -, és nem hívsz többé Baalnak. [Ézs 54,5]
Hós. 2,19
Kiveszem szájából a Baalok nevét, nem emlegetik többé nevüket.
Hós. 2,20
Azon a napon szövetséget kötök javukra a mezei vadakkal, az égi madarakkal és a földön csúszó-mászó állatokkal. Kiirtom az íjat, a kardot és a háborút az országból, és biztonságban élhetnek. [Ézs 2,4; 11,6-9; Ez 34,25; Mik 4,3 ]
Hós. 2,21
Eljegyezlek magamnak örökre, eljegyezlek magamnak az igazság és a törvény, a szeretet és az irgalom ajándékával. [Jel 19,7]
Hós. 2,22
Eljegyezlek magamnak a hit ajándékával, és megismered az URat. [Jer 31,34]
Hós. 2,23
Azon a napon meghallgatom - így szól az ÚR -, meghallgatom az eget, az meghallgatja a földet,
Hós. 2,24
a föld is meghallgatja a gabonát, a mustot és az olajat, azok pedig meghallgatják Jezréelt.
Hós. 2,25
Mert bevetem vele a földet, és akit „Nincs irgalom”- nak hívnak, ahhoz irgalmas leszek, a „Nem népem”- nek ezt mondom: Népem vagy, ő pedig ezt mondja: Én Istenem! [Hós 1,6. 8; Róm 9,25; 1Pt 2,10]
