Baky.
Baky.
(I. K. 254.) A címereslevelet 1649. febr. 4. B. Gáspár és gyermekei nyerték. (Zalam. lt.) Fiai közül István 1686-ban résztvett Budavár ostromában és zászlótartói tisztséget viselt. Súlyosan megsebesülve került haza Kővágóőrsre és ott élnek utódai. – Márton mint Csobáncz-Keszi várának al-, illetve hadi kapitánya esett el a XVII. század végén. Maradékai Kővágóörsön telepedtek le. – Mihály, Gáspárnak legfiatalabb fia 1676-ban a Kunságba, Kunszentmiklósra költözött. Ő a megalapítója a Baky-család azon ágának, amely Kunszentmiklóson már harmadfélszáz esztendő óta él. Hamarosan egyik legnagyobb és tekintélyesebb birtokosa lett a Kiskunságnak. Kunszentmiklósnak évtizedeken át volt főbirája. Mint nádorispán táblabiró részt vett a soproni diétán 1681., 1682. és 1698-ban. – Leszármazói közül István a Péró-lázadás alkalmával Jászberénynél esett el 1734-ben. Mihály cs. kir. főhadnagy a Nádorhuszár ezredben, hősi halált halt Freibergnél 1762. október 29-én. Ennek testvére: János, nádorispáni táblabiró. Testvére Gábor, mint huszárkadét elesett Dubiczánál. A Napoleon elleni hadjáratban András mint katonaorvos vett részt. Testvérei: Ignác cs. kir. huszárkapitány és Imre cs. kir. huszáralezredes a franciák ellen harcoltak. Az utolsó nemesi felkelésben Gáspár, Mihály és Károly mint főhadnagy vett részt. 1877-ig, amig a Jászkun-kerületek nem olvadtak be a vármegyékbe, a család több tagja viselt kapitányi, alkapitányi és nádorispáni tisztséget. Ezután már a vármegye életében szerepelnek, mint tisztviselők. – Ebből a családból származnak István ügyvéd, a győri ügyvédi kamara volt elnöke, Péter törvényszéki biró, Miklós stb.
