Ugron (ábránfalvi).
Ugron (ábránfalvi).
Ősrégi székely primor-család, mely Ábránfalvát (Udvarhelym.) valószinüleg a honfoglalás idejéből »Jure primae occupationis« jogán birja. Az »ábránfalvi« előnév mellett a család használta még a »csikszentdomokosi«, »csikszentmihályi«, »kányádi«, »szörcsei«, »bögözi«, »kászoni«, és »mezőzáhi« előneveket is. A régi okmányokban a család neve gyakran Ugron, Vgron, Wgronn és Vrkon formákban fordul elő. – Első hiteles őse a családnak Mihály, aki 1398-ban ormányi biró. Ugron Imre 1447. aláirta a Hunyadi János kormányzóságáról szóló végzést. Demjén 1506. követ az agyagfalvi gyülésen; István 1556. az ősi Ábránfalván s Antal Martonoson lustrálnak mint primorok. Tamás 1576., Mihály 1593., Pál 1614., Mózes 1633. s József 1639. szintén a primorok rendjében fordulnak elő. A család egyik ága Udvarhelyszékről elszakadt Háromszékbe. – Ősi címere: kék mezőben hármas zöld halmon könyöklő páncélos kar markában 3 arany kalászt és tatárfőn átszúrt kardot tart; sisakdisz: a pajzsalak; tőle jobbra félhold, balról ragyogó Nap; takaró: kék-ezüst. A család szombatfalvi kath. ágának egyes tagjai ettől eltérő címert használtak: hasított pajzs; elől ezüst mezőben vörös nyelvét kiöltő fél fekete sas; hátul kék mezőben zöld földön vörös ruhás, sárga csizmás, magyar vitéz jobbjában egy tatárfőn átszúrt kardot, baljában pedig 3 arany kalászt tart; sisakdisz és takaró: mint az ősi címernél. Siebmacher Wappenbuchja említ még egy harmadik címerváltozatot is: hasított pajzs; a jobboldali ezüst mezőben kék ruhás, sárga csizmás magyar vitéz jobbjában 3 arany kalászt tart, a bal oldali kék mezőben pedig hármas zöld halmon könyöklő páncélos kar tatárfejen átszúrt kardot tart, tőle jobbról növő félhold, balról ragyogó Nap; sisakdisz és takarók: mint az ősi címernél.
A család a XVI. századtól ref.; csak a szombatfalvi ágon kath. U. Tamás s utódai.
Az élő nemzedék őse a XV. század első felében élt László. Fia Kelemen, ezé Mihály, ezé Tamás, ezé Pál, főkirálybiró, követ, akinek Geréb Annától több fia született, a leszármazást azonban János főasztalnok (1639.) folytatja tovább. Fiai közül Ferenc főkirálybiró fiaiban két ágra szakadt a család. Az egyik ágat András vezeti tovább, ez az ág azonban az 1813. kihalt Pállal fiágon kihalt. A másik ág őse János, aki 1704. követ a török portán s Toldalaghi Krisztinától született fiai közül hárman fejlesztik tovább a családot. István (a mezőzáhi ág megalapítója) ágán István (szül. 1862. szept. 27.) kamarás, rk. követ és meghatalmazott miniszter volt, a Johannita-rend lovagja s számos kitüntetés tulajdonosa. József (a fiadfalvi ág megalapítója) ágazatán Zoltán (szül. 1867.) gyermekei: a) Anna szül. 1898. jan. 18.). – b) János (szül. 1899.jan. 28.) – c) István (szül. 1900. máj. 5.) – d) Mária (szül. 1901. jun. 17.) – e) Pál (szül. 1902. nov. 10.) – Míg a harmadik, szombatfalvi ágnak megalapítója János, akinek Tamás és Mihály fiaiban további két ágra szakadt a család. Tamás ágán Gábor (1847–1911.) gyermekei: 1) Gábor (szül. 1880.jan. 8.), neje báró Szalay Livia. Gyermekei: a) Mária (szül. 1906.) – b) Gábor és c) Imre (szül. 1908. okt. 10.) – 2. Vilma (szül. 1882.) – 3. András (szül. 1885.) Gábor testvére Ákos főispán, akinek felsőbükki Nagy Saroltától gyermekei: 1. Mártha (szül. 1882.), Jobaházi Dőry Elekné. – 2. Sarolta (szül. 1883.), férje kenessei Kenessey Pongrác. – 3. Ákos (szül. 1889.) – 4. Piroska (szül. 1894.) – 5. Erzsébet (szül. 1898.) – Tamás testvére Mihály (1770.), fia Mihály; ezé György; ezé megint György, akinek gyermekei: 1. Ferenc. – 2. Jenő; felesége (esk. 1911. okt. 8.) makfalvai és uzapaniti Dósa Judit. – 3. István. – 4. Mária, férje Hatfaludy István. – 5. Erzsébet.
Vö. NI. XI/266–8. (gen.); Siebm. 688., erd. 247.; Petri VI/663.; NIf. III/68., 146–7.; Gf. I/9., II/12–3., 22., 25., 69.; Pálmay: Háromszékm. és Udvarhelyszék.; rcsk.
